Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
KÉSZÍTMÉNYEK
Gyógyszer megnevezése Alkalmazható oldószerek
Herpesin 25 mg/ml por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz
(2014.01.20.)
[Aciklovir]
Egyéb gyógyszerrel nem elegyíthető!
Injekcióhoz való víz 0,9% NaCl 5% glükóz 10% glükóz Ringer Ringer-laktát Egyéb

Megjegyzések: A Herpesin 250 mg porampulla tartalmát felhasználás előtt 10 ml fiziológiás nátrium-klorid oldatban vagy injekció készítésére szolgáló desztillált vízzel kell feloldani. Ekkor 1 ml oldat 25 mg aciklovirt tartalmaz. Az oldatot tovább kell hígítani legalább 50 ml fiziológiás sóoldattal vagy Hartmann oldattal úgy, hogy a koncentráció maximálisan 0,5%-os legyen. Az oldat nem fagyasztható. A szükséges, teljes aciklovir adagot tartalmazó infúziós oldat csak lassú, intravénás formában adható be, legalább 1 óra alatt. Az elkészített infúziós oldat 25°C-on tárolva kémiai és fizikai szempontból 24 óráig stabil.Mikrobiológiai szempontok alapján azonban az oldatot elkészítés után azonnal fel kell használni.

Inkompatibilitások: Az aciklovir-nátrium oldatát nem szabad összekeverni semmilyen más injekcióval, vagy infúziós oldattal. Nem alkalmazható vérkészítményekben, sem fehérje tartalmú oldatokban.

Javallatok:
Herpes simplex vírus által okozott bőr- és nyálkahártya-fertőzések súlyos formáinak kezelése ép immunitású betegek esetén. Immunhiányos betegek Herpes simplex fertőzéseinek megelőzése és Varicella zoster vírus fertőzéseinek kezelése. Herpes simplex fertőzések kezelésére újszülöttek és három hónapnál fiatalabb csecsemők esetén.

Ellenjavallatok:
A készítmény hatóanyagával, az aciklovirral vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. A Herpesin ellenjavallt a valaciklovirral szembeni túlérzékeny esetén.

Adagolás:
A Herpesin kezelést lehetőleg azonnal el kell kezdeni a tünetek megjelenése után, de legkésőbb 3‑4 napon belül, mert az ennél később kezdett kezelés nem rövidíti le a gyógyulási folyamatot. Felnőttek Herpes simplex fertőzés kezelése ép immunitású vagy immunhiányos betegek esetén, valamint megelőzése immunhiányos betegek esetén A Herpesin szokásos adagja 5 mg/ttkg 8 óránként, feltéve, hogy a beteg veseműködése nem károsodott (lásd még az „Adagolás károsodott veseműködés esetén” c. részt). A kezelés időtartama 5 nap, vagy szükség esetén ennél hosszabb is lehet, a beteg állapotától és a kezelésre adott válaszától függően. A herpes encephalitis kezelése általában 10 napig tart. A profilaktikus adagolás idejét a veszélyeztetettség ideje határozza meg. Varicella zoster fertőzés kezelése immunhiányos betegek esetén A Herpesin szokásos adagja 8 óránként 10 mg/ttkg, feltéve, hogy a beteg veseműködése nem károsodott (lásd még „Adagolás károsodott veseműködés esetén” c. részt). A kezelés időtartama ezekben az esetekben is 5 nap, vagy annál hosszabb, a beteg állapotától és a kezelésre adott válaszától függően. Túlsúlyos betegeknél, akik a valós testtömegtől függő adagolásban kapnak intravénás aciklovirt, magasabb plazmakoncentrációra lehet számítani (lásd 5.2 pont „Farmakokinetikai tulajdonságok” c. részt). Éppen ezért túlsúlyos betegeknél meg kell fontolni az adag csökkentését, különös tekintettel a vesekárosodásban szenvedő vagy az idős betegek esetében. Gyermekek 12 éves kor alatt és újszülött gyermekeknél az adag számítása a testfelület alapján kell, hogy történjen. Herpes simplex fertőzés kezelése ép immunitású és immunhiányos gyermekek esetén, valamint megelőzése immunhiányos gyermekek esetén 3 hónapos, vagy annál idősebb korú gyermekek Herpes simplex (kivéve herpes encephalitis) fertőzése esetén 8 óránként 250 mg/testfelület m2 intravénás aciklovirt kell adni, amennyiben a veseműködés nem károsodott. Herpes encephalitis fertőzésre 8 óránként 500 mg/testfelület m2 intravénás aciklovirt kell adni, amennyiben a veseműködés nem károsodott. Csecsemők megállapított vagy feltételezett újszülöttkori herpes kezelése során 20mg/ttkg intravénás aciklovirt kell adni 8 óránként, disszeminált vagy központi idegrendszert érintő betegség esetén 21 napon át, valamint 14 napon keresztül kizárólag a bőrt és a nyálkahártyát érintő megbetegedés esetén. Újszülöttek herpes kezelése mucocutan (bőr-szem-száj) fertőzésben 14, illetve disszeminált, vagy a központi idegrendszert érintő betegségben 21 napig tart. Varicella zoster fertőzés kezelése immunhiányos gyermekek esetén 8 óránként 500 mg/testfelület m2 intravénás aciklovirt kell adni, amennyiben a veseműködés nem károsodott. Károsodott veseműködésű csecsemők és gyermekek a károsodás mértékétől függő, megfelelő mértékben csökkentett adagot kell, hogy kapják (lásd még „Vesekárosodás”). Idősek Az időskori vesekárosodás lehetőségét figyelembe kell venni és az adagot ennek megfelelően kell beállítani (lásd lejjebb „Vesekárosodás”). Gondoskodni kell a megfelelő hidráltság fenntartásáról. Vesekárosodás Óvatosság ajánlott az iv. aciklovir vesekárosodott betegeknél történő alkalmazása esetén. A megfelelő hidráltságot fenn kell tartani. Adagmódosítás felnőtteknél és serdülőkorúaknál:
Kreatinin clearance Dózis
25‑50 ml/perc 5‑10 mg/ttkg 12 óránkénti adagolása javasolt.
10‑25 ml/perc 5‑10 mg/ttkg 24 óránkénti adagolása javasolt.
0 (anuria)‑10 ml/perc Folyamatos ambuláns peritoneális dialízis (CAPD) esetén a dózist (5 vagy 10 mg/ttkg) felezni kell és 24 óránként beadni. Hemodialízis esetén a dózist (5 vagy 10 mg/ttkg) felezni kell és 24 óránként, valamint a dialízist követően beadni.
Adagmódosítás csecsemőknél és gyermekeknél:
Kreatinin clearance Dózis
25‑50 ml/perc/1,73 m2 Az előzőekben ajánlott dózis (250 vagy 500 mg/testfelület m2 vagy 20 mg/ttkg) 12 óránkénti adagolása javasolt.
10‑25 ml/perc/1,73 m2 Az előzőekben ajánlott dózis (250 vagy 500 mg/testfelület m2 vagy 20 mg/ttkg) 24 óránkénti adagolása javasolt.
0 (anuria)‑10 ml/perc/1,73 m2 Folyamatos ambuláns peritoneális dialízis (CAPD) esetén az előzőekben ajánlott dózist (250 vagy 500 mg/testfelület m2 vagy 20 mg/ttkg) felezni kell és 24 óránként beadni. Hemodialízis esetén az előzőekben ajánlott dózist (250 vagy 500 mg/testfelület m2 vagy 20 mg/ttkg) felezni kell és 24 óránként, valamint a dialízist követően beadni.
Az alkalmazás módja A 25 mg/ml oldatot lassú, intravénás infúzió (1 órán át tartó) formájában és megfelelő hidrálás mellett kell beadni.

Mellékhatások:
A mellékhatások alábbi gyakorisági besorolása becsült adatokon alapszik. A legtöbb esemény gyakoriságának becsléséhez nem áll rendelkezésre elegendő adat. Ezen kívül a mellékhatások előfordulása a kezelés javallata szerint is változhat. A nemkívánatos hatások gyakoriság szerinti csoportosítása a következő egyezményes osztályozás alapján történt: nagyon gyakori (³1/10), gyakori (³1/100‑<1/10), nem gyakori (³1/1000‑<1/100), ritka (³1/10 000‑<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000). Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nem gyakori: a haematológiai értékek csökkenése (anaemia, leukopenia és thrombocytopenia) Immunrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka: anaphylaxia

Pszichiátriai és idegrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon ritka: fejfájás, szédülés,izgatottság, zavartság, tremor, ataxia, dysarthria, hallucinációk, pszichotikus tünetek, convulsiók, álmosság, encephalopathia, kóma. A fent említett neurológiai és pszichiátriai tünetek rendszerint reverzíbilisek és általában vesekárosodásban szenvedő betegeknél vagy más hajlamosító tényező esetén fordultak elő (lásd 4.4 pont). Érbetegségek és tünetek Gyakori: phlebitis Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Nagyon ritka: dyspnoea Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: hányinger, hányás Nagyon ritka: hasmenés, hasi fájdalom Máj- és epebetegségek illetve tünetek Gyakori: a májenzim-értékek reverzibilis emelkedése Nagyon ritka: a bilirubin-értékek átmeneti emelkedése, sárgaság, hepatitis A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Gyakori: viszketés, csalánkiütés, bőrkiütés (beleértve a fényérzékenységi reakciókat) Nagyon ritka: angiooedema Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Gyakori: a vér karbamid- és kreatinin-szintjének emelkedése A vér karbamid- és kreatininszintjének gyors emelkedését a maximális plazmaszinttel és a beteg hidráltsági állapotával hozzák összefüggésbe. Ennek a hatásnak az elkerülése érdekében a gyógyszert nem szabad iv. bolusként alkalmazni, csak lassú infúzióban, 1 órán át adni. Nagyon ritka: vesekárosodás, akut veseelégtelenség, vesefájdalom. Megfelelő hidráltsági állapotot kell fenntartani. A vesekárosodás általában gyorsan reagál a beteg rehidrációjára és/vagy a dóziscsökkentésre, illetve a gyógyszer alkalmazásának abbahagyására. Azonban, kivételes esetekben a folyamat akut veseelégtelenségig progrediál.ű A vesefájdalom a veseelégtelenséggel állhat összefüggésben. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Nagyon ritka: fáradtság, láz, helyi gyulladásos reakciók Az aciklovir nem szándékos infúziója az extracelluláris szövetekbe súlyos helyi gyulladásos reakciókat okozott, amely bőrelhaláshoz vezetett. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Interakciók:
Az aciklovir elsősorban változatlan formában a vizelettel ürül, aktív tubuláris szekrécióval. Bármely együtt adott gyógyszer, mely ezzel a mechanizmussal eliminálódik, növelheti az aciklovir plazma­koncentrációját. A probenecid, az amfotericin B és a cimetidin ilyen módon növeli az aciklovir AUC-t a plazmában, és csökkenti az aciklovir vese clearance-ét. Ugyanakkor nem szükséges dózismódosítás, mivel az aciklovirnek széles a terápiás indexe. Az iv. aciklovir-terápiában részesülő betegeknél elővigyázatosság szükséges olyan egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek esetén, amelyeknél az elimináció során kompetitív helyzet áll fenn az aciklovirrel, mert fennállhat egy vagy mindkét gyógyszer, illetve metabolitjaik emelkedett plazmaszintjének lehetősége. Kimutatták, hogy az aciklovir, valamint a transzplantált betegeknél alkalmazott mikofenolát-mofetil immunoszuppresszáns hatóanyag inaktív metabolit plazma AUC értéke emelkedik a két gyógyszer együttadása esetén. Lítium nagy dózisú iv. aciklovirrel történő együttadásakor a lítium szérumszinteket gondosan kell ellenőrizni a lítium toxicitás lehetősége miatt. Az iv. aciklovir együttadása esetén más olyan gyógyszerekkel, amelyek befolyásolják a veseműködést (pl. ciklosporin, takrolimusz), szintén óvatosságra van szükség (a vesefunkció változásainak monitorozása mellett). Öt férfivel végzett kísérletes vizsgálat azt mutatta, hogy az egyidejűleg alkalmazott aciklovir kezelés kb. 50%-kal növeli a teofillin AUC–t. Ezért egyidejű aciklovir kezelés esetén a plazmakoncentrációk mérése javasolt.

Figyelmeztetések:
A megfelelő hidráltságot fenn kell tartani intravénás vagy nagy per os adagok alkalmazása esetén. Az intravénás infúziót egy órán át kell beadni az aciklovir renális kicsapódásának elkerülésére; a gyors vagy bolus injekció kerülendő. Nephrotoxikus gyógyszerek, vagy a már korábban fennálló vesebetegség, továbbá a dehidráció növeli a vesekárosodás súlyosbodásának veszélyét. Alkalmazás vesekárosodás és időskor esetén Az aciklovir a vesén át távozik a szervezetből, ezért vesekárosodásban az adagot módosítani kell (lásd 4.2 pont). Időskorban nagyobb a csökkent vesefunkció valószínűsége, ezért e betegcsoportban meg kell fontolni a dózis csökkentését. Mind az idős, mind a vesekárosodásban szenvedő betegeknél nagyobb az idegrendszeri mellékhatások kockázata, ezért esetükben szorosan monitorozni kell e mellékhatások megjelenését. A jelentésre került esetekben ezek a mellékhatások a kezelés felfüggesztése után reverzíbilisnek bizonyultak (lásd 4.8 pont). Az aciklovirt iv. infúzióban, nagyobb adagokban kapó betegeknél (pl. herpes encephalitis) megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vesefunkcióra, különösen akkor, ha a beteg dehidrált vagy bármilyen vesekárosodása van. Az előírásnak megfelelően elkészített infúziós oldat pH-ja megközelítőleg 11,0, tilos szájon át alkalmazni! Hosszantartó, vagy ismételt aciklovir-kezelés súlyos immunhiányos betegek esetén kevéssé érzékeny vírusok szelekcióját eredményezheti, melyek nem reagálnak a folyamatos aciklovir kezelésre (lásd 5.1 pont). Bár az aciklovir vízoldékonysága meghaladja a 100 mg/ml-t az aciklovir kristályok kicsapódása a tubulusokban előfordulhat renális károsodás esetén. Minthogy a legmagasabb vizeletkoncentráció az infúziót követő első órákban fordul elő, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ez idő alatt megfelelő mennyiségű vizelet képződhessen. Az oldatnak a szembe vagy a fedetlen bőrre jutását el kell kerülni!

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: Közvetlenül ható vírusellenes szerek, ATC-kód: J05 AB01 Az aciklovir szintetikus purinanalóg, ami in vitro és in vivo gátolja a humán herpes vírusokat, beleértve a Herpes simplex vírus (HSV) 1 és 2 típusát, és a Varicella zoster vírust (VZV). Sejtkultúrában az aciklovir a HSV-1 ellen a leghatékonyabb, majd ezt csökkenő sorrendben a HSV‑2 és VZV elleni hatékonyság követi. Az aciklovir gátló hatása ezekkel a vírusokkal szemben igen szelektív. Egészséges, nem fertőzött sejtekben a timidin-kináz (TK) enzim az aciklovirt nem használja fel szubsztrátként, ezért emlős sejtekre nézve toxicitása nagyon alacsony. Azonban a HSV, VZV által fertőzött sejtekben a vírus által kódolt timidin kináz enzim az aciklovirt aciklovir-monofoszfáttá alakítja, mely a sejtenzimek által di-, majd trifoszfáttá konvertálódik. Az aciklovir-trifoszfát a DNS-be beépülve, a virális DNS-polimerázzal kölcsönhatásba lépve, lánctermináció útján gátolja a virális DNS replikációját. Hosszantartó, vagy ismételt aciklovir-kezelés súlyos immunhiányos betegek esetén kevéssé érzékeny vírusok szelekcióját eredményezheti, melyek nem reagálnak a folyamatos aciklovir kezelésre. A csökkent érzékenységű vírusok nagy része TK-hiányos, azonban módosult TK-val, illetve DNS-sel bíró vírust is kimutattak már. A HSV-izolátumok in vitro aciklovir kezelése kevésbé érzékeny törzsek kifejlődését eredményezheti. A gyakorlatban az aciklovir kezelésre adott klinikai válasz és a HSV-izolátumok in vitro meghatározott érzékenysége közötti kapcsolat nem tisztázott. Egy vizsgálatban, melybe 20 normál spermaszámú férfit vontak be, napi 1 g-ot is elérő aciklovir adagok 6 hónapig történő adásakor nem észleltek klinikailag szignifikáns hatást a spermaszámra, a motilitásra vagy a morfológiára.

Farmakokinetika:
Felnőtteknél az aciklovir plazma felezési ideje iv. alkalmazás után 2,9 óra. A gyógyszer nagyrészt a vesén át választódik ki, változatlan formában. Az aciklovir clearance jelentősen nagyobb, mint a kreatinin clearance, ami jelzi, hogy a gyógyszer a glomerulusfiltráció mellett tubuláris szekréció útján is kiválasztódik. Az aciklovir egyetlen jelentős metabolitja a 9-karboxi-metoximetilguanin. A beadott mennyiség kb. 10‑15%-a nyerhető vissza a vizeletből. 1 g probenicid adását követően alkalmazva a felezési idő 18%-kal, a plazmakoncentráció-görbe alatti terület 40%-kal nő. Felnőtteknél az egyensúlyi állapot csúcs plazmakoncentrációi (Cssmax) a következők szerint alakultak: 2,5 mg/ttkg beadása esetén 22,7 mikromol (5,1 mikrogramm/ml), 5 mg/ttkg beadása esetén 43,6 mikromol (9,8 mikrogramm/ml), 10 mg/ttkg beadása esetén 92 mikromol (20,7 mikrogramm/ml). A minimum plazmakoncentrációk (Cssmin) 7 órával később a következők szerint alakultak: 2,5 mg/ttkg beadása esetén 2,2 mikromol (0,5 mikrogramm/ml), 5 mg/ttkg beadása esetén 3,1 mikromol (0,7 mikrogramm/ml), 10 mg/ttkg beadása esetén 10,2 mikromol (2,3 mikrogramm/ml). 1 éven felüli gyermekeknél hasonló csúcs plazmakoncentrációkat (Cssmax) és minimum plazmakoncentrációkat (Cssmin) mértek amikor a 250 mg/m2 dózist 5 mg/ttkg dózisra cserélték, és az 500 mg/m2 dózist 10 mg/ttkg dózisra cserélték. Azoknál az újszülötteknél (0‑3 hónapos kor között), akiket 10 mg/ttkg dózisú, 8 óránként egy órán át lefolyatott infúzióval kezeltek, a Cssmax 61,2 mikromol (13,8 mikrogramm/ml) volt, a Cssmin pedig 10,1 mikromol (2,3 mikrogramm/ml) volt. Ezeknél a betegeknél a felezési idő 3,8 óra volt. Idős korban a kor előrehaladtával a kreatinin clearance és a teljes test clearance párhuzamosan csökken, míg a plazma felezési idő alig változik. Krónikus veseelégtelenségben a plazma felezési idő 19,5 óra. Hemodialízis alatt az aciklovir felezési ideje 5,7 óra. A plazma aciklovir szintje 60%-ra csökken a dialízis alatt. Egy olyan klinikai vizsgálat során, ahol a kórosan elhízott nőbetegek (n=7) intravénásan adott aciklovirt kaptak a valós testtömegük alapján, a plazmakoncentráció nagyjából kétszerese volt a normál testtömegű betegeknél (n=5) mért értékeknek, ami egybeesett a két csoport közötti testtömeg‑különbséggel. A liquorban az aciklovir szintje hozzávetőlegesen a plazmaszint 50%-a. A plazmafehérjékhez való kötődés viszonylag alacsony, 9‑33%, ezért olyan gyógyszerkölcsönhatás, ami fehérje kötődési hellyel kapcsolatos, nem várható. Újszülöttekben (0-3 hónapos korig), akik 10 mg/ttkg dózisban kaptak infúziós aciklovirt 8 óránként, egy óráig tartó adagolási periódusokban, a mért Cssmax érték 61,2 μmol (13,8 μg/ml) volt, míg a Cssmin érték 10,1 μmol (2,3 μg/ml) volt. Újszülöttek egy külön csoportjában, akiket 8 óránként 15 mg/ttkg dózisban kezeltek, hozzávetőleges dózisfüggő emelkedést figyeltek meg a Cmax esetében 83,5 μmol értékben (18,8 μg/ml) és a Cmin esetében14,1 μmol (3,2 μg/ml) értékben.

Minden jog fenntartva © 2015-2018 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár