Javallatok:
Ún. szabad víz pótlására. Súlyos hypertoniás dehidráció (hypernatraemiás vízhiányos exsiccosis) esetén az infúziós terápia bevezetése, a szénhidrát szükséglet egy részének fedezése. Elektrolitoldatok hígítására és kompatibilis gyógyszerek számára vivőoldat.

Ellenjavallatok:
Hypotoniás hiperhidráció (vízmérgezés), hypotoniás dehidráció (nátriumhiányos exsiccosis), súlyos metabolikus zavarok (acidosis).

Adagolás:
Intravénás. cseppinfúzióban. A teljes adag és az infundálás sebessége a beteg klinikai állapotától függ. Felnőtteknek: Általában naponta 500 - 1000 ml, súlyos hypernatraemiás exsiccosisban ennek többszöröse is adható. Infundálási sebesség 60 - 80 csepp/perc (legfeljebb 100 - 120 csepp/perc). A beadott mennyiség általában ne haladja meg a 4 ml/ttkg/óra, azaz 0,2 g glukóz/ttkg/óra, ami 70 ttkg esetén 14 g/óra illetve 280 ml Isodex/óra. Csecsemőknek és gyermekeknek: Kortól és szükséglettől függően 10 - 40 ml/ttkg/nap adható. A beadás üteme ne haladja meg a 0,5 g glukóz/ttkg/óra (10 ml infúzió/ttkg/óra) sebességet.

Mellékhatások:
A beteg klinikai állapotának megfelelő adagolás és ellenőrzés mellett nincs. Mellékhatások (hidegrázás, émelygés, hányás) előfordulhatnak szabálytalan alkalmazási körülmények között, vagy az infúzió túl gyors adása miatt.

Interakciók:
Elektrolit-koncentrátumokkal vagy kompatibilis gyógyszerekkel történő elegyítéskor figyelemmel kell lenni a pH, ill. izotónia változásaira. Nem elegyíthető és ugyanazon szereléken át nem infundálható vérkészítményekkel, mivel a konzerv vér- és az elektrolitmentes cukoroldat elegyedésekor a globulinok kicsapódnak, a vörösvértestek spontán összecsapódnak (aggregálódnak).

Figyelmeztetések:
Kizárólag intravénásan alkalmazható, paravénás beadás lokális szövetkárosodást okozhat. Az oldat elektrolitmentes, így a rehidráció elérése után csak a megfelelő elektrolitok hozzáadásával szabad folytatni a kezelést. Alkalmazása előtt az esetleges metabolikus acidosist korrigálni kell. Dekompenzált szívelégtelenség, tüdőödéma, oliguria és anuria esetén fokozott óvatosság indokolt. Az infúzió adása közben a vércukorszintet és a szérum ionogramot ellenőrizni kell. Nagyobb glukózadag növeli a szervezet kálium-és foszfor igényét, ezért ennek pótlásáról szükség szerint gondoskodni kell. Elektrolittartalmú infúziós oldatokkal megfelelő arányban elegyítve különböző töménységű oldatok készítésére alkalmas. Kizárólag tiszta oldat használható, a megbontott infúziós oldatot félretenni és később felhasználni tilos! Terhesség és szoptatás Az intravénás glükóz alkalmazása fokozott inzulin termeléshez vezethet a magzatban, amely hypoglykaemia kialakulását okozhatja az újszülöttben. Megfelelő figyelem mellett az Isodex oldatos infúzió a terhesség és a szoptatás ideje alatt is adható. Szülési fájdalmak vagy császármetszés alatt az alkalmazott adag nem haladhatja meg az 5-10 g/ óra mennyiséget. Túladagolás Hyperglykaemia, glycosuria, ill. folyadék és elektrolit egyensúlyzavarok léphetnek fel. Ilyenkor az adagot csökkenteni kell, vagy meg kell szakítani a kezelést és az elektrolit egyensúlyt helyre kell állítani. További Isodex adása során, a vércukorszintet monitorozni kell.

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: Parenterális tápláló oldatok ATC: B05B A03 A glükóz a vérben természetesen előforduló cukor, amely elsődleges energiaforrásként szolgál. Könnyedén zsírrá alakul és a májban, illetve az izmokban glikogén formájában is tárolódik.

Farmakokinetika:
A glükóz infundálás után azonnal és tökéletesen eloszlik a szervezetben. Metabolizmusa élettani anyagcsere utakon zajlik, energia felszabadulása mellett széndioxiddá és vízzé metabolizálódik. Fenntartja a plazmatérfogatot. A glükóz a májban eliminálódik.