Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
HATÓANYAGOK

Javallatok:
Akut szorongásos reakciók és szorongásos betegségek esetén a súlyos szorongás, intenzív félelem, agitált állapot, feszültség alkalmi vagy átmeneti tüneti kezelése. Szorongásos tünetekkel, motoros nyugtalansággal járó különböző eredetű betegségek és állapotok kiegészítő kezelése. Akut alkoholmegvonási tünetcsoport, delirium tremens kiegészítő kezelése. A vázizomzat különböző eredetű spastikus állapotainak (rigiditás, contractura, spinalis és supraspinalis interneuronalis sérüléseket követő és cerebralis eredetű spasmus, poliomyelitis, paraplegia, athetosis, hyperkinesis, stiff-man szindróma) oldása. Lokális traumák (sérülések, gyulladások) esetén adjuvánsként a reflektórikus izomgörcsök csillapítására. Konvulziós kórképek, görcsállapotok adjuváns kezelése, beleértve az epilepsiás rohamok minden formáját (focalis, generalizált, status epilepticus, psychomotoros, petit mal, grand mal), az eclampsiát, a tetanust. Sebészeti, diagnosztikus beavatkozások, cardioverzio előkészítése. Narkózisban a narkotikumok adásának bevezetése, kiegészítése.

Ellenjavallatok:
A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával, továbbá egyéb benzodiazepinekkel szembeni túlérzékenység. Súlyos légzési elégtelenség, súlyos májelégtelenség, alvási apnoe szindróma, myasthenia gravis, szűk zugú glaucoma és akut glaucomás roham esetén adása ellenjavallt, nyílt zugú glaucomában megfelelő kezelés mellett adható. Terhesség első trimesztere és szoptatás időszaka alatt adása nem javallt. Drog- és alkoholdependencia (akut alkoholmegvonás kivételével), alkohol- és egyéb pszichotróp szer intoxikáció esetén nem adható. Használata kerülendő pszichotikus állapot kezelésére elsődleges szerként. Depresszió kezelésére nem alkalmazható.

Adagolás:
Individuális, a beteg állapotát és a klinikai választ figyelembe kell venni, ezért csak irányelvek adhatók. A betegek reagálásában jelentkező nagy egyéni eltérések miatt a kezelést ajánlott az ésszerű legkisebb adagokkal kezdeni, majd a dózist fokozatosan emelni a kellően tolerált legalacsonyabb hatékony szintig. Felnőtteknek: Szorongás, pszichomotoros nyugtalanság, agitált állapot: 10-20 mg im., súlyos tünetek esetén iv. (az im. és iv. adag kivételesen 30 mg-ig emelhető). A kezelés folytatására napi 3-4 alkalommal 10 mg. Status epilepticus és halmozott rohamok esetén a kezdő adag iv. 10-30 mg, amit 1/2-1 óra, majd 4 óra múlva lehet ismételni. A napi adag ne haladja meg a 80-100 mg-ot. Amennyiben a rohamok megszűnnek vagy enyhülnek, úgy át lehet térni az im. alkalmazásra, aminek adagja 10 mg 4-6 óránként, szükség esetén több napon keresztül. Profilaktikusan az újabb rohamok megakadályozására 10 mg im. Akut alkoholmegvonás, delirium tremens: Az adag 10 mg-ig terjed im., amit napi 3-4 alkalommal szabad ismételni. A kezdő adag szükség esetén lassú iv. formában adható. Műtétek és cardioversio előkészítésére 10 mg-ig terjedő im. adagban 30 perccel a beavatkozás előtt. Izomcontractura, rigiditas, spasmus, stiff-man syndroma: 10 mg-ig terjedő adagban im., vagy kezdetben iv. adással, amit napi 3-4 alkalommal lehet ismételni, szükség szerint. Tetanus kezelése ennél nagyobb adagot tehet szükségessé. Idős és leromlott betegek, valamint csökkent májfunkció esetében A Seduxen kiürülése jelentős mértékben (akár 3-4-szeresen) meghosszabbodhat. Ilyenkor ajánlott alacsonyabb, kb. fele adaggal (max. 2,5 mg) végezni a kezelést, ritkábban adagolva. Gyermekek Gyermekek adagját valamennyi indikációs területen egyedileg kell megállapítani az életkor, fejlettség, általános állapot és az egyéni reakció figyelembevételével. Gyermekeknek az injekciót nagyon lassan (>3 perc alatt), 0,25 mg/ttkg-ot nem meghaladó adagban célszerű alkalmazni. Az egyszeri adag 2-4 óra elteltével ismételhető. Egy nap alatt 3 egyszeri adagnál több csak tetanus és status epilepticus esetén adható. Konvulziv kórképekben 0,2- 0,3 mg/ttkg vagy 1,0 mg/életév adagban iv. vagy im. Status epilepticus és halmozott rohamok esetén a kezdő adag iv. 2-10 mg, amit 1/2-1 óra, majd 4 óra múlva lehet ismételni. Amennyiben a rohamok megszűnnek vagy enyhülnek, úgy át lehet térni az im. alkalmazásra, aminek adagja 5 mg 4-6 óránként, szükség esetén több napon keresztül. Profilaktikusan az újabb rohamok megakadályozására 5 mg im. Egyéb indikációban 0,2 mg/ttkg.

Mellékhatások:
Szervrendszerek Mellékhatások Vérképzőszervi Neutropenia és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Pszichiátriai kórképek Agresszió Paradox szorongás Paradox excitatio Zavartság Kedélyállapot romlás Hallucináció Álmatlanság Libidováltozás Hosztilitás Idegrendszeri Anterograd amnézia betegségek és tünetek Vegetatív zavarok Ataxia Szédülés Dysarthria Fejfájás Hypotonia Álmosság Tremor Szembetegségek Látászavarok és szemészeti tünetek Akkomodációs zavarok Szívbetegségek Bradycardia és a szívvel kapcsolatos tünetek Érbetegségek és tünetek Venathrombosis(1) Thrombophlebitis(1) Érelváltozások(1) Légzőrendszeri, Légzésdepresszió mellkasi Apnoe és mediastinalis betegségek és tünetek Emésztőrendszeri Obstipatio betegedések és tünetek Szájszárazság Nausea Hypersalivatio Máj- és epebetegségek, Icterus illetve tünetek A bőr és a bőr alatti Bőrkiütés szövet betegedései Exanthema és tünetei A csont- és izomrendszer, Izomgyengeség valamint a kötőszövet Izomtónus-fokozódás betegségei és tünetei Vese- és húgyúti Incontinentia betegségek és tünetek Vizeletretentio Általános tünetek, Fáradékonyság az alkalmazás Duzzanat(1) helyén fellépő reakciók(1) Helyi izgalom(1) Laboratóriumi és egyéb A vér alkalikus foszfát vizsgálatok eredményei szintjének emelkedése Transzaminázértékek emelkedése (1) Irodalmi adatok szerint benzodiazepinek intravénás (infúziós) alkalmazásával thrombophlebitises tünetek összefüggésbe hozhatók. Főleg nem eléggé lassan, vagy nem eléggé tág venába beadott Seduxen injekciót követően venathrombosis, phlebitis, helyi izgalom, duzzanat, ritkábban érelváltozások jelentkezhetnek. A benzodiazepinek - főként tartós alkalmazás, nagy adagok és prediszponált személyek esetén - függőséget okozhatnak, így a Seduxen injekció is. Az elvonási tünetek enyhébb esetekben tremor, pszichomotoros nyugtalanság, álmatlanság, szorongás, fejfájás, figyelemzavar. Felléphet irritabilitás, percepciózavar, szédülés, palpitáció, étvágytalanság, hányinger, hányás, verejtékezés, izom- és hasi görcs, ritkán delirium és alkalmi görcsroham. Véletlen intraarterialis bejuttatást követő necrosisos következményről számoltak be. Extravazális beadásnál a szöveti irritáció lehetősége nem zárható ki, im. adás esetén helyi fájdalom, ritkán erythemával együtt felléphet.

Interakciók:
Egyéb pszichotróp (pl. anxiolitikumok, altatók, antipszichotikumok, antidepresszívumok) és anticonvulsiv szerek, narkózis gyógyszerei, narkoanalgetikumok, szedatív antihisztaminok, alkohol a Seduxen injekció hatását potenciálhatják. A diazepám - főként tartós alkalmazás mellett - kölcsönhatásba léphet a citokróm P450 IIIA enzimen metabolizálódó gyógyszerekkel (pl. cimetidin, ketokonazol, fluvoxamin, fluoxetin, omeprazol), ennek során a diazepám clearance-e csökken, szedatív hatása erősödhet és megnyúlhat. Enziminduktor hatású készítmények (pl. rifampicin), közöttük antiepileptikumok (pl. karbamazepin, fenitoin) gyorsíthatják a diazepám eliminációját. Légzésdepresszív hatású ópiátokkal együtt adva a Seduxen injekciót, a légzésdepresszív hatás erősödhet. Egyéb izomrelaxánsokkal együtt adva a hatás kiszámíthatatlan, apnoe veszélye áll fenn.

Figyelmeztetések:
Az im. injekciót mélyen az izomba kell beadni. Az iv. adagolás lassan történjék (legfeljebb 0,5 ml félpercenként). A gyors beadás apnoét idézhet elő. Reanimatiós felszerelésnek rendelkezésre kell állnia. Kerülni kell a kisebb venákba történő bejuttatást. Extravasalis vagy intraarterialis adás mindenképpen elkerülendő! Légzési elégtelenség, tudati vigilitás csökkenés esetén alkalmazását alaposan mérlegelni kell légzésdepresszió veszélye miatt. Csökkent vese- és májműködésű betegek, krónikus légzési elégtelenségben szenvedők, idős, vagy legyengült egyének esetében az adagolást fokozott körültekintéssel kell meghatározni, alacsony dózisok ritkább adása ajánlott. Idős korban a benzodiazepinek iránti érzékenység fokozódik, a kiürülés elhúzódik, a szedatív hatások felerősödhetnek, ezért ilyenkor megnő a kognitív zavarok (memóriazavar) és a hypotonia (elesés) veszélye. Kényszerítő indikációkat (pl. epilepszia) leszámítva a Seduxen injekció alkalmazása gyermekeknél 6 éves korig nem ajánlott az eloszlás és metabolizmus életkori eltéréseiből adódó biztonsági szempontok miatt. 30 naposnál fiatalabb újszülöttek esetében a parenteralis adás hatékonysága nem bizonyított. A szorongásoldó kezelést a legalacsonyabb hatásos dózissal és a szükséges minimális ideig kell végezni. Huzamos, rendszeres, vagy ritkán akár terápiás dózisú rövid tartamú alkalmazása hozzászokáshoz, dependenciához vezethet. Tartós, rendszeres alkalmazást követő hirtelen megvonása után elvonási tünetek jelentkezésével kell számolni, melyek a megvonást követően hetekkel is kialakulhatnak. Megvonása több hétig tartó lépcsőzetes adagcsökkentéssel javasolt az elvonási tünetek elkerülése érdekében. Tartós használata esetén a májfunkció és a vérkép ellenőrzése ajánlott. A Seduxennel kezelt beteget figyelmeztetni kell a Seduxen és az alkohol, valamint egyéb pszichotróp szerek közötti szinergista kölcsönhatás jelentkezésére. A Seduxen injekció segédanyagként metil-parahidroxibenzoátot és propil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, amely későbbiekben jelentkező allergiás reakciókat, ritkán hörgőgörcsöt okozhat. Terhesség és szoptatás Egyes vizsgálati eredmények szerint a terhesség első trimeszterében a benzodiazepinek - így a Seduxen injekció - fokozzák a malformációk előfordulásának esélyét, ezért a terhesség ezen időszakában alkalmazásuk kontraindikált. A terhesség későbbi szakaszában történt benzodiazepin expozíció az újszülöttben központi idegrendszeri gátlást és légzésdepressziót okozhat, ezért a Seduxen injekció alkalmazásáról az orvosnak az előny/kockázat gondos mérlegelése alapján egyedileg kell döntenie. Szoptatás időszakában alkalmazása kerülendő, mivel átjut az anyatejbe. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre A benzodiazepinek - így a Seduxen injekció - gyengíthetik az ítélőképességet és megnyújthatják a reakcióidőt, így hátrányosan befolyásolhatják a járművezetői és a munkavégző képességet. Alkalmazásának első szakaszában járművet vezetni vagy baleseti veszéllyel járó tevékenységet (pl. gépkezelés, magasban végzett munka) végezni tilos a bejuttatást követő 12-24 órán belül, mivel ez potenciálisan veszélyes a gyógyszer hatása alatt. A továbbiakban egyedileg határozandó meg a korlátozás mértéke az eliminációs idő figyelembevételével, ami különösen idősekben, vese- és májbetegekben a többszörösére nyúlhat. Alkalmazásának, ill. hatásának időtartama alatt tilos az alkoholfogyasztás. Túladagolás Túladagolás esetén központi idegrendszeri depresszió jelentkezhet izomgyengeség, zavartság, tudati vigilitáscsökkenés tüneteivel, ritkán paradox izgalommal. Extrém túladagolás comát, areflexiát, keringés- és légzésdepressziót, apnoét válthat ki. A beteg keringési, légzési értékeit, veseműködését folyamatosan ellenőrizni kell. Általános tüneti és szupportív kezelést kell alkalmazni, ami magába foglalja a légutak biztosítását, intravénás folyadékkezelést, szükség esetén mesterséges lélegeztetést és a keringés támogatását, értónust fokozó készítmény adását. Flumazenil mint speciális benzodiazepin receptor antagonista alkalmazható. Benzodiazepinnel - így Seduxen injekcióval - kezelt epilepsziás, vagy benzodiazepin-függő betegnél flumazenil alkalmazásakor epilepsziás roham jelentkezésének lehetősége miatt elővigyázatosság indokolt. Dialízis csekély hatású a Seduxen injekció túladagolása esetén.

Farmakodinámia:
A diazepám hatásait a GABA-erg (gamma-aminovajsav) szinaptikus gátlás hatékonyságának fokozása útján fejti ki, elsősorban a limbikus rendszer, a szubcorticális formációk, a thalamus és a hypothalamus területén. A GABA a fő központi idegrendszeri gátló neurotranszmitter. A GABAA receptor alloszterikus kötőhelye a központi idegrendszeri depresszánsok közül a benzodiazepineknek is, így a diazepámnak. A benzodiazepin receptor agonistái anxiolitikus, anticonvulsiv, szedatohypnotikus és izomrelaxáns hatással rendelkeznek. Nem okoznak általános neuronális gátlást. A benzodiazepinek GABAA receptoron történő kötődésének következtében megnő a receptor affinitása a GABA iránt. Ez a receptorkomplexen elhelyezkedő klorid-csatorna elhúzódó aktivációját eredményezi, aminek során nagyobb mennyiségű kloridion áramlik be a neuronba, fokozott mértékben hyperpolarizálva a sejtmembránt és gátolva az ingerületátvitelt. A GABAA receptorkomplexum részét képező több benzodiazepin receptor altípus ismert (omega1 - omega6).

Farmakokinetika:
A diazepám erősen (kb. 99%-ban) kötődik a plazmafehérjékhez. Erősen lipidoldékony, átjut a vér-agy gáton. Fő metabolitjai: N-dezmetildiazepám (nordazepam), oxazepam, előbbi aktivitása az anyavegyületével közel azonos. Mind a diazepám, mind a nordazepám lassú hidroxiláció során alakul egyéb aktív metabolitokká, ilyen az oxazepam is. Az anyavegyület hatását a még hosszabb felezési idejű (kb. 60 óra) nordazepám kitolja. Tartós alkalmazás mellett a nordazepam relatív hányada megemelkedik a szervezetben. A diazepám a májban metabolizálódik, metabolitja még a temazepám. A plazmában a diazepám koncentrációja két fázisban csökken: a kezdeti rapid megoszlási fázist, ami 1 órára tehető felezési idejű, kb. 24-48 órás nyújtott terminális eliminációs fázis követi, ami a metabolitokra vonatkozóan még hosszabb. A diazepám főként szabad vagy konjugált metabolitjai formájában választódik ki a vizelettel. Újszülöttekben, idősekben, vese- és májbetegekben az eliminációs felezési idő akár többszörösére is emelkedhet. A diazepám és metabolitjai átjutnak a placentán és kiválasztódnak az anyatejbe. A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Akut toxicitás: per os LD50: 720 mg/ttkg egérben, 1240 mg/ttkg patkányban, i.p. LD50 150 mg/ttkg egérben. Majomban i.p. 400 mg/ttkg a 6. napon elhullást okozott. Reprodukciós vizsgálatok: per os 100 mg/ttkg mellett patkányban a terhességek és élve születések száma csökkent. Ennél alacsonyabb dózis mellett az élve születések száma a normál határokon belül maradt. Ezekben a vizsgálatokban néhány újszülött állaton csontrendszeri vagy más rendellenességet észleltek. További vizsgálatok 80 mg/ttkg/nap dózis mellett patkányban nem igazoltak teratogén hatást. Állatkísérletek alapján az oxazepam carcinogen tulajdonsága felmerült. Humán vizsgálatok szerint a diazepám nem okoz emlőrákot.

Minden jog fenntartva © 2015-2018 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár