Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
HATÓANYAGOK

Javallatok:
Schizophrenia és más psychosisok fenntartó kezelése és profilaxisa.

Ellenjavallatok:
A készítmény hatóanyagával: flufenazinnal vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység; fenotiazin-túlérzékenység; bizonyított vagy gyanított agykárosodás; súlyos eszméletzavar, előrehaladott cerebralis sclerosis; phaeochromocytoma; súlyos vese-, májkárosodás, szívelégtelenség. A központi idegrendszer működését gátló szerek (alkohol, antidepresszívumok, neuroleptikumok, nyugtatók, szorongásoldók, altatók, kábító fájdalomcsillapítók) okozta heveny mérgezés. Tizenkét év alatti életkor. Szoptatás.

Adagolás:
Kizárólag intramuscularisan alkalmazható. Az adott beteg számára legmegfelelőbb dózist és adagolási gyakoriságot egyedileg kell meghatározni. A szokásos kezdő adag 12,5-25 mg. Ezt követően egyedileg kell meghatározni az optimális adagot és az adagolás időközét. Az injekciót rendszerint 15-35 napos időközönként kell alkalmazni. Az 50 mg-ot meghaladó adagokat fokozatosan, a napi dózist 12,5 mg-os adagonként növelve fokozatosan kell elérni. Az egyszeri adag nem haladhatja meg a 100 mg-ot. A depó injekció kezdő adagja 12,5 mg, amit intramusculárisan kell beadni. Ha nem jelentkeznek súlyos mellékhatások, 5 10 nappal később újabb, 25 mg-os dózis adható. Ezt követően egyedileg kell beállítani a fenntartó adagot. Fenotiazint szedő beteg esetében azonnal át lehet térni a depó injekció alkalmazására. Ebben az esetben is 12,5 mg-os kezdő adag intramusculáris adásával kell ellenőrizni, hogy a beteg megfelelően tolerálja-e a flufenazint. A későbbiekben egyedileg kell beállítani a fenntartó adagot. Időskor: a dózisszükséglet általában kisebb, a fiatal felnőttek számára javasolt adag egyharmada egynegyede. Vesekárosodás: csökkentett dózisban kell alkalmazni a készítményt. Májműködési zavarokban: nem adható flufenazin. Extrapyramidális tünetek jelentkezésekor antiparkinson szert kell alkalmazni. Az intramuscularis injekciót mélyen az izomba kell beadni; a fecskendőnek és az injekciós tűnek száraznak kell lennie. Az injekciós oldatot nem szabad más parenterális oldatokkal elegyíteni.

Mellékhatások:
A mellékhatások az alábbi gyakorisági kategóriák alapján kerültek besorolásra: Nagyon gyakori: >=1/10 Gyakori: >=1/100 - <1/10 Nem gyakori: >=1/1000 - <1/100 Ritka: >=1/10 000 - <1/1000 Nagyon ritka: <1/10 000 Nem ismert: a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Nem gyakori: tachycardia. Ritka: QT-intervallum és a T-hullám időtartamának megnyúlása. Vénás thromboembolia (ideértve a tüdőemboliás és a mélyvénás thrombosisos eseteket is). Nagyon ritka: arrhythmia, kamrai tachycardia és fibrillatio. Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka: leukopenia, agranulocytosis, thrombocytopenia, eosinophilia, és pancytopenia. Idegrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: extrapyramidális tünetek (pseudoparkinsonismus, dystonia, acathisia, oculogyriás rohamok, opisthotonus, hyperreflexia). Ezek a rendellenességek reverzibilisek és a dózis csökkentése vagy az adagolás megszüntetése után spontán megszűnnek. Antiparkinson szerek adásával megelőzhetők, ill. enyhíthetők az extrapyramidális tünetek. Nem gyakori: fejfájás, tardív dyskinesia (ezen tünetcsoport jellegzetessége az arc-, ajak-, nyelv-, törzs- és a végtagizmok akarattól független, ritmusos rángásai). Időskorúakon - legfőképpen nagy adag flufenazinnal kezelt idős nőbetegekben - sűrűbben alakul ki tardív dyskinesia. A tardív dyskinesiában hatástalanok az antiparkinson szerek. Ritka: neuroleptikus malignus syndroma (jellegzetes tünetei: hyperthermia, izommerevség, akinesia, hypotonia, stupor és coma). Észlelésekor haladéktalanul abba kell hagyni a flufenazin adását és kórházba kell utalni a beteget. Szembetegségek és szemészeti tünetek Nem gyakori: homályos látás, glaucoma. Ritka: szemlencse- és szaruhártya-homályok. Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Nem gyakori: orrdugulás. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nem gyakori: émelygés, étvágytalanság, nyálcsorgás, szájszárazság, székrekedés. Ritka: paralyticus ileus. Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Nem gyakori: polyuria. Ritka: húgyhólyag-bénulás, enuresis nocturna, vizelet-incontinentia. A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem gyakori: verejtékezés. Ritka: exfoliatív dermatitis, fényérzékenység, allergiás dermatitis, urticaria, seborrhoea, erythema, ekcéma, bőr pigmentáció. Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Nem gyakori: étvágyfokozódás, testsúlygyarapodás. Érbetegségek és tünetek Nem gyakori: enyhe fokú vérnyomásemelkedés, vérnyomásingadozás. Immunrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka: asthma, gégeoedema vagy angioneurotikus oedema. Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Ritka: cholestatikus icterus (ennek esélye a kezelés első három hónapjában a legnagyobb). A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Nem gyakori: gynaecomastia, tejcsorgás, libidócsökkenés és impotencia, menstruációs zavarok, terhességi próbák álpozitivitása. Ritka: priapismus, ejaculatiós zavarok. Pszichiátriai kórképek Nem gyakori: álmosság, levertség, nyugtalanság, izgatottság, bizarr álmok. Nagyon ritka: depressio vagy fokozott szuicid késztetés. Egyéb nemkívánatos hatások Nem ismert: hirtelen és váratlan, ill. ismeretlen okból történő elhalálozás, kórházi körülmények között, fenotiazinokkal kezelt betegeknél.

Interakciók:
Az egyidejűleg fogyasztott alkohol, ill. az antihisztaminok, antidepresszívumok, más neuroleptikumok, nyugtatók, altatók, kábító fájdalomcsillapítók fokozhatják a flufenazin központi idegrendszeri működéseket gátló hatását. A barbiturátok, a nem barbiturát típusú altatók, a karbamazepin, a grizeofulvin, a fenilbutazon és a rifampicin serkentik, míg a paracetamol, a klóramfenikol, a diszulfiram, a monoamino-oxidáz gátlók, a triciklusos antidepresszívumok, a szerotonin-újrafelvételét gátló antidepresszívumok és az orális fogamzásgátlók csökkentik a fenotiazinok metabolizmusát. A fenotiazinok a szénhidrát-anyagcserére is hatnak, emiatt emelkedhet a vércukorszint. Ennek megfelelően, cukorbetegek kezelésekor az antidiabetikumok adagolásának módosítása válhat szükségessé. A flufenazin felfüggeszti az epinefrin és más sympathomimeticumok hatásait és tompítja az alfa-adrenerg receptorblokkolók vérnyomáscsökkentő hatását. A flufenazin a dopamin-receptorok gátlása révén csökkenti a levodopa antiparkinson hatását. Flufenazin hatására csökkenhet a görcsküszöb, ezért az antiepileptikumok adagolásának módosítása válhat szükségessé. A flufenazin fokozhatja az egyidejűleg adott antikoagulánsok hatását, ezért ajánlott időszakosan ellenőrizni a protrombin időt. A Moditen Depo oldatos injekció beadása után olykor nagyfokú vérnyomásesés léphet fel. Ebben az esetben haladéktalanul norepinefrint kell adni intravénásan. Epinefrint tilos adni, mert az - flufenazinnal kombinálva - nem emeli, hanem tovább csökkenti a vérnyomást. Ezt a paradox hatást különösen műtéti beavatkozások és műtéti érzéstelenítés során kell szem előtt tartani. A flufenazin kezelés ideje alatt antiarrhythmicumok adása kerülendő, ill. ezek alkalmazása gondos orvosi felügyeletet igényel.

Figyelmeztetések:
Nem alkalmazható psychosisnak nem minősülő kórképek kezelésére, ill. rövid távú (<3 hónapos) terápiaként. Megnövekedett mortalitás a demenciában szenvedő idős embereknél: Két nagy megfigyeléses vizsgálatból származó adatok azt mutatták, hogy az antipsychoticumokkal kezelt, demenciában szenvedő idős emberek kismértékben megnövekedett halálozási kockázatnak vannak kitéve a nem kezelt betegekhez képest. Az adatok nem elégségesek a kockázat pontos mértékének megalapozott felbecsléséhez és a megnövekedett kockázat oka nem ismert. A Moditen Depo injekció nem engedélyezett a demenciával összefüggő viselkedészavarok kezelésére. Szellemileg visszamaradott személyek viselkedészavarai nem befolyásolhatók a készítménnyel. Convulsiós kórképekben körültekintés szükséges, mert a flufenazin csökkentheti a görcsküszöböt, fokozhatja a görcshajlamot, sőt generalizált epilepsziás rohamot is kiválthat. A flufenazin vérnyomásesést okozhat, ezért szív-érrendszeri betegségekben (szívelégtelenség, myocardium ischaemia, veszélyes szívritmuszavarok) körültekintően kell alkalmazni. A nagyfokú vérnyomásesés megszüntetésére nem szabad epinefrint adni. Vesekárosodásban körültekintően kell alkalmazni. Időskorban és elesett állapotú betegek esetében gyakrabban jelentkeznek mellékhatások, ezért a legalacsonyabb hatékony dózist kell adni. Magas hőmérséklet hatásainak kitett vagy szerves foszfáttartalmú rovarirtókkal dolgozó betegek esetében körültekintően kell alkalmazni a flufenazint. Flufenazinnal kezelt betegek műtéti érzéstelenítésekor hypotoniás reakció veszélye miatt csökkentett dózisban kell alkalmazni az anaestheticumokat és a központi idegrendszeri működéseket tompító szereket. Cholestatikus, vagy vegyes típusú (cholestatikus-hepatocelluláris) icterus kialakulásának kockázata miatt vér-dyscrasiában, valamint májkárosodásban (ill. ezeket az állapotokat potenciálisan előidéző gyógyszerekkel kezelt betegeknek) nem adható flufenazin. Az icterus általában a kezelés kezdeti 2-4 hetében alakul ki; jelentkezése nem feltétlenül függ össze az alkalmazott dózis nagyságával vagy a kezelés időtartamával. Emlődaganatos betegek esetében óvatosan kell alkalmazni (jóllehet a prolactin-elválasztás flufenazin kezelés ideje alatt bekövetkező fokozódása és az emlőtumor kialakulása között nem bizonyítottak összefüggést). Más fenotiazinokhoz hasonlóan a flufenazin alkalmazása során is kialakulhat "néma" pneumonia. Neuroleptikumokkal (pl. flufenazinnal) kezelt betegekben tardív dyskinesia alakulhat ki. Ezt szem előtt tartva a legalacsonyabb hatásos dózist kell adni és rendszeres időszakonként szükséges felülvizsgálni a kezelés folytatásának javallatait. Tardív dyskinesia tüneteinek jelentkezésekor abba kell hagyni a neuroleptikum adását. Vénás thromboemboliás (VTE) esetekről számoltak be antipsychoticus szereknél. Amióta betegeket antipsychoticumokkal kezelnek, gyakran jelentkezik szerzett kockázati tényező a VTE-re, ezért minden lehetséges VTE kockázati tényezőt meg kell határozni a Moditen Depo kezelés megkezdése előtt és a kezelés alatt, valamint megelőző intézkedéseket kell tenni. A Moditen Depo oldatos injekció és antiparkinson szer együttes alkalmazása esetén, amennyiben a flufenazin kezelést felfüggesztik, az antiparkinson szer adását még néhány héten keresztül folytatni kell. A készítmény segédanyagként szezámolajat tartalmaz. Ritka esetben súlyos allergiás reakciókat okozhat. A készítmény segédanyagként benzil-alkoholt is tartalmaz. Koraszülötteknek és újszülötteknek nem adható. Csecsemőknél és 3 év alatti gyermekeknél toxikus és anafilaktoid reakciókat okozhat. Terhesség és szoptatás Nem zárható ki a károsodás kockázata, ezért terhes nőknek csak abban az esetben adható flufenazin, ha az anya kezelésétől várható előnyök felülmúlják a magzatot fenyegető kockázatot. A flufenazin kiválasztódik az anyatejbe, ezért alkalmazásának idejére szüneteltetni kell a szoptatást. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre A flufenazin befolyásolhatja a psychomotoros funkciókat, így a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket, ezért alkalmazásának ideje alatt tilos gépjárművet vezetni vagy gépeket üzemeltetni. Túladagolás Túladagolás vagy mérgezés esetén súlyos extrapyramidális tünetek, nagyfokú hypotonia, myosis, hypothermia, vizeletretenció, EKG-rendellenességek (a kinidin túladagolása után jelentkezőkhöz hasonlók), szívritmuszavarok léphetnek fel. Sedatio és eszméletzavar alakulhat ki, ami végül eszméletlenséggé, areflexiává fajulhat, convulsiók jelentkezhetnek, végül coma állhat be. A flufenazin specifikus antidotuma nem ismert; a túladagolás kezelése tüneti. Gondosan figyelemmel kell kísérni a mérgezett állapotának alakulását. A szívritmuszavarok nátrium-bikarbonát és magnézium-szulfát adásával megszüntethetők. Az extrapyramidális tünetek antiparkinson szerek adásával enyhíthetők. A nagyfokú vérnyomásesés norepinefrin adásával szüntethető meg - epinefrint tilos adni, mert ez (paradox módon) tovább csökkentené a vérnyomást!

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: Psycholepticumok; Antipsychoticumok; Piperazin szerkezetű fenotiazinok. A flufenazin erős hatású, fenotiazin-típusú neuroleptikum, a klasszikus antipsychoticumok csoportjába tartozó vegyület. A schizophrenia kialakulásában a dopamin-receptorok kóros érzékenységének tulajdonítanak szerepet. A flufenazin más, szokványos neuroleptikumoknál nagyobb mértékben gátolja az agyi dopaminerg D2- és D1-receptorok működését. Ezen kívül - a többi neuroleptikumhoz hasonlóan, azonban azokhoz képest kevésbé kifejezetten - az 5HT2- és 5HT1-receptorokat, az adrenerg alfa1-receptorokat, a histaminerg H1-receptorokat és a cholinerg muscarin-receptorokat is gátolja. Mindezek következtében anticholinerg és szedatív hatása gyengébb a többi, klasszikus neuroleptikuménál. A dopamin-receptorok blokádja mindhárom (a nigrostriatalis, mesolimbicus, és tuberoinfundibularis) dopamin-rendszerben érvényesül. Ebből adódóan a terápiás hatást mellékhatások jelentkezése kísérheti; legfőképpen extrapyramidális tünetekre és a prolaktin-elválasztás fokozódásának következményeire kell számítani. A Moditen Depo parenterálisan adható fenotiazin depókészítmény. Alaptulajdonságai azonosak a Moditen (flufenazin-hidroklorid) injekcióéval, csupán a hatástartama hosszabb. A depó készítmény alkalmazásával kiküszöbölhető a kezelés hatékonyságának laza terápiás fegyelem okozta csökkenése. Ambuláns kezelés esetén ez különösen nagy előny, hiszen közismert, hogy a psychotikus betegek jelentős hányada nem szedi rendszeresen, vagy egyáltalán nem hajlandó bevenni az előírt gyógyszereket.

Farmakokinetika:
A Moditen Depo oldatos injekció hatóanyaga a flufenazin-dekanoát, a flufenazin és a dekanoinsav észtere. A flufenazin-dekanoátból a szervezetben fokozatosan lezajló hidrolízis eredményeként aktív flufenazin szabadul fel, ami felszívódik a szisztémás keringésbe. A terápiás hatás 24-72 órán belül mutatkozik meg. A depókészítmény biológiai felezési ideje 7-10 nap; ismételt adagolás esetén ez 14,3 napra nő. A Moditen Depo oldatos injekció antipsychoticus hatékonysága betegenként különbözhet, a hatás időtartama 15-35 nap. A "steady state" farmakokinetikai viszonyok kialakulásához 4-6 hét szükséges. A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A különféle állatfajokban elvégzett akut toxicitási vizsgálatok tapasztalatai szerint a flufenazin erősen toxikus vegyület. Per os alkalmazás esetén LD50 értéke egérbe 220 mg/ttkg; a toxikus hatás célszerve a máj. Legfeljebb 1 éven keresztül, legalább 1 mg/ttkg/nap dózisban adagolt flufenazinnal kezelt patkányokban a központi idegrendszer reakcióképességének megváltozására visszavezethető viselkedési zavarokat észleltek. A vemhesség ideje alatt adott flufenazin viszonylag biztonságosnak bizonyult. A 100 mg/ttkg/nap flufenazin-hidrokloriddal, vagy 25 mg/ttkg/nap flufenazin-dekanoáttal kezelt patkányok magzatain nem észleltek rendellenességeket. Bár a flufenazin patkányban és nyúlban nem bizonyult teratogén hatásúnak, egérben szájpadhasadék, csirkeembriókban egyéb különféle rendellenességek kialakulását észlelték. Állatkísérletek tanúsága szerint a flufenazin a kalmodulin hatásának gátlásával zavarokat okoz a spermiumok működéseiben. A flufenazin nem fejt ki mutagén hatást, sőt éppen ellenkezőleg, bizonyítottan védelmet nyújt a benzo[alfa]pyren mutagén hatásával szemben. A flufenazin nem karcinogén hatású.

Minden jog fenntartva © 2015-2018 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár