Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
KÉSZÍTMÉNYEK
Gyógyszer megnevezése Alkalmazható oldószerek
Injekcióhoz való víz 0,9% NaCl 5% glükóz 10% glükóz Ringer Ringer-laktát Egyéb

Megjegyzések: Az elkészített oldatos injekciót az elkészítést követően 15 percen belül be kell adni. A feloldás elkezdése és az intravénás infúzió beadásának vége közötti időintervallum nem haladhatja meg az 1 órát.

Inkompatibilitások: Nem keverhető vérkészítményekkel, más fehérjeszerű folyadékokkal, például fehérje hidrolizátummal vagy intravénás lipid emulziókkal. Aminoglikozidokkal közös oldatban nem adható. Kevésbé stabil glükózt, dextránt vagy bikarbonátot tartalmazó oldatokban.

Javallatok:
Az Augmentin a következő fertőzések kezelésére javallott felnőtteknek és gyermekeknek (lásd 4.2, 4.4 és 5.1 pontok): • A fül-, az orr- és a torok súlyos fertőzései (mint pl. mastoiditis, peritonsillaris fertőzések, epiglottitis, valamint sinusitis, ha súlyos szisztémás jelekkel és tünetekkel jár). • Krónikus bronchitis akut exacerbációja (megfelelően diagnosztizált). • Közösségben szerzett pneumonia. • Cystitis. • Pyelonephritis. • Bőr- és lágyrész fertőzések, főként a cellulitis, az állatharapások, a kiterjedt cellulitisszel járó súlyos fogtályogok. • Csont- és ízületi fertőzések, főként az osteomyelitis. • Intraabdominalis fertőzések. • A női nemi szervek fertőzései. Nagyobb műtétek után előforduló fertőzések profilaxisa felnőtteknél, amelyek közé tartoznak a következők: • gyomor-béltraktust érintő; • kismedencei; • fej-nyaksebészeti; • epeúti műtétek. Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos útmutatást.

Ellenjavallatok:
A készítmény hatóanyagaival, bármelyik penicillinnel szembeni túlérzékenység, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Súlyos, azonnali típusú túlérzékenységi reakció (pl. anaphylaxia) az anamnézisben egy másik béta‑laktám szerrel (pl. egy cefalosporin, karbapenem vagy monobaktám) szemben. Az amoxicillin/klavulánsavval összefüggésbe hozható sárgaság/májkárosodás az anamnézisben (lásd 4.8 pont).

Adagolás:
dózisok mindig az amoxicillin/klavulánsav-tartalomra vonatkoznak, kivéve, amikor az adag csak az egyik összetevőre van megadva. Mielőtt az egyes fertőzések kezeléséhez kiválasztják az Aktil adagját, a következőket kell számításba venni: - A feltételezett patogének és azok valószínű érzékenysége az antibakteriális szerekre (lásd 4.4 pont). - A fertőzés súlyossága és helye. - A beteg életkora, testtömege és veseműködése, az alábbiak szerint. A szükségletnek megfelelően kell mérlegelni az alternatív Aktil készítmények (pl. amelyekben nagyobb amoxicillin dózis van, és/vagy különböző az amoxicillin/ klavulánsav arányuk) alkalmazását (lásd 4.4 és 5.1 pont). Ezekkel az Aktil injekciós készítményekkel 3000 mg amoxicillin és 600 mg klavulánsav teljes napi adag érhető el az alább javasolt alkalmazásban. Amennyiben az amoxicillin magasabb napi adagjára van szükség, ajánlatos egy másik intravénás amoxicillin/klavulánsav-tartalmű készítményt választani, elkerülve a klavulánsav szükségtelenül magas napi adagban történő alkalmazását. A terápia hossza a beteg válaszától függ. Egyes fertőzések (pl. osteomyelitis) hosszabb kezelést igényelnek. A kezelés a beteg újabb felülvizsgálata nélkül legfeljebb 14 napig folytatható (a tartós kezelésre vonatkozóan lásd 4.4 pont). Figyelembe kell venni az amoxicillin/klavulánsav adagolásának megfelelő gyakoriságára vonatkozó helyi ajánlásokat. Felnőttek és 40 kg-os vagy nagyobb testtömegű gyermekek A 4.1 pontban jelzett fertőzések esetében:1000 mg/200 mg 8 óránként.
Műtéti profilaxis
Egy óránál rövidebb műtéti beavatkozás esetén az Aktil javasolt adagja 1000 mg/200 mg – 2000 mg/200 mg az anesztézia megkezdésekor. (A 2000 mg/200 mg adag egy alternatív intravénás készítménnyel érhető el.)
Egy óránál hosszabb műtéti beavatkozás esetén az Aktil javasolt adagja 1000 mg/200 mg – 2000 mg/200 mg az anesztézia megkezdésekor, és legfeljebb három 1000 mg/200 mg-os adag 24 óra alatt.
A műtét során a fertőzés egyértelmű jeleinek észlelése esetén a szokásos intravénás vagy per os terápia posztoperatív alkalmazása szükséges.
40 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek Ajánlott adagok: - 3 hónapos vagy idősebb gyermekek: 25 mg/5 mg/ttkg 8 óránként. - 3 hónaposnál fiatalabb és 4 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek: 25 mg/5 mg/ttkg 12 óránként. Idősek Az adagolás módosítása nem szükséges. Vesekárosodás Az adagmódosítás a legnagyobb ajánlott amoxicillin-szinttől függ. Nem szükséges az adag módosítása 30 ml/perc feletti kreatinin-clearance (KrCl) esetén. Felnőttek és 40 kg-os vagy nagyobb testtömegű, vesekárosodásban szenvedő gyermekek
KrCl: 10 30 ml/perc Egy 1000 mg/200 mg-os kezdő adag, majd 500 mg/100 mg naponta kétszer
KrCl < 10 ml/perc Egy 1000 mg/200 mg-os kezdő adag, majd 500 mg/100 mg 24 óránként
Hemodialízis Egy 1000 mg/200 mg-os kezdő adag, majd 500 mg/100 mg 24 óránként, a dialízis végén további 500 mg/100 mg (mivel az amoxicillin és a klavulánsav szérumkoncentrációja csökken)
40 kg-nál kisebb testtömegű, vesekárosodásban szenvedő gyermekek
KrCl: 10 to 30 ml/perc 25 mg/5 mg/ttkg 12 óránként
KrCl < 10 ml/perc 25 mg/5 mg/ttkg 24 óránként
Hemodialízis 25 mg/5 mg/ttkg 24 óránként, a dialízis végén további 12,5 mg/2,5 mg/ttkg (mivel az amoxicillin és a klavulánsav szérumkoncentrációja csökken).

Májkárosodás Fokozott elővigyázatossággal adható a májfunkció rendszeres ellenőrzése mellett (lásd 4.3 és 4.4 pont). Az alkalmazás módja Az Aktil 500 mg/100 mg por oldatos injekcióhoz és az Aktil 1000 mg/200 mg por oldatos injekcióhoz intravénás alkalmazásra szolgál. Az Aktil lassú, 3‑4 perces intravénás injekcióban közvetlenül vénába vagy infúziós csövön keresztül, illetve 30‑40 percig tartó infúzióban adható be. Az Aktil intramuscularis alkalmazásra nem alkalmas. Az Aktil 3 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek csak infúzióban adható be. Az Aktil-kezelés elkezdhető egy intravénás készítménnyel, majd egy oralis készítménnyel folytatható, attól függően, hogy az adott beteg számára mi a megfelelő. A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására és hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

Mellékhatások:
A leggyakrabban észlelt gyógyszer-mellékhatások a hasmenés, a hányinger és a hányás. Az amoxicillin/klavulánsav kombinációval folytatott klinikai vizsgálatokból és posztmarketing megfigyelésekből származó gyógyszer-mellékhatások a MedDRA szervrendszer szerinti csoportosításában az alábbiakban vannak felsorolva. A nemkívánatos hatások gyakoriság szerinti besorolására az alábbi kifejezések szolgálnak. Nagyon gyakori (≥ 1/10) Gyakori (≥ 1/100 ‑ < 1/10) Nem gyakori (≥ 1/1000 ‑ < 1/100) Ritka (≥ 1/10 000 ‑ < 1/1000) Nagyon ritka (< 1/10 000) Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Fertőző betegségek és parazitafertőzések Mucocutan candidiasis Gyakori A nem-érzékeny kórokozók elszaporodása Nem ismert Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Reverzibilis leukopenia (belertve a neutropeniát) Ritka Thrombocytopenia Ritka Reverzibilis agranulocytosis Nem ismert Haemolyticus anaemia Nem ismert Megnyúlt vérzési és protrombinidő1 Nem ismert Immunrendszeri betegségek és tünetek1 Angioneuroticus oedema Nem ismert Anaphylaxia Nem ismert Szérumbetegséghez hasonló tünetek Nem ismert Túlérzékenységi vasculitis Nem ismert Idegrendszeri betegségek és tünetek Szédülés Nem gyakori Fejfájás Nem gyakori Convulsiók2 Nem ismert Asepticus meningitis Nem ismert Érbetegségek és tünetek Thrombophlebitis3 Ritka Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hasmenés Gyakori Hányinger Nem gyakori Hányás Nem gyakori Emésztési zavarok Nem gyakori Antibiotikumok szedéséhez társuló colitis4 Nem ismert Máj- és epebetegségek, illetve tünetek SGOT- és/vagy SGPT-értékek emelkedése5 Nem gyakori Hepatitis6 Nem ismert Cholestaticus icterus6 Nem ismert A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei7 Bőrkiütés Nem gyakori Pruritus Nem gyakori Urticaria Nem gyakori Erythema multiforme Ritka Stevens-Johnson szindróma Nem ismert Toxicus epidermalis necrolysis Nem ismert Bullosus exfoliativ dermatitis Nem ismert Akut generalizált exanthemás pustulosis(AGEP)9 Nem ismert Vese-és húgyúti betegségek és tünetek Interstitialis nephritis Nem ismert Crystalluria8 Nem ismert 1 Lásd 4.4 pont. 2 Lásd 4.4 pont. 3 Az injekció beadásának helyén. 4 Beleértve a pseudomembranosus colitist és a haemorrhagiás colitist (lásd 4.4 pont). 5 Az SGOT- és/vagy SGPT-értékek mérsékelt emelkedését figyelték meg béta-laktám antibiotikumokkal kezelt betegeknél, de ezen megfigyelések klinikai jelentősége még nem tisztázott. 6 Ezeket a tüneteket más penicillinekkel és cefalosporinokkal kapcsolatban figyelték meg (lásd 4.4 pont). 7 Ha bármilyen túlérzékenységi bőrreakció lép fel, a kezelést abba kell hagyni (lásd 4.4 pont). 8 Lásd 4.9 pont. 9 Lásd 4.4 pont. 10 Lásd 4.3 és 4.4 pont. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Interakciók:
Orális antikoagulánsok A gyakorlatban széles körben alkalmaznak együtt orális antikoagulánsokat és penicillin antibiotikumokat anélkül, hogy kölcsönhatást észleltek volna. Azonban a szakirodalom ismer olyan eseteket, amikor acenokumarolra vagy warfarinra állított betegekben megnőtt az International Normalised Ratio (INR) értéke, azután hogy amoxicillint kaptak. Ha az együttes alkalmazásra szükség van, a protrombinidő illetve az INR gondos monitorozása szükséges, az amoxicillin szükség szerinti hozzáadásával vagy megvonásával. Emellett az orális antikoagulánsok adagmódosítására is szükség lehet (lásd 4.4 és 4.8 pont). Metotrexát A penicillinek csökkenthetik a metotrexát eliminációját, ami potenciális toxicitásnövekedést okozhat. Probenecid Probenecid egyidejű alkalmazása nem ajánlott. A probenecid csökkenti az amoxicillin renális tubuláris szekrécióját. Probenecid egyidejű alkalmazása az amoxicillin vérszintjének megemelkedését és elhúzódását eredményezheti, de nem befolyásolja a klavulánsav vérszintjét. Mikofenolát-mofetil A mikofenolát-mofetillel kezelt betegeknél a mikofenolsav (MPA) aktív metabolit adagolás előtti koncentrációjának kb. 50%-os csökkenését jelentették a per os amixocillin és klavulánsav bevételét követően. Az adagolás előtti szintek változása nem feltétlenül tükrözi pontosan az általános MPA‑expozíció változásait. Ezért normális esetben nem kell feltétlenül módosítani a mikofenolát‑mofetil adagját a graft-diszfunkcióra utaló klinikai bizonyíték hiányában. Azonban, szoros klinikai megfigyelés szükséges a kombináció alkalmazása során és röviddel az antibiotikum‑kezelést követően.

Figyelmeztetések:
Az amoxicillin/klavulánsav-terápia megkezdése előtt alaposan tájékozódni kell, hogy a kórelőzményben előfordult-e túlérzékenységi reakció penicillinekre, cefalosporinokra vagy más béta‑laktám típusú hatóanyagokra (lásd 4.3 és 4.8 pont). Súlyos és esetenként fatális túlérzékenységi (anaphylactoid) reakciókat leírtak penicillin-terápia alkalmazásakor. Ezek a reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan egyéneknél, akiknek anamnézisében penicillin-túlérzékenység szerepel, illetve akik atópiásak. Ha allergiás reakció jelentkezik, az amoxicillin/klavulánsav-kezelést azonnal be kell fejezni, és megfelelő alternatív terápiát kell indítani. Amennyiben egy fertőzésről bebizonyosodik, hogy amoxicillin-érzékeny organizmus(ok) okozta/okozták, meg kell fontolni az átállást amoxicillin-klavulánsavról amoxicillinre, a hivatalos ajánlások szerint. Ez az Aktil készítmény lehet, hogy nem alkalmazható olyan esetekben, amikor nagy a kockázata annak, hogy a feltételezett kórokozók rezisztensek a béta-laktám szerekkel szemben, és a rezisztenciát nem a klavulánsav gátló hatására érzékeny béta-laktamázok közvetítik. Tekintettel arra, hogy nincsenek a minimális gátló koncentráció feletti időre (T > MIC) vonatkozó specifikus adatok, és a komparatív per os készítmények adatai a határérték közelében vannak, ez a készítmény (további amoxicillin hozzáadása nélkül) lehet, hogy nem alkalmas penicillin-rezisztens S. pneumoniae kezelésére. Convulsiók előfordulhatnak olyan betegekben, akiknek vesekárosodása van, vagy akik nagy adagokat kapnak (lásd 4.8 pont). Mononucleosis infectiosa gyanúja esetén az amoxicillin/klavulánsav alkalmazását kerülni kell, mivel ilyen betegekben az amoxicillin adása után morbilliform kiütések jelentkezhetnek. Amoxicillin/klavulánsav és allopurinol egyidejű alkalmazása fokozhatja az allergiás bőrreakciók gyakoriságát. A készítmény tartós alkalmazása, esetenként, a nem érzékeny kórokozók elszaporodását okozhatja. A kezelés elején előforduló, lázzal járó, pustulákkal kísért generalizált erythema az akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP) tünete lehet (lásd 4.8 pont). Ha ilyen reakció előfordul, az Aktil por oldatos injekcióhoz készítményt le kell állítani, és minden további amoxicillin-kezelés ellenjavallt. Az amoxicillin/klavulánsav bizonyítottan májkárosodásban szenvedő betegeknek csak óvatosan adható (lásd 4.2, 4.3 és 4.8 pont). A májat érintő események túlnyomórészt férfiakban és időskorúakban fordultak elő, és az elhúzódó kezeléssel lehetnek összefüggésben. Ilyen eseteket nagyon ritkán észleltek gyermekeknél. A jelek és tünetek minden betegcsoportban általában röviddel a kezelés megkezdése után jelentkeznek, de egyes esetekben hetekkel a kezelés befejezése után lépnek csak fel. Általában reverzibilisek. A májat érintő események súlyosak is lehetnek, és rendkívül ritka esetben halálesetek is előfordultak. Ezekben az esetekben majdnem mindig súlyos alapbetegség állt a háttérben, vagy a beteg egyidejűleg egyéb, bizonyítottan potenciális májkárosító gyógyszert is szedett (lásd 4.8 pont). Szinte mindegyik antibakteriális szer, köztük az amoxicillin, esetében leírtak az antibiotikum‑kezeléssel kapcsolatos colitist, melynek súlyossága az enyhétől az életet veszélyeztetőig terjedhet (lásd 4.8 pont). Ezért fontos antibiotikum‑kezelés alatt vagy után jelentkező hasmenés esetén erre a diagnózisra is gondolni. Antibiotikum‑kezeléssel kapcsolatos colitis előfordulása esetén az Aktil készítmény alkalmazását azonnal le kell állítani, orvos tanácsát kell kérni, és megfelelő kezelést kell indítani. Antiperisztaltikus gyógyszerek alkalmazása ebben az esetben ellenjavallt. Hosszan tartó kezelés esetén ajánlott időszakosan ellenőrizni a vese, a máj és a vérképzőrendszer működését. Amoxicillin/klavulánsavval kezelt betegnél ritkán a protrombinidő megnyúlását észlelték. Antikoagulánsok egyidejű alkalmazása esetén megfelelő monitorozás szükséges. Az orális antikoagulánsok adagjának módosítására lehet szükség a kívánt véralvadási szint fenntartásához (lásd 4.5 és 4.8 pont). Vesekárosodásban szenvedő betegeknél az adagolást a károsodás mértékének megfelelően kell módosítani (lásd 4.2 pont). Kevés vizeletet ürítő betegeknél, főleg parenteralis adagolás esetén nagyon ritkán előfordult crystalluria. Nagy amoxicillin adagok alkalmazása esetén tanácsos a megfelelő folyadékbevitelt és a vizeletürítést folyamatosan biztosítani az amoxicillin-crystalluria elkerülése érdekében. A hólyagkatéterek átjárhatóságát szabályos időközönként ellenőrizni kell (lásd 4.9 pont). Amoxicillin-terápia során a vizeletből történő cukor kimutatásához minden esetben enzimatikus glükóz‑oxidáz módszereket kell használni, mivel a nem-enzimatikus módszerek álpozitív eredményt adhatnak. A klavulánsav jelenléte az Aktil készítményben az IgG és az albumin vörösvértest-membránhoz való nem-specifikus kötődését okozhatja, ami álpozitív eredményt ad Coombs teszt alkalmazása esetén. Beszámoltak róla, hogy a Bio-Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA tesztje egyes amoxicillin/klavulánsavat kapó betegekben pozitív eredményt adott, bár a betegekben később nem igazolódott az Aspergillus fertőzés. Megfigyeltek keresztreakciókat a nem-Aspergillus poliszacharidok és polifuranózok között a Bio-Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA tesztjével. Ezért az amoxicillin/klavulánsavval kezelt betegek pozitív teszteredményeit óvatosan kell értelmezni, és más diagnosztikai módszerrel kell igazolni. Aktil 500 mg/100 mg por oldatos injekcióhoz Ez a gyógyszerkészítmény 31,4 mg (1,4 mmol) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként. Ezt ellenőrzött nátriumdiétán levő betegeknél figyelembe kell venni. Ez a gyógyszerkészítmény 19,6 mg (0,5 mmol) káliumot tartalmaz injekciós üvegenként. Ezt beszűkült vesefunkciójú betegek esetében, illetve ellenőrzött káliumdiétán levő betegeknél figyelembe kell venni. Aktil 1000 mg/200 mg por oldatos injekcióhoz: Ez a gyógyszerkészítmény 62,9 mg (2,7 mmol) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként. Ezt ellenőrzött nátriumdiétán levő betegeknél figyelembe kell venni. Ez a gyógyszerkészítmény 39,3 mg (1,0 mmol) káliumot tartalmaz injekciós üvegenként. Ezt beszűkült vesefunkciójú betegek esetében, illetve ellenőrzött káliumdiétán levő betegeknél figyelembe kell venni. Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Az állatkísérletek nem utalnak a terhességet, az embrionális/magzati fejlődést, szülést vagy a szülés utáni fejlődést közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásra (lásd 5.3 pont). Az amoxicillin/klavulánsav humán terhességben való alkalmazásával kapcsolatban rendelkezésre álló kevés számú adat nem utal a congenitalis malformatiók nagyobb kockázatára. Egy idő előtti burokrepedést elszenvedő nőkön végzett vizsgálat eredményei alapján arról számoltak be, hogy a profilaktikus amoxicillin/klavulánsav-kezelés következtében újszülöttekben fokozódhat a nekrotizáló enterocolitis kockázata. Ezért alkalmazása terhesség alatt kerülendő, kivéve, ha az orvos azt nélkülözhetetlennek tartja. Szoptatás Mindkét hatóanyag kiválasztódik az anyatejbe (a klavulánsav hatása szoptatott csecsemők esetében nem ismert). Ezért szoptatott csecsemőknél előfordulhat hasmenés és a nyálkahártya gombás fertőzése, ilyen esetekben a szoptatást be kell fejezni. Az amoxicillin/klavulánsav szoptatás alatt csak az előny/kockázat alapos mérlegelése után alkalmazható. Túladagolás A túladagolás jelei és tünetei Gastrointestinalis tünetek, valamint a víz- és elektrolit‑háztartás zavarai jelentkezhetnek. Megfigyeltek amoxicillin-crystalluriát, amely néhány esetben veseelégtelenséghez vezetett (lásd 4.4 pont). Convulsiók előfordulhatnak beszűkült vesefunkciójú vagy nagy adagokkal kezelt betegekben. Az amoxicillin hólyagkatéterben való lerakódását észlelték, elsősorban nagy adagok intravénás alkalmazása után. A katéterek átjárhatóságát időről-időre ellenőrizni kell (lásd 4.4 pont). A mérgezés kezelése Gastrointestinalis tünetek esetén tüneti kezelés alkalmazható, figyelemmel a víz- és elektrolit-háztartás egyensúlyára. Az amoxicillin/klavulánsav hemodialízissel eltávolítható a keringésből.

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: Penicillinek kombinációi, beleértve a béta-laktamáz-inhibitorokat; ATC kód: J01CR02 Hatásmechanizmus Az amoxicillin félszintetikus penicillin (béta-laktám antibiotikum), mely a bakteriális peptidoglikán‑bioszintézis folyamatában egy vagy több enzimet gátol (ezeket gyakran penicillin-kötő fehérjének – penicillin-binding proteins, PBP – nevezik). A peptidoglikán a bakteriális sejftal szerves része és a peptidoglikán-szintézis gátlása gyengíti a sejtfalat, amit rendszerint a sejt lízise és a baktérium pusztulása követ. Az amoxicillin érzékeny a rezisztens baktériumok által termelt béta-laktamázok bontó hatására, így önmagában az amoxicillinnek a hatásspektrumába az ilyen enzimeket termelő organizmusok nem tartoznak bele. A klavulánsav a penicillinekkel szerkezetileg rokon béta-laktám. Egyes béta-laktamáz enzimek inaktiválásával megakadályozza az amoxicillin inaktiválódását. Magának a klavulánsavnak nincs klinikailag hasznos antibakteriális hatása. Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés Az amoxicillin esetében a hatékonyság legfontosabb paramétere az, hogy a szérumkoncentráció mennyi ideig haladja meg a minimális gátló koncentrációt (T > MIC). Rezisztencia-mechanizmusok Az amoxicillin/klavulánsavval szembeni rezisztencia két fő mechanizmusa: Olyan bakteriális béta-laktamázok általi intaktiválás, melyeket a klavulánsav nem gátol, ideértve a B, C és D osztályt is. A penicillin-kötő fehérjék (PBP) megváltozása, ami csökkenti az antibakteriális szer célpont iránti affinitását. A baktériumok impermeabilitása és az efflux pumpamechanizmusok okozhatják vagy segíthetik a bakteriális rezisztencia kialakulását, különösen a Gram-negatív baktériumok esetében. Határértékek Az amoxicillin/klavulánsav MIC határértékeit a European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing (EUCAST) határozza meg.
Mikroorganizmus Érzékenységi határértékek (mikrogramm/ml)1

Érzékeny Mérsékelten érzékeny2 Rezisztens
Haemophilus influenzae1 ≤ 1 - > 1
Moraxella catarrhalis1 ≤ 1 - > 1
Staphylococcus aureus2 ≤ 2 - > 2
Koaguláz-negatív staphylococcusok2 ≤ 0,25
> 0,25
Enterococcus1 ≤ 4 8 > 8
Streptococcus A, B, C, G5 ≤ 0,25 - > 0,25
Streptococcus pneumoniae3 ≤ 0,5 1 2 > 2
Enterobacteriaceae1, 4 - - > 8
Gram-negatív anaerobok1 ≤ 4 8 > 8
Gram-pozitív anaerobok1 ≤ 4 8 > 8
Fajoktól független határértékek1 ≤ 2 4 8 > 8
1 A jelentett értékek az amoxicillin-koncentrációkra vonatkoznak. Érzékenységi vizsgálat céljára a klavulánsav-koncentrációt 2 mg/l-ben rögzítették. 2 A jelentett értékek oxacillin-koncentrációk. 3 A táblázatban szereplő határértékekhez az ampicillin határértékeit vették alapul. 4 Az R > 8 mg/l rezisztencia határérték biztosítja, hogy a rezisztencia-mechanizmussal rendelkező izolátumok mind rezisztensek. 5 A táblázatban szereplő határét ékekhez a benzilpenicillin határértékeit vették alapul.
A rezisztencia előfordulási gyakorisága egyes fajok esetében földrajzilag és időben erősen változó és kivánatos, hogy legyenek helyi rezisztenciainformációk, különösen akkor, amikor súlyos fertőzéseket kezelnek. Szükség esetén szakember tanácsát kell kérni, ha a rezisztencia helyi előfordulása olyan mérvű, hogy a szer hatása, legalábbis bizonyos fertőzésekben, megkérdőjelezhető. Általában érzékeny fajok Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecalis Gardnerella vaginalis Staphylococcus aureus (meticillin-érzékeny)4 Streptococcus agalactiae Streptococcus pneumoniae1 Streptococcus pyogenes és más béta-hemolitikus streptococcusok Streptococcus viridans csoport Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Actinobacillus actinomycetemcomitans Capnocytophaga spp. Eikenella corrodens Haemophilus influenzae2 Moraxella catarrhalis Neisseria gonorrhoeae5 Pasteurella multocida Anaerob mikroorganizmusok Bacteroides fragilis Fusobacterium nucleatum Prevotella spp. Fajok, melyek esetében a szerzett rezisztencia probléma lehet Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecium3 Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Escherichia coli Klebsiella oxytoca Klebsiella pneumoniae Proteus mirabilis Proteus vulgaris Eredendően rezisztens organizmusok Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Acinetobacter sp. Citrobacter freundii Enterobacter sp. Legionella pneumophila Morganella morganii Providencia spp. Pseudomonas sp. Serratia sp. Stenotrophomonas maltophilia Egyéb mikroorganizmusok Chlamydia trachomatis Chlamydophila pneumoniae Chlamydophila psittaci Coxiella burnetti Mycoplasma pneumoniae 1 Ez az amoxicillin-kalvulánsav készítmény lehet, hogy nem alkalmas a penicillin-rezisztens Streptococcus pneumoniae kezelésére (lásd 4.2 és 4.4 pont). 2 Csökkent érzékenységű törzsekről, amelyek 10%-nál nagyobb gyakorisággal fordultak elő, számoltak be néhány EU országban. 3 Természetes mérsékelt érzékenység, szerzett rezisztencia mechanizmus hiányában. 4 Minden meticillin-rezisztens staphylococcus rezisztens az amoxicillin-kalvulánsavval szemben. 5 Minden amoxicillinre rezisztens törzs, ahol a rezisztenciát nem béta-laktamázok közvetítik, rezisztens az amoxicillin-kalvulánsavval szemben.

Farmakokinetika:
Felszívódás Az alábbi farmakokinetikai eredményeket olyan vizsgálatokból nyerték, amelyekben egészséges önkéntesek az amoxicillin/klavulánsavat vagy 500 mg/100 mg vagy 1000 mg/200 mg adagban bólus intravénás injekció formájában kapták.
Farmakokinetikai középértékek (±SD) Bólus intravénás injekció
Alkalmazott adag Amoxicillin
Adag Átlagos szérum-koncentráció (mcg/ml) T1/2 (óra) AUC(0-24 óra) (óra×mg/l) Vizeletben megjelent (%, 0 6 óra)
AMX/CA 500 mg/100 mg 500 mg 32,2 1,07 25,5 66,5
AMX/CA 1000 mg/200 mg 1000 mg 105,4 0,9 76,3 77,4

Klavulánsav
AMX/CA 500 mg/100 mg 100 mg 10,5 1,12 9,2 46,0
AMX/CA 1000 mg/200 mg 200 mg 28,5 0,9 27,9 63,8

AMX – amoxicillin, CA – klavulánsav
Eloszlás A plazmában található összes klavulánsav kb. 25%-a és a plazmában található összes amoxicillin 18%-a kötődik fehérjéhez. A látszólagos megoszlási térfogat 0,3‑0,4 l/kg körül van az amoxicillin, és kb. 0,2 l/kg a klavulánsav esetében. Intravénás alkalmazást követően mind az amoxicillint, mind a klavulánsavat kimutatták az epehólyagban, a hasi szervek szöveteiben, a bőr-, zsír- és az izomszövetekben, továbbá a synovialis és a peritonealis folyadékokban, az epében és a gennyben. Az amoxicilin nem megfelelően oszlik el a cerebrospinalis folyadékban. Állatkísérletek alapján jelentősebb szöveti halmozódásra utaló adat nincs egyik komponens esetében sem. Az amoxicillin, mint a legtöbb penicillin, kimutatható az anyatejben. Nyomokban a klavulánsav is kimutatható az anyatejben (lásd 4.6 pont). Mind az amoxicillin, mind a klavulánsav átjut a placentán (lásd 4.6 pont). Biotranszformáció Az amoxicillin részben a vizelettel ürül, a kezdő adag 10‑25%-ának megfelelő mennyiségű inaktív penicillinsav formájában. A klavulánsav emberben jelentős mértékben metabolizálódik, és a vizelettel, a széklettel, valamint szén-dioxid formájában kilégzés útján távozik. Elimináció Az amoxicillin főként a vesén keresztül választódik ki, ugyanakkor a klavulánsav renalis és extrarenalis úton egyaránt ürül. Egészséges egyénekben az amoxicillin/klavulánsav átlagos felezési ideje megközelítőleg 1 óra, az átlagos totális clearance pedig kb. 25 l/óra. Az amoxicillinnek megközelítőleg 60‑70%-a, a klavulánsavnak kb. 40‑65%-a ürül változatlan formában a vizelettel, egyetlen 500/100 mg-os vagy egyetlen 1000/200 mg-os bólus intravénás injekció beadását követő első 6 órán belül. Különböző vizsgálatokban az amoxicillin 50‑85%-a és a klavulánsav 27‑60%-a ürült a vizelettel 24 óra leforgása alatt. A klavulánsav esetében a legnagyobb gyógyszermennyiség az alkalmazást követő első 2 órában eliminálódik. Probenecid együttes adása elnyújtja az amoxicillin kiválasztását, de nem nyújtja el a klavulánsav renalis kiválasztását (lásd 4.5 pont). Életkor Az amoxicillin eliminációs felezési ideje 3 hónapos – 2 éves kisgyermekekben hasonló az idősebb gyermekek és felnőttek esetében észlelt értékekhez. Nagyon fiatal gyermekek esetében, ideértve a koraszülött csecsemőket is, az alkalmazás gyakorisága a születés utáni első héten nem haladhatja meg a napi kétszeri alkalmazást, a kiválasztódás renalis útvonalának éretlensége miatt. Mivel az idősebb betegeknél nagyobb a valószínűsége a beszűkült vesefunkciónak, körültekintően kell az adagot kiválasztani, és hasznos lehet a veseműködés monitorozása. Vesekárosodás Az amoxicillin/klavulánsav teljes szérum clearance-e a veseműködés csökkenésével arányosan csökken. A gyógyszer-clearance csökkenése kifejezettebb az amoxicillin, mint a klavulánsav esetében, mivel az amoxicillin nagyobb arányban választódik ki a vesén keresztül. Ezért vesekárosodás esetén olyan adagolást kell választani, amely megakadályozza az amoxicillin nem kívánatos felhalmozódását, de ugyanakkor biztosítja a megfelelő klavulánsavszinteket (lásd 4.2 pont). Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegeknek fokozott elővigyázatossággal adható, a májfunkció rendszeres ellenőrzése mellett.

Minden jog fenntartva © 2015-2018 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár