Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
KÉSZÍTMÉNYEK
Gyógyszer megnevezése Alkalmazható oldószerek
Injekcióhoz való víz 0,9% NaCl 5% glükóz 10% glükóz Ringer Ringer-laktát Egyéb

Megjegyzések: Ez a gyógyszer csak egyszeri adagban alkalmazható. Kontamináció Ha a Bopacatin szembe vagy bőrre kerül, az érintett területet bő vízzel vagy fiziológiás sóoldattal le kell öblíteni. A bőr átmeneti égő érzését kímélő krémmel lehet csillapítani. Ha szembe kerül, orvosi segítséget kell kérni. Megsemmisítés Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladék anyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Hígítás A készítményt az infúzió beadása előtt 5%-os dextróz oldattal vagy 0,9%-os nátrium-klorid oldattal 0,5 mg/ml koncentrációra kell hígítani. A daganatellenes szerek biztonságos kezelésére vonatkozó irányelvek: 1. A Bopacatin felhasználásra történő előkészítését csak a kemoterápiás szerek biztonságos kezelésében képzett személyzet végezheti. 2. Az előkészítést erre kijelölt helyen kell végezni. 3. Megfelelő védőkesztyűt kell viselni. 4. Óvintézkedéseket kell tenni, hogy a gyógyszer ne kerüljön véletlenül a szembe. Ha a szembe kerül, vízzel vagy fiziológiás sóoldattal ki kell mosni. 5. A személyzet terhes tagjai nem dolgozhatnak citotoxikus készítményekkel. 6. A citotoxikus gyógyszerek feloldásához használt eszközök (fecskendők, injekciós tűk stb.) megsemmisítése során megfelelő gondossággal és elővigyázatossággal kell eljárni. A fel nem használt készítmény és a betegből származó hulladékok kétszeresen lezárt polietilén zsákba helyezve 1000°C-on történő égetéssel semmísíthetők meg. Folyékony hulladékot bőséges vízzel kell leöblíteni. 7. A munkafelületre műanyag hátoldalú, eldobható adszorbens papírt kell teríteni. 8. Használjon Luer-Lock csatlakozókat az összes fecskendőn és szereléken. A nyomás és az aeroszol képződés lehetőségének minimalizálása érdekében nagy átmérőjű tűk használata ajánlott. Ez utóbbi szellőzővel ellátott tű használatával is csökkenthető.

Inkompatibilitások: Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. A karboplatin fekete csapadék képződése közben kölcsönhatásba léphet az alumíniummal. A karboplatin előkészítése és alkalmazása során nem használhatók a karboplatinnal érintkező alumíniumtartalmú injekciós tűk, fecskendők, ketéterek vagy infúziós szerelékek. A csapadékképződés a daganatellenes aktivitás csökkenéséhez vezethet.

Felhasználhatóság:
Bontatlan készítmény: 18 hónap

Hígítás után: 8 óra

Kémiai és fizikai szempontból a felhasználás közbeni stabilitás 25°C-on 8 óráig igazolt.

Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználó felel az eltelt időért és a tárolás körülményeiért; ami normál esetben nem haladhatja meg a 24 órát 2–8°C‑on, kivéve, ha az oldat hígítása kontrollált és validált aszeptikus körülmények között történt.

Segédanyagok:
Injekcióhoz való víz.

Tárolás:
Felbontatlan injekciós üvegek: Legfeljebb25°C‑on tárolandó. A fénytől való védelem érdekében az injekciós üveg a külső dobozban tárolandó.

Hígítás után: Legfeljebb 25°C-on tárolandó (lásd 6.3 pont).

Gyógyszerforma:
Koncentrátum oldatos infúzióhoz.

Színtelen, átlátszó vagy enyhén sárga, részecskéktől mentes oldat.

Csomagolás módja:
Színtelen, I‑es típusú injekciós üveg brómbutil gumidugóval és polipropilén koronggal ellátott alumíniumkupakkal.

Az injekciós üvegek műanyag védőbevonattal vagy anélkül kerülnek csomagolásra.

Kiszerelések: 1×5 ml, 5×5 ml, 1×15 ml, 1×45 ml, 1×60 ml.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

Javallatok:
A Bopacatin koncentrátum oldatos infúzióhoz a következő rosszindulatú daganatok kezelésére ajánlott: 1. epithelialis eredetű, előrehaladott ovariumcarcinoma esetén: (a) első vonalbeli terápia (b) második vonalbeli terápia, a többi kezelés eredménytelenségét követően. 2. kissejtes tüdőkarcinóma

Ellenjavallatok:
A Bopacatin injekció ellenjavallt: - a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén - súlyos myelosupressióban szenvedő betegeknél - vérző daganatokban szenvedő betegeknél - fennálló súlyos vesekárosodásban (kreatinin‑clearance < 30 ml/perc), kivéve, ha a kezelőorvos és a beteg együttes megítélése szerint a terápia lehetséges előnyei felülmúlják a kockázatokat - sárgaláz‑vakcina egyidejű alkalmazásakor (lásd 4.5 pont).

Adagolás:
Adagolás A Bopacatin ajánlott adagja előzetesen nem kezelt, normál vesefunkciójú (kreatinin‑clearence > 60 ml/perc) felnőttek esetében 400 mg/m² egyszeri, 15–60 perces intravénás infúzióban. Alternatívaként, a dózis meghatározásához használható az alábbi Calvert képlet: Adag (mg) = kívánt AUC (mg/ml × perc) × [GFR (ml/perc) + 25] A kívánt AUC A tervezett kemoterápia A beteg kezelési állapota 5–7 mg/ml × perc karboplatin-monoterápia előzőleg kezeletlen 4–6 mg/ml × perc karboplatin-monoterápia előzőleg kezelt 4–6 mg/ml × perc karboplatin+ciklofoszfamid előzőleg kezeletlen Megjegyzés: A Calvert képlettel a Bopacatin összdózisát mg‑ban és nem mg/m²-ben számítjuk. Jelentős előkezelésben részesült betegeknél a Calvert képlet nem használható**. **Azon betegek tekinthetők jelentősen előkezelteknek, akik az alábbi terápiák bármelyikében részesültek: - Mitomicin C, - Nitrozourea, - Doxorubicin/ciklofoszfamid/ciszplatin kombinált kezelés, - 5 vagy annál több gyógyszerrel folytatott kombinált kezelés, - ≥ 4500 rad radioterápia, egy 20 cm × 20 cm felületen vagy egynél több területen. A karboplatin-kezelést abba kell hagyni a kezelésre nem reagáló tumor, a betegség progressziója és/vagy nem tolerálható mellékhatások előfordulása esetén. A kezelés nem ismételhető az előző Bopacatin‑terápiát követő négy hétig és/vagy amíg a neutrophil sejtek száma legalább 2000 sejt/mm³ és a thrombocyták száma legalább 100 000 sejt/mm³. A kezdeti dózis 20‑25%‑os csökkentése ajánlott azoknál a betegeknél, akiknél olyan kockázati tényezők vannak jelen, mint pl. előző myelosuppressiv‑kezelés és alacsony performance státusz (ECOG‑Zubrod 2–4 vagy Karnowsky 80 alatt). A következő kezeléseknél szükséges dózismódosítások felmérése érdekében a kezdeti Bopacatin kezelési ciklusok alatt ajánlott a hematológiai nadír heti meghatározása vérképvizsgálatokkal. Az előkészítéshez vagy beadáshoz nem alkalmazhatók olyan tűk vagy infúziós szerelékek, amelyeknek alumíniumtartalmú részei érintkezhetnek a karboplatin injekcióval. Az alumínium reakcióba lép a karboplatinnal, ami csapadékképződéssel jár és/vagy a hatásosság csökkenését idézi elő. A veszélyes anyagokra vonatkozó biztonsági intézkedéseket mind az előkészítés, mind a beadás alatt be kell tartani. Az előkészítést a biztonságos alkalmazásra kiképzett személyzetnek kell végeznie védőkesztyűben, szájmaszkban és védőöltözetben. Vesekárosodás A 60 ml/perc alatti kreatinin‑clearance‑szel rendelkező betegek esetében fokozott a myelosupressio kockázata. A súlyos leukopenia, neutropenia vagy thrombocytopenia gyakorisága megközelítőleg 25%‑on tartható az alábbi dózisajánlásokkal: Kiindulási kreatinin‑clearance és kezdő dózis (1. nap) 41‑59 ml/perc, 250 mg/m2 iv. 16‑40 ml/perc, 200 mg/m2 iv. A 15 ml/perc, vagy ez alatti kreatinin‑clearance értékkel rendelkező betegeknél a karboplatin alkalmazására vonatkozóan elégtelen mennyiségű adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy kezelési ajánlásokat lehessen tenni. Az összes fenti adagolási ajánlás a kezdeti kezelésekre vonatkozik. Az ezt követő adagokat a beteg toleranciájának és a myelosuppressio elfogadható mértékének megfelelően kell beállítani. Kombinált kezelés A Bopacatin optimális alkalmazása egyéb myelosuppressiv hatású gyógyszerekkel az alkalmazandó adagolási sémának megfelelő dózismódosítást igényel. Gyermekek és serdülők Elégtelen mennyiségű információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy a gyermekpopulációra vonatkozóan adagolási ajánlást lehessen tenni. Idősek A 65 évesnél idősebb betegeknél a karboplatin dózisának módosítása szükséges a beteg általános állapotától függően, mind az első, mind az azt követő kezelési ciklusok alatt. Az alkalmazás módja A Bopacatin kizárólag intravénásan adható. A gyógyszert infundálás előtt hígítani kell. A gyógyszer alkalmazás előtti hígítására vonatkozó utasításokat lásd a lásd a 6.6 pontban.

Mellékhatások:
A jelentett mellékhatások gyakorisága egyrész a forgalomba hozatalt követő tapasztalatokon, másrészt 1893, olyan betegtől származó, kumulatív adatbázison alapszik, akik a karboplatin injekciót monoterápiában kapták . Az alábbi lista szervrendszerek és MedDRA kategóriák alapján került összeállításra, a következő gyakorisági kategóriák felhasználásával: Nagyon gyakori (≥1/10); Gyakori (≥1/100–<1/10); Nem gyakori (≥1/1000–<1/100); Ritka (≥1/10 000–<1/1000); Nagyon ritka (1/10 000); Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Szervrendszer osztály Gyakoriság MedDRA diagnózis
Fertőző betegségek és parazitafertőzések Gyakori Fertőzések*
Nem ismert Pneumonia
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is) Nem gyakori A kezeléssel kapcsolatos másodlagos malignitás
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori Thrombocytopenia, neutropenia, leukopenia, anaemia
Gyakori Haemorrhagia*
Ritka Lázas neutropenia
Nem ismert Hemolyticus uraemiás szindróma, csontvelő‑elégtelenség, promyelocyticus leukaemia
Immunrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Túlérzékenység, anaphylactoid‑típusú reakció
Ritka Anaphylaxia, anaphylaxiás sokk, angiooedema
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Nagyon gyakori Hyperuricaemia
Ritka Hyponatraemia, anorexia
Nem ismert Dehidráció, tumor lysis szindróma (TLS)
Idegrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Perifériás neuropathia, paraesthesia, az osteotendinosus reflexek csökkenése, szenzoros zavarok, dysgeusia
Nagyon ritka Cerebrovascularis történés*
Nem ismert Reverzíbilis poszterior leukoencephalopathia szindróma (RPLS)
Szembetegségek és szemészeti tünetek Gyakori Látászavarok, ritkán látásvesztés
Ritka Neuritis optica
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Nagyon gyakori A hallásélesség szubklinikai csökkenése, ami a magas frekvenciákat (4000‑8000 Hz) érinti, hallásvesztés
Gyakori Tinnitus, ototoxicitás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Gyakori Cardiovascularis betegség*
Nagyon ritka Szívelégtelenség*
Érbetegségek és tünetek Nagyon ritka Embolia*, hypertonia, hypotonia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Gyakori Légzési rendellenesség, interstitialis tüdőbetegség, bronchospasmus
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori Hányás, hányinger, hasi fájdalom
Gyakori Hasmenés, székrekedés, nyálkahártya betegségek
Nem ismert Stomatitis, pancreatitis
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Ritka Súlyos májműködés zavar
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Gyakori Alopecia, bőrbetegségek, urticaria, erythematosus bőrkiütés, pruritus
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Gyakori Csont‑izomrendszeri betegségek
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Gyakori Urogenitalis betegségek
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Nagyon gyakori Asthenia
Gyakori Influenzaszerű szindróma
Nem gyakori A fertőzés jelei nélkül bekövetkező láz és hidegrázás, az injekció beadásának helyén kialakuló necrosis, az injekció beadásának helyén jelentkező reakció, az injekció beadásának helyén kialakuló extravasatio, az injekció beadásának helyén jelentkező erythema, rossz közérzet
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Nagyon gyakori Csökkent kreatinin veseclearance, a vér emelkedett ureaszintje, emelkedett alkalikus foszfatázszint, emelkedett aszpartát‑aminotranszferázszint, kóros májfunkció vizsgálati eredmények, a vér csökkent nátriumszintje, csökkent káliumszint, csökkent kalcium‑ és magnéziumszint.
Gyakori A vér emelkedett bilirubinszintje, emelkedett kreatininszint, a vér emelkedett húgysavszintje
*Fatális az esetek kevesebb, mint 1%‑ában, 1%‑nál kisebb arányban előforduló cardiovascularis események, beleértve a szívelégtelenség, embólia és a cerebrovascularis történések összesített gyakoriságát. Hematológiai kórképek A myelosuppressio a karboplatin injekció dóziskorlátozó toxicitása. A normál kiindulási értékekkel rendelkező betegeknél 50 000/mm3 alatti thrombocytaszámmal járó thrombocytopenia a betegek 25%‑ánál, 1000/mm3 alatti granulocytaszámmal járó neutropenia a betegek 18%‑ánál és 2000/mm3 alatti fehérvérsejtszámmal jelentkező leukopenia a betegek 14%‑ánál alakul ki. A nadír általában a 21. napon következik be. A myelosuppressio súlyosbodhat, ha a karboplatin injekciót egyéb myelosuppressiót okozó vegyülettel vagy kezelési móddal kombinálják. A myelotoxicitás súlyosabb az előzőleg kezelt betegeknél, főként azoknál, akik előzőleg ciszplatin‑terápiában részesültek, illetve azoknál, akiknek károsodott a veseműködésük.A gyenge performance státuszú betegeknél ugyancsak fokozott mértékben alakul ki leukopenia és thrombocytopenia. Bár ezek a hatások általában reverzíbilisek, mégis sorrendben 4%‑ban, illetve 5%‑ban okoztak fertőzéseket, valamint vérzéses szövődményeket a karboplatin injekcióval kezelt betegeknél. Ilyen szövődmények kevesebb, mint 1%‑ban okozták a betegek halálát. 8 g/dl alatti hemoglobin-értékek melletti anaemiát a normál kiindulási értékkel rendelkező betegek 15%‑ánál figyeltek meg. Az anaemia incidenciája a karboplatin injekció expozíciójának fokozódásával együtt nő. Emésztőrendszeri kórképek Hányás a betegek 65%‑ánál fordul elő, egyharmaduknál súlyos mértékű. Hányinger további 15%‑nál jelentkezik. Úgy tűnik, hogy az előzőleg kezelt betegek (főként azok, akik előzőleg ciszplatint kaptak) hajlamosabbak a hányásra. Ezek a hatások a kezelés utáni 24 órán belül rendszerint megszűnnek és általában befolyásolhatók, illetve megelőzhetők antiemetikus készítmények adásával. A hányás nagyobb valószínűséggel fordul elő, amikor a karboplatin injekciót egyéb emetogén vegyülettel adják együtt. A további emésztőrendszeri panaszok a betegek 8%‑ánál fájdalomban, 6%‑uknál hasmenésben vagy székrekedésben nyilvánultak meg. Neurológiai kórképek Perifériás neuropathia (elsősorban paresthesiás és az osteotendinosus reflexek csökkenése) a karboplatin injekcióval kezelt betegek 4%‑ánál fordult elő. Fokozottnak tűnik a kockázat a 65 évesnél idősebb, az előzetesen ciszplatinnal kezelt, valamint a karboplatin injekcióval tartósan kezelt betegeknél. Klinikailag szignifikáns érzészavarok (pl. látászavarok és az ízérzés megváltozása) a betegek 1%‑ánál fordult elő. Úgy tűnik, hogy a neurológiai mellékhatások összesített előfordulási gyakorisága nő a karboplatin injekciót kombinációban kapó betegeknél. Ez a hosszabb kumulatív expozícióval is összefüggésben lehet. Ototoxicitás A beszédfrekvencián kívüli halláskárosodást, ami a magas frekvenciájú (4000-8000 Hz) tartományt érinti, a betegek 15%‑ánál találtak egy sorozatos audiometriás ellenőrzéssel végzett vizsgálat során. Nagyon ritkán hypacusisról számoltak be. Azoknál a betegeknél, akiknél a hallószerv már ciszplatin miatt károsodott, esetenként további halláscsökkenés következik be a karboplatin‑kezelés alatt. Vesével kapcsolatos kórképek A szokásosan alkalmazott dózis mellett nem volt gyakori a kóros veseműködés jelentkezése, annak ellenére, hogy a karboplatin injekciót nagy volumenű folyadékhidráció és/vagy forszírozott diurézis nélkül alkalmazták. A szérum kreatinin emelkedése a betegek 6%‑ánál, a vér ureanitrogén emelkedése a betegek 14%‑ánál és a húgysavszinté a betegek 5%‑ánál fordul elő. A betegek mintegy felénél ezek a változások rendszerint enyhék és reverzibilisek. A kreatinin‑clearance bizonyult a legérzékenyebb vesefunkciós paraméternek a karboplatin injekcióval kezelt betegeknél. A kiinduláskor 60 ml/perc, vagy magasabb értékkel rendelkező betegek huszonhét százalékánál (27%) tapasztalták a kreatinin‑clearance csökkenését a karboplatin injekcióval végzett terápia alatt. A vesetoxicitás gyakorisága és súlyossága megnövekedhet azokban a betegekben, akik már a karboplatin-kezelés előtt vesefunkció‑károsodásban szenvedtek. Nem tisztázott, hogy egy megfelelő hidrálási program képes-e megfelelően ellensúlyozni ezt a hatást, de közepes mértékű vesefunkciós zavar (kreatinin‑clearance: 41–59 ml/perc) vagy súlyos vesefunkciós zavar (kreatinin-clearance: 21–40 ml/perc) esetében a karboplatin adagját csökkenteni kell, vagy a kezelést abba kell hagyni. A karboplatin ellenjavallt azoknál a betegnél, akiknek a kreatinin‑clearance értéke egyenlő vagy alacsonyabb, mint 20 ml/perc. Elektrolitok A szérum nátrium‑, kálium‑, kalcium‑ és magnéziumszint csökkenése sorrendben a betegek 29%, 20%, 22%, és 29%‑ánál fordul elő. Főként korai hyponatraemia eseteiről számoltak be. Az elektrolitvesztés kismértékű, és általában klinikai tünetek nélkül zajlik le. Májjal kapcsolatos kórképek Normál kiindulási értékekkel rendelkező betegeknél a májfunkció megváltozását észlelték, amibe beletartozott az összbilirubin emelkedése a betegek 5%‑ánál, SGOT‑emelkedés 15%‑nál, és az alkalikus foszfatázszint emelkedése a betegek 24%‑ánál. Ezek az eltérések rendszerint enyhének és reverzibilisnek bizonyultak a betegek mintegy felénél. Korlátozott számú, nagyon nagy dózisú karboplatin injekcióval kezelt és autológ csontvelő-átültetésen átesett betegnél a májfunkciós értékek nagymértékű emelkedése volt tapasztalható. Akut, fulmináns májsejtnekrózis eseteit tapasztalták nagy dózisú karboplatin alkalmazását követően. Allergiás reakciók Anaphylaxia‑szerű, esetenként fatális reakciók előfordulhatnak a készítmény befecskendezését követő percekben: tünetei a arcödéma, dyspnoea, tachycardia, alacsony vérnyomás, urticaria, anaphylaxiás sokk, bronchospasmus. Egyéb mellékhatások A karboplatint is tartalmazó kombinált citosztatikus kezelések után beszámoltak másodlagos, akut malignitások kialakulásáról. Alkalmanként alopeciát, lázat és hidegrázást, mucositist, astheniát, általános rosszullétet, valamint dysgeusiát figyeltek meg. Izolált esetekben haemolyticus uraemiás szindróma jelentkezett. Ugyancsak izolált esetekben cardiovascularis eseményről (szívelégtelenség, embolia), valamint cerebrovascularis történésekről számoltak be. Hypertonia eseteit is jelentették. Helyi reakciók Beszámoltak az injekció beadásának helyén fellépő reakciókról (égő érzés, fájdalom, vörösödés, duzzanat, urticaria, extravasatióval összefüggő necrosis). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Interakciók:
A tumoros megbetegedésekkel kapcsolatos thromboticus kockázat növekedése következtében gyakori az antikoaguláns‑kezelés alkalmazása. A betegség alatt kialakuló, véralvadást befolyásoló tényezők nagymértékű, egyénen belüli variabilitása, valamint az orális antikoagulánsok és daganatellenes kemoterápia közötti lehetséges interakciók miatt – amennyiben a beteget per os antikoaguláns terápiára állítják be – az INR-értékek gyakoribb monitorozását teszi szükségessé. Az egyidejű alkalmazás ellenjavallt: - sárgaláz‑vakcina alkalmazásakor a potenciálisan fatális generalizált oltási betegség miatt (lásd 4.3 pont) Az egyidejű alkalmazás nem javasolt: - élő, gyengített vakcinák alkalmazásakor (kivéve a sárgaláz‑vakcinát): fennáll a szisztémás, potenciálisan fatális megbetegedések kockázata. Ez a kockázat fokozódott azoknál a betegeknél, akik alapbetegségük miatt már immunszupprimált állapotban vannak. Ilyen esetben inaktivált vakcinát kell alkalmazni, ahol ez elérhető (poliomyelitis). - Fenitoin, foszfenitoin esetében: fennáll a görcsrohamok súlyosbodásának kockázata a citotoxikus szer által előidézett csökkent fenitoin-felszívódás következtében, továbbá a toxicitás fokozódásnak kockázata, illetve a fenitoin fokozott májmetabolizmusa miatt a citotoxikus készítmény hatása teljesen megszűnhet. Az egyidejű alkalmazást figyelembe kell venni: - cikrosporin (és extrapoláció révén takrolimusz és szirolimusz) alkalmazásakor. Fennáll a lymphoproliferatióval kísért, túlfokozott immunszuppresszió lehetősége. - aminoglikozidok: karboplatin és aminoglikozid antibiotikumok egyidejű alkalmazását a kumulatív nephrotoxicitás és ototoxicitás figyelembe vételével kell megfontolni, főként a veseelégtelenségben szenvedő betegeknél. - kacsdiuretikumok: karboplatin és kacsdiuretikumok egyidejű alkalmazását a kumulatív nephrotoxicitás, illetve az ototoxicitás miatt alaposan meg kell fontolni. - kelátképző vegyületek: karboplatin és kelátképző vegyületek együttadása kerülendő, mivel elméletileg a karboplatin daganatellenes hatásának csökkenéséhez vezethetnek.

Figyelmeztetések:
Karboplatin injekciót kizárólag a daganatellenes kemoterápiás gyógyszerek alkalmazásában jártas szakorvos adhat be. Rendszeresen ellenőrizni kell a teljes vérképet csakúgy, mint a vese‑, illetve májfunkciót, és a gyógyszert le kell állítani, ha csontvelő‑károsodás vagy kóros vese‑, illetve májműködés tapasztalható. Hematológiai toxicitás A leukopenia, neutropenia és thrombocytopenia előfordulása dózisfüggő és doziskorlátozó tényező. A perifériás vérképet a karboplatin injekcióval végzett kezelés alatt gyakran, toxicitás jelentkezésekor pedig a teljes normalizálódásig kell ellenőrizni. A nadír medián ideje a 21. nap azoknál a betegeknél, akik a karboplatin injekciót monoterápiában, és a 15. nap azoknál, akik a karboplatin injekciót egyéb kemoterápiás szerekkel együtt kapják. Általánosságban az egyszeri karboplatin dózisokkal végzett intermittáló kezelési ciklust addig nem lehet ismét alkalmazni, amíg a leukocyta‑, a neutrophil granulocyta‑ és a thrombocytaszám vissza nem tér a normál tartományba. A terápiát az előző karboplatin injekciót követő 4 hétig és/vagy addig nem szabad megismételni amíg a neutrofilszám nem éri el legalább a 2000 sejt/mm3, a thrombocytaszám pedig legalább a 100 000 sejt/mm3 értéket. Karboplatinnal kezelt betegek esetében szerológiai gyógyszer-indukálta antitestek jelenlétét mutató haemolyticus anaemiáról számoltak be. Ez az esemény halálos kimenetelű lehet. Haemolyticus-uraemiás szindróma (HUS) A haemolyticus-uraemiás szindróma (HUS) egy életveszélyes mellékhatás. A karboplatint a microangiopathiás haemolyticus anaemia első jeleire, mint pl. thrombocytopeniával együtt jelentkező, gyorsan zuhanó hemoglobin érték, emelkedett szérum bilirubin, szérum kreatinin, vér urea nitrogén vagy LDH le kell állítani. A veseelégtelenség nem mindig reverzíbilis a kezelés leállítása után, szükség lehet dialízisre. Az anaemia gyakori és kumulatív, csak nagyon ritkán igényel transzfúziót. A myelosuppressio súlyosabb fokú az előzetes (elsősorban ciszplatin) kezelésben részesült és/vagy károsodott veseműködésű betegeknél. A karboplatin injekció kezdő dózisait ezeknél a betegcsoportoknál megfelelő módon csökkenteni (lásd 4.2 pont), a hatásosságot pedig gondosan monitorozni kell a kezelési ciklusok közötti gyakori vérkép‑ellenőrzésekkel. Az additív hatások minimalizálása érdekében a karboplatin injekció és egyéb myelosuppressiv kezelési módok kombinált alkalmazását nagyon gondosan meg kell tervezni mind az adagolás, mind az időzítés tekintetében. Súlyos myelosuppressióban szenvedő betegeknél transzfúziós támogató kezelésre lehet szükség. A myelosuppressiv hatások hozzáadódhatnak azokhoz, amelyeket az egyidejű kemoterápia okoz. A súlyos és perzisztáló myelosuppressioban szenvedő betegeknél nagy a fertőzéses komplikációk kockázata, beleérve a fatális kimenetelú eseteket is (lásd 4.8 pont). Amennyiben ezen események bármelyike bekövetkezik, a karboplatin adagolását fel kell függeszteni, és meg kell fontolni a dózis módosítását vagy a kezelés leállítását. Akut promyelocyticus leukaemiáról és mylodysplasiás szindrómáról (MDS)/akut myeloid leukaemiáról (AML) számoltak be évekkel a karboplatinnal és az egyéb daganatellenes szerekkel végzett kezelést követően. Reverzíbilis poszterior leukoencephalopathia szindróma (RPLS) Reverzíbilis poszterior leukoencephalopathia szindróma (RPLS) eseteiről számoltak be a karboplatinnal kombinált kemoterápiás kezelésben részesülő betegeknél. Az RPLS ritka, a kezelés leállítása után reverzíbilis, gyorsan kialakuló neurológiai állapot, ami többek között görcsrohammal, hypertoniával, fejfájással, zavartsággal, vaksággal és más látási és idegrendszeri zavarokkal jelentkezhet (lásd 4.8 pont). Az RPLS diagnózisát az agyat vizsgáló képalkotó eljárással, lehetőleg MRI-vel (mágneses rezonancia vizsgálat) kell felállítani. Allergiás reakciók Egyéb platina‑alapú gyógyszerekhez hasonlóan allergiás reakciók fordulhatnak elő - leggyakrabban perfúziós‑kezelés alatt – amelyek a perfúzió leállítását és megfelelő tüneti kezelést tesznek szükségessé. Ritkán beszámoltak karboplatinnal szembeni olyan allergiás reakciókról, mint pl. az erythemás kiütés, látható ok nélkül megjelenő láz vagy viszketés. Ritkán anaphylaxia, angioedema és anaphylactoid reakciók, beleértve a bronchospasmust, csalánkiütést és arcödémát, is felléptek. Ezek a reakciók hasonlóak az egyéb platina-tartalmú vegyületek alkalmazását követően megjelenő reakciókhoz és perceken belül kialakulhatnak. Az allergiás reakciók incidenciája emelkedhet előző platina-tartalmú kezelés esetén; ennek ellenére megfigyeltek allergiás reakciókat a karboplatinnal való első kontaktus alkalmával is. A lehetséges allergiás reakciók miatt a betegek gondos megfigyelése és megfelelő támogató kezelése, beleértve az antihisztaminokat, adrenalint és/vagy kortikoszteroidokat, szükséges. Minden platinavegyülettel kapcsolatosan beszámoltak – esetenként fatális – keresztreakciókról (lásd 4.8 pont). Vesetoxicitás és májfunkció A karboplatin‑kezelés vese‑ és májfunkció-károsodást okozhat. A nagyon nagy (a monoterápiában ajánlott adag ötszörösének megfelelő vagy ezt meghaladó) dózisban alkalmazott karboplatin súlyos máj‑ és/vagy vesefunkció-károsodást okozott. Nem egyértelmű, hogy megfelelő hidrálással a vesekárosító hatás kivédhető‑e. A vese‑ és májműködés közepesen súlyos vagy súlyos romlása esetén dóziscsökkentés vagy a kezelés megszakítása szükséges (lásd 4.8 pont). A nephrotoxicitás incidenciája és súlyossága növekedhet azoknál a betegeknél, akik a karboplatin‑kezelés előtt vesekárosodásban szenvedtek. A veseműködés romlása szintén valószínűbb azon betegek esetében, akiknél korábban már tapasztaltak ciszplatin‑kezelés miatt bekövetkező nephrotoxicitást. Ennél a kockázatnak kitett csoportnál a karboplatin‑kezelést fokozott körültekintéssel kell végezni (lásd 4.2 pont). Habár nem gyűjtöttek klinikai bizonyítékokat össze a nephrotoxicitás akkumulálódásáról, a karboplatin kombinálása aminoglikozidokkal vagy egyéb nephrotoxicus vegyületekkel nem ajánlott (lásd 4.5 pont). Venoocclusiv májbetegség Venoocclusive májbetegség (sinusoidalis obstructio szindróma) eseteiről számoltak be, amelyek közül néhány halálos kimenetelű volt. A betegeknél ellenőrizni kell a normálistól eltérő májműködés vagy a nem egyértelműen a májáttét által okozott portalis hypertensio jeleit és tüneteit. Neurológiai toxicitás Bár a perifériás neurológiai toxicitás általában gyakori és enyhe, és paresthesiára és a mély ínreflexek csökkenésére korlátozódik, a 65 évesnél idősebbek és/vagy azon betegek körében, akik korábban ciszplatin-kezelésben részesültek ezeknek a gyakorisága nő. Megfigyelést és neurológiai vizsgálatokat rendszeresen kell végezni. Az alkalmazást követően látászavarokról, többek között látásvesztésről is beszámoltak azoknál a vesekárosodásban szenvedő betegeknél, akiknél a karboplatin injekciót az ajánlottnál magasabb dózisokban adták. Az ilyen magas dózisok alkalmazásának leállítását követően a látás heteken belül teljesen vagy jelentős mértékben normalizálódik. Tumor lysis szindróma (TLS) A forgalombahozatal utáni időszakban tumor lysis szindrómáról (TLS) számoltak be betegeknél az önmagában vagy más kemoterápiás szerekkel kombinációban alkalmazott karboplatin használatát követően. A TLS kialakulása terén nagy kockázatnak kitett betegeket, például a magas proliferációs rátával, nagy kiterjedésű tumorral és a citotoxikus anyagokkal szembeni nagy érzékenységgel rendelkező betegeket, szoros megfigyelés alatt kell tartani és különös gondossággal kell kezelni. Geriátriai alkalmazás Karboplatin‑ és ciklofoszfamid kombinált terápiát alkalmazó vizsgálatokban a karboplatinnal kezelt idős betegeknél nagyobb valószínűséggel jelentkezett súlyos thrombocytopenia, mint a fiatalabb egyéneknél. Mivel a vesefunkció gyakran csökkent mértékű az időseknél, ezért a veseműködést figyelembe kell venni a dózis meghatározásakor (lásd 4.2 pont). Ototoxicitás A karboplatin-kezelés alatt halláskárosodásról számoltak be. Ototoxicitás gyermekeknél Az ototoxicitás gyermekeknél még kifejezettebb lehet. Gyermekeknél késői halláskárosodás kialakulásával kapcsolatos eseteket jelentettek. Ajánlott a hosszú távú audiometriás követés ebben a betegcsoportban. Védőoltások Élő vagy élő-gyengített vakcinák alkalmazása kemoterápiás készítménnyel (belelértve a karboplatint is) gyengített immunrendszerű betegeknek, súlyos vagy fatális kimenetelű fertőzésekhez vezethet. Az élő vakcinával folytatott védőoltás beadását kerülni kell a karboplatinnal kezelt betegeknél. Elölt vagy inaktív vakcinák azonban beadhatók, az ilyen vakcinákra adott terápiás válasz azonban igen kismértékű lehet. Egyebek A karboplatin karcinogén potenciálját nem vizsgálták, de a hasonló hatásmechanizmusú és mutagenitású vegyületek esetében karcinogén hatásról számoltak be (lásd 5.3 pont). Gyermekeknél a karboplatin‑kezelés biztonságossága és hatásossága nem igazolt. A karboplatin hányingert és hányást okozhat. Az antiemetikum előkezelést hasznosnak találták ezen mellékhatások incidenciájának és intenzitásának csökkentésére. A karboplatin beadásakor és előkészítésekor alumínium-tartalmú eszközök nem használhatóak (lásd 6.2 pont).

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: Daganatellenes szerek, platina tartalmú vegyületek, ATC kód: L01XA02 A karboplatin egy daganatellenes szer. Hatását több egér és emberi sejtvonalon bizonyították. A karboplatin a ciszplatin hatásához mérhető aktivitást mutatott számos különböző tumor esetében, azok eredetétől függetlenül. Hatásmechanizmus Alkalikus eluciós technikák és DNS-kötő vizsgálatok a karboplatin és a ciszplatin minőségileg hasonló hatásmechanizmusát bizonyították. A karboplatin, akárcsak a ciszplatin a DNS szuperhelikális konformációját változtatja meg, ami a DNS megrövidülését eredményezi. Gyermekek és serdülők Gyermekgyógyászati betegek: A biztonságossága és hatásossága gyermekek esetében nem megalapozott.

Farmakokinetika:
Eloszlás Négy egymást követő napon történő ismételt adagolás során a platina nem akkumulálódott a plazmában. Biotranszformáció A karboplatin beadását követően, a szabad ultraszűrhető platina, valamint a karboplatin eliminációs felezési ideje emberben, a felsorolás sorrendjében körülbelül 6 óra, illetve 1,5 óra. A kezdeti fázis alatt, a szabad ultraszűrhető platina karboplatinként van jelen. A plazma összplatina terminális felezési ideje 24 óra. A beadás után 24 órával a plazma platina körülbelül 87%‑a fehérjékhez kötött. Elimináció A karboplatin elsősorban a vizelettel ürül, a beadott platina körülbelül 70%‑a választódik ki 24 órán belül. A gyógyszer legnagyobb része az első 6 órában választódik ki. A szabad ultraszűrhető platina teljes test- és veseclearance-e a glomeruláris filtrációs rátával és nem a tubuláris szekrécióval áll összefüggésben. Gyermekeknél a karboplatin‑clearence 3‑4-szeres eltérését figyelték meg. Mint felnőtt betegeknél, az irodalmi adatok arra utalnak, hogy a veseműködés hozzájárul a karboplatin‑clearence változásához. Linearitás/nem-linearitás Karboplatin alkalmazását követően embernél lineáris az összefüggés a dózis, valamint az össz‑ és szabad, ultrafiltrálható platinakoncentrációk között. Az össz‑platina idő függvényében feltüntetett plazmakoncentráció görbéje alatti terület ugyancsak lineáris összefüggést mutat a dózissal, ha a kreatinin-clearance ≥60 ml/perc.

Minden jog fenntartva © 2015-2019 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár