Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
HATÓANYAGOK

Javallatok:
Trombolitikus kezelés akut myocardialis infarctusban • 90 perces (akcelerált) adagolási protokoll (lásd 4.2 pont): azokban a betegekben, akikben a kezelés a tünetek jelentkezését követő 6 órán belül elkezdhető; • 3 órás adagolási protokoll (lásd 4.2 pont): azokban a betegekben, akikben a kezelés a tünetek jelentkezését követően 6 12 órával kezdhető meg, feltéve hogy a diagnózis egyértelmű. Kimutatták, hogy az Actilyse csökkenti a 30 napos mortalitást akut myocardialis infarctusban szenvedő betegeknél. Trombolitikus kezelés haemodinamikai instabilitással járó akut, masszív tüdőembóliában A diagnózist lehetőség szerint objektív vizsgálatokkal, például pulmonális angiográfiával, illetve nem invazív vizsgálatokkal, például tüdőszcintigráfiával kell igazolni. Nincs olyan adat, mely bizonyítaná, hogy a gyógyszer pozitívan befolyásolná a tüdőembólia okozta mortalitást és késői morbiditást. Fibrinolitikus kezelés akut ischaemiás stroke-ban A kezelést a lehető legkorábban, a stroke tüneteinek jelentkezését követően 4,5 órán belül, az intracranialis vérzés megfelelő technikával (pl. koponya CT vagy más, a vérzés jelenlétére szenzitív diagnosztikus vizsgálat) történt kizárását követően el kell kezdeni. A kezelés hatása időfüggő; ezért a minél korábbi kezelés növeli a kedvező kimenetel esélyét.

Ellenjavallatok:
Általánosságban semmilyen indikációban nem adható Actilyse az altepláz hatóanyaggal, a (gyártási folyamatból nyomokban visszamaradó) gentamicinnel vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt egyéb összetevőjével szembeni ismert túlérzékenység esetén. További ellenjavallatok akut myocardialis infarctusban, akut tüdőembóliában és akut ischaemiás stroke-ban: Az Actilyse nem alkalmazható fokozott vérzésveszéllyel járó állapotokban, mint pl.: • jelentős vérzékenység aktuálisan vagy az elmúlt 6 hónapban, • ismert haemorrhagiás diathesis, • effektív orális antikoaguláns kezelést, pl. warfarin nátriumot kapó betegek (lásd 4.4 pont), • manifeszt vagy nemrégiben lezajlott súlyos vagy veszélyes vérzés, • ismert vagy feltételezhető intracranialis vérzés az anamnézisben, • subarachnoidealis vérzés gyanúja vagy aneurysma miatt fellépő subarachnoidealis vérzést követő állapot, • bármilyen központi idegrendszeri károsodás az anamnézisben (pl. neoplasma, aneurysma, intracranialis vagy spinalis műtét), • traumával járó külső szívmasszázs, szülés, nem komprimálható erek punkciója (pl. vena subclavia vagy jugularis punkció) az elmúlt 10 napban • súlyos, nem kezelt hypertonia, • bacterialis endocarditis, pericarditis, • akut pancreatitis, • dokumentált ulcerativ gastrointestinalis betegség az elmúlt 3 hónapban, oesophagealis varixok, arteria aneurysma, arteriás/vénás malformatiók, • fokozott vérzésveszéllyel járó neoplasmák, • súlyos májbetegség (májelégtelenség, cirrhosis, portalis hypertonia (oesophagus varixok), aktív hepatitis), • nagy műtét vagy jelentős trauma az elmúlt 3 hónapban. Akut myocardialis infarctus esetén a fentieken kívül további ellenjavallat még: • Haemorrhagiás stroke vagy ismeretlen eredetű stroke az anamnézisben, • Transiens ischaemiás roham (TIA) vagy ischaemiás stroke az elmúlt 6 hónapban, kivéve, ha az akut ischaemiás stroke az elmúlt 4,5 órában kezdődött. Akut tüdőembólia esetén a fentieken kívül további ellenjavallat még: • Haemorrhagiás stroke vagy ismeretlen eredetű stroke az anamnézisben, • Transiens ischaemiás roham (TIA) vagy ischaemiás stroke az elmúlt 6 hónapban, kivéve, ha az akut ischaemiás stroke az elmúlt 4,5 órában kezdődött. Akut ischaemiás stroke esetén a fentieken kívül ellenjavallat még: • ha az ischaemiás roham tünetei az infúzió megkezdése előtt több mint 4,5 órával kezdődtek, vagy ha a tünetek kezdetének ideje nem ismert, és az feltehetően 4,5 óránál több (lásd 5.1 pont), • ha a minor neurológiai eltérések vagy tünetek gyorsan javulnak az infúzió elkezdése előtt, • ha a stroke-ot súlyosnak ítélik a klinikai (pl. NIHSS> 25) és/vagy a megfelelő képalkotó vizsgálat alapján, • epilepsziás görcs a stroke jelentkezésekor, • CT-vel igazolt intracranialis vérzés (ICH), • subarachnoidealis vérzésre utaló tünetek (akár normál CT eredmények mellett is), • a stroke kezdetét megelőző 48 órában heparin adása és a normálérték felső határa feletti aktivált parciális tromboplasztinidő (aPTI), • korábbi stroke és diabetes mellitus kombinációja az anamnézisben, • korábbi stroke az elmúlt 3 hónapban, • 100 000/mm3 alatti thrombocytaszám, • 185 Hgmm feletti szisztolés vagy 110 Hgmm feletti diasztolés vérnyomás, vagy ha agresszív kezelés (intravénás gyógyszerelés) szükséges a vérnyomás ezen értékek alá történő csökkentéséhez, • 50 mg/dl (2,8 mmol/l) alatti vagy 400 mg/dl (22,2 mmol/l) feletti vércukorérték. Gyermekek, serdülők kezelése Az Actilyse nem javallt az akut stroke kezelésére gyermekeknél és 18 év alatti fiataloknál. Alkalmazás időseknél Az Actilyse nem javallt az akut stroke kezelésére 80 év feletti betegeknél.

Adagolás:
Az Actilyse adását a tünetek jelentkezését követően a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Az adagolás meghatározásakor az alábbi ajánlás követendő: Akut myocardialis infarctus Adagolás a)90 perces (akcelerált) adagolási protokoll azoknál a myocardialis infarctuson átesett betegeknél, akiknél a kezelés a tünetek jelentkezését követő 6 órán belül elkezdhető:
Az altepláz oldat koncentrációja
1 mg/ml 2 mg/ml
ml ml
15 mg intravénás bólusban 15 7,5
50 mg infúzióban 30 perc alatt 50 25
ezt követően 35 mg infúzióban 60 perc alatt, 100 mg-os maximális összdózisig 35 17,5
Azoknál a betegeknél, akiknek a testsúlya 65 kg alatt van, a teljes dózist a következők szerint kell módosítani:
Az altepláz-oldat koncentrációja
1 mg/ml 2 mg/ml
ml ml
15 mg intravénás bólusban 15 7,5
ml/ttkg ml/ttkg
és 0,75 mg/ttkg 30 perc alatt (maximum 50 mg) 0,75 0,375
ezt követően 0,5 mg/ttkg infúzióban 60 perc alatt (maximum 35 mg) 0,5 0,25
b) 3 órás adagolási protokoll azoknál a betegeknél, akiknél a kezelés a tünetek jelentkezését követően 6‑12 órával kezdhető meg:
Az altepláz-oldat koncentrációja
1 mg/ml 2 mg/ml
ml ml
10 mg intravénás bólusban 10 5
50 mg intravénás infúzióban az első órában 50 25
ml/30 perc ml/30 perc
ezt követően 10 mg infúzióban 30 perc alatt, a maximális 100 mg-os összdózisig 3 órán át 10 5
A 65 kg-nál kisebb testtömegű betegeknél az összdózis a 1,5 mg/ttkg-ot nem haladhatja meg. Az elfogadott maximális dózis 100 mg altepláz. Kiegészítő kezelés: Antitrombotikus kiegészítő terápia javasolt az ST‑elevációval társult myocardialis infarctuson átesett betegek kezelésére vonatkozó érvényes nemzetközi ajánlások szerint. Az alkalmazás módja Az elkészített oldatot intravénásan kell alkalmazni. Az elkészítésre és a beadásra vonatkozó további információkat lásd a 6.6 pontban. Tüdőembólia Adagolás A 100 mg-os összdózist 2 óra alatt kell beadni. A legtöbb tapasztalat a következő adagolási sémával van:
Az altepláz oldat koncentrációja
1 mg/ml 2 mg/ml
ml ml
10 mg intravénás bólusban 1‑2 perc alatt 10 5
majd folytatás 90 mg intravénás infúzióban 2 óra alatt 90 45
Az összdózis a 1,5 mg/ttkg‑ot nem haladhatja meg a 65 kg-nál kisebb testtömegű betegeknél. Kiegészítő kezelés Az Actilyse‑kezelést követően heparin‑kezelést kell kezdeni (vagy újraindítani), ha az aPTI értéke kevesebb, mint a normálérték felső határának kétszerese. Az infúziót úgy kell beállítani, hogy az aPTI értéke 50‑70 másodperc között (a kiindulási érték 1,5‑2,5‑szerese) legyen. Az alkalmazás módja Az elkészített oldatot intravénásan kell alkalmazni. Az elkészítésre és a beadásra vonatkozó további információkat lásd a 6.6 pontban. Akut ischaemiás stroke A kezelést kizárólag a neurovascularis ellátásban képzett és jártas szakorvos felügyelete mellett lehet végezni (lásd 4.3 és 4.4 pont). Adagolás A javasolt dózis 0,9 mg/ttkg altepláz (maximum 90 mg) intravénás infúzióban 60 perc alatt úgy, hogy az összdózis 10%‑át kezdeti intravénás bólusban kell beadni. Az Actilyse-kezelést minél hamarabb, a tünetek jelentkezését követő 4,5 órán belül kell elkezdeni. A stroke tüneteinek jelentkezését követő 4,5 órán túl a gyógyszer alkalmazása során negatív előny/kockázat arányt találtak, ezért 4,5 órán túl nem alkalmazható (lásd 5.1 pont). Kiegészítő kezelés A tünetek jelentkezését követő első 24 órában a kezeléssel egyidejűleg adott heparin és acetilszalicilsav biztonságosságát és hatásosságát nem vizsgálták megfelelően. Ezért az acetilszalicilsav vagy intravénás heparin adását az Actilyse-kezelést követő első 24 órában kerülni kell. Ha más indikáció miatt heparin adása szükséges (pl. mélyvénás trombózis megelőzésére), a dózis a napi subcutan adott 10 000 NE-t nem haladhatja meg. Az alkalmazás módja Az elkészített oldatot intravénásan kell alkalmazni. Az elkészítésre és a beadásra vonatkozó további információkat lásd a 6.6 pontban. Gyermekek és serdülők Az Actilyse hatásosságát és biztonságosságát gyermekek és serdülők esetén nem igazolták. Az Actilyse ellenjavallt gyermekek és serdülők kezelésére akut stroke javallata esetén (lásd 4.3 pont).

Mellékhatások:
Az Actilyse-kezeléssel összefüggő leggyakoribb mellékhatás a különböző formákban megjelenő vérzés, ami a hematokrit- és/vagy hemoglobinértékek csökkenését eredményezi. A mellékhatások szervrendszerek és gyakoriság szerint, a következő egyezményes módon kerülnek osztályozásra: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 - < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A stroke kezelése esetén észlelt intracerebralis/intracranialis vérzéstől, valamint myocardialis infarctus indikációban észlelt reperfúziós arrhythmiáktól mint mellékhatásoktól eltekintve, orvosilag nem indokolt feltételezni, hogy az Actilyse kvalitatív és kvantitatív mellékhatás profilja tüdőembólia vagy akut ischaemiás stroke indikációkban különbözne a myocardialis infarctus kezelése során tapasztaltakétól. 1. táblázat: Myocardialis infarctus, tüdőembólia és ischaemiás stroke kezelése során tapasztalt mellékhatások
Szervrendszeri kategória Gyakoriság Mellékhatás
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek nagyon gyakori Az akut ischaemiás stroke kezelésekor az intracerebralis vérzés a legjelentősebb mellékhatás (érintheti akár a betegek 15%-át is, az általános mortalitás növekedése és az általános mortalitás‑súlyos rokkantság kompozitjának jelentős növekedése nélkül, módosított Rankin Skála [mRS] 5-6). Vérzés a károsodott erekből (pl. haematoma)
gyakori Intracerebralis vérzés(pl. cerebralis vérzés ill. haematoma, haemorrhagiás stroke, a stroke haemorrhagiás transzformációja), intracranialis vérzés, subarachnoidealis vérzés, az akut myocardialis infarctus és akut tüdőembólia kezelésekor Pharingealis vérzés, Gastrointestinalis vérzés (pl. gyomorvérzés, gyomorfekéllyel kapcsolatos vérzés, rectalis haemorrhagia, haematemesis, melaena, szájüregi vérzés, gingiva vérzés), Ecchymosis, Urogenitalis vérzés (pl. haematuria, húgyúti vérzés) Vérzés az injekció beadásának helyén (vérzés punkciós pontokból, haematoma vagy vérzés katéterezésnél)
nem gyakori Pulmonalis vérzés (pl. haemoptysis), hemothorax, vérzés a légutakban), Orrvérzés, Fülvérzés
ritka A szem bevérzése, Hemopericardium, Retroperitonealis vérzés (pl. retroperitonealis haematoma)
nem ismert*** A parenchymás szervek vérzése (pl. májvérzés)
Immunrendszeri betegségek és tünetek* ritka Túlérzékenységi/anaphylactoid reakciók (pl. allergiás reakciók, beleértve: bőrkiütés, urticaria, bronchospasmus, angiooedema, alacsony vérnyomás, shock vagy bármely egyéb, allergiás reakciókkal összefüggő tünet)
nagyon ritka Súlyos anaphylaxiás reakció
Idegrendszeri betegségek és tünetek nagyon ritka Idegrendszeri rendellenességek (pl. epilepsziás roham, convulsiók, aphasia, beszédzavar, delirium, akut agyi szindróma, agitáltság, confusio, depresszió, psychosis), gyakran összefüggésben a fennálló ischaemiás és vérzéses cerebrovascularis eseményekkel
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek** nagyon gyakori Ismétlődő ischaemia/angina, hypotonia és szívelégtelenség/tüdőödéma,
gyakori Cardiogen shock, szívmegállás és reinfarctus
nem gyakori Reperfúziós ritmuszavarok (pl. arrhythmia, extrasystole, az I. fokútól a teljesig terjedő bármilyen fokú AV‑blokk, pitvarfibrilláció/-lebegés, bradycardia, tachycardia, kamrai arrhythmia, ventricularis tachycardia/fibrillatio, elektromechanikus disszociáció [EMD]), Mitralis regurgitatio, tüdőembólia, egyéb szisztémás embolia/cerebralis embolia, kamrai septumdefectus
Érbetegségek és tünetek ritka Embolizáció, ami az érintett szervekben szövődményeket okozhat
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek ritka Hányinger,
nem ismert*** Hányás
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei nem gyakori Vérnyomáscsökkenés
nem ismert*** Hőmérséklet-emelkedés
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények nem ismert*** Zsírembólia (koleszterinkristály‑embolizáció), ami az érintett szervekben szövődményeket okozhat
Sebészeti és egyéb orvosi beavatkozások és eljárások nem ismert*** Vértranszfúzió (szükség esetén)
* Immunrendszeri betegségek és tünetek: Ritkán az Actilyse-zel szembeni átmeneti, alacsony titerű antitestképződést figyeltek meg, de ennek a klinikai jelentősége nem ismert. ** Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek: Hasonlóan a többi trombolitikus szerhez, a myocardialis infarctus és/vagy a trombolitikum alkalmazásának következményeként a fenti pontokban leírt esetek fellépését figyelték meg. Ezek a cardialis nemkívánatos események életet veszélyeztetők lehetnek és halált is okozhatnak. *** Gyakoriság meghatározása: Ezt a mellékhatást a gyógyszer forgalomba hozatalát követően jelentették. A gyakorisági kategória 95%-os valószínűséggel nem magasabb, mint „ritka”, de alacsonyabb lehet. Pontos gyakoriságot nem lehet megállapítani, mivel a mellékhatás nem a 8299 beteget magában foglaló vizsgálati adatbázisból származik. Halált és tartós rokkantságot jelentettek azon betegek esetében, akik stroke-ban (az intracranialis vérzést is beleértve) és más súlyos vérzéses kórállapotban szenvedtek. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Interakciók:
Nem végeztek interakciós vizsgálatokat az Actilyse és egyéb, akut myocardialis infarctusban szenvedő betegeknél gyakran alkalmazott gyógyszerek között. Kumarin származékok, orális antikoagulánsok, thrombocyta-aggregációt gátló gyógyszerek nem frakcionált heparin vagy alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) vagy egyéb koagulációt gátló szer alkalmazása fokozza a vérzés kockázatát (az Actilyse kezelés előtt, alatt és az azt követő 24 órán belül) (lásd 4.3 pont). ACE inhibitorok egyidejű adása fokozhatja az anaphylactoid reakció veszélyét. Az anapylactoid reakció viszonylag nagyobb arányban fordult elő az egyidejűleg ACE gátlót is szedő betegek között. A GP IIb/IIIa antagonisták egyidejű alkalmazása növeli a vérzésveszélyt.

Figyelmeztetések:
Az alkalmazandó csomagolási egységet körültekintően és a felhasználási célnak megfelelően kell kiválasztani. A trombolitikus/fibrinolitikus kezelés megfelelő monitorozást igényel. Az Actilyse kizárólag egy, a trombolitikus kezelésben jártas orvos felelősségére és felügyelete alatt alkalmazható, ha a kezelés monitorozásához szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Az Actilyse alkalmazása kizárólag akkor javasolt, ha a standard resuscitatiós eszközök és gyógyszerek minden esetben rendelkezésre állnak. Túlérzékenység A kezelést követően nem figyelték meg tartósan a rekombináns humán szöveti-típusú plazminogén molekula elleni antitestek képződését. Nincs tapasztalat az Actilyse szisztémás ismételt adásával. Az Actilyse adásával kapcsolatos anaphylactoid reakciók jelentkezése ritka, és azt a hatóanyaggal, az alteplázzal, a (gyártási folyamatból nyomokban visszamaradó) gentamicinnel vagy a segédanyagokkal szembeni túlérzékenység is okozhatja. Az Actilyse port tartalmazó injekciós üveg dugója természetes gumit (latex származék) tartalmaz, ami allergiás reakciókat okozhat. Anaphylactoid reakció fellépése esetén az infúziót le kell állítani és a megfelelő kezelést meg kell kezdeni. Vérzés Potenciálisan súlyos vérzés – különösen cerebralis vérzés – esetén a fibrinolitikus kezelést le kell állítani. Általában azonban nem szükséges pótolni az alvadási faktorokat a rövid felezési idő és a szisztémás koagulációs faktorokra gyakorolt minimális hatás miatt. A legtöbb vérzéses szövődmény orvosolható a trombolitikus és az antikoaguláns terápia megszakításával, folyadékpótlással és az érintett érszakasz kompressziójával. Protamin adása is megfontolandó, amennyiben heparint adtak a vérzés jelentkezése előtti 4 órán belül. Annál a néhány betegnél, akik erre a konzervatív kezelésre nem reagálnak, megfontolandó a vérkészítmények adása. Krioprecipitátum, friss fagyasztott plazma és thrombocyta transzfúzió jöhet számításba, és mindegyik adása után ismételten értékelni kell a klinikai és laboratóriumi paramétereket. A krioprecipitátum infúziójával a fibrinogén elérendő szintje 1 g/l. Legvégső esetben antifibrinolitikus szerek adását is meg lehet fontolni. Az intracranialis haemorrhagia kockázata idős betegekben fokozott mértékű, ezért ezen betegcsoport esetében a előny/kockázat mérlegelése fokozott óvatosságot igényel. Mint minden trombolitikum esetén, az Actilyse kezelés alkalmazása előtt is különös gonddal kell mérlegelni a potenciális veszélyt a várható terápiás előnnyel szemben, a következő állapotokban: • Kisebb sérülések a közelmúltban, pl. biopszia, nagy erek punkciója, a közelmúltban adott intramuscularis injekció, szívmasszázs resuscitatio során. • Azok az állapotok, amelyek fokozott vérzésveszéllyel járnak, és az ellenjavallatokban (4.3 pont) nem kerültek említésre. A merev katéterek használatát lehetőleg kerülni kell. Orális antikoaguláns kezelésben részesülő betegek: Az Actilyse alkalmazása mérlegelhető, ha az antikoaguláns kezelés dózisa vagy a legutolsó adag alkalmazása óta eltelt idő alapján reziduális hatás nem valószínű, és ezt a készítmény(ek) antikoaguláns aktivitásának mérésére szolgáló vizsgálat(ok) megerősítetté(k) (pl. INR≤ 1,3 K vitamin antagonisták esetén, vagy az egyéb orális antikoagulánsok hatásának mérésére használt releváns vizsgálat(ok) eredménye a normálérték felső határát nem haladja meg). Gyermekek és serdülők Az Actilyse gyermekekben és serdülőkben történő alkalmazására vonatkozóan egyelőre csak korlátozott tapasztalatok állnak rendelkezésre. Akut myocardialis infarctus és akut tüdőembólia kezelése esetén a következő további speciális figyelmeztetéseket és elővigyázatossági szabályokat kell figyelembe venni: Az altepláz dózisa nem haladhatja meg a 100 mg ot, mert ez az intracranialis vérzés fokozott kockázatával járhat. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az altepláz infúzió beadása a 4.2 pontban leírt adagolás szerint történjen. A várható terápiás előnnyel szemben gondosan kell mérlegelni a várható potenciális veszélyt, különösen a 160 Hgmm feletti szisztolés vérnyomással rendelkező betegek esetében. Glikoprotein IIb/IIIa antagonisták: A GP IIb/IIIa antagonisták egyidejű alkalmazása növeli a vérzésveszélyt. Akut ischaemiás stroke kezelése esetén a következő további speciális figyelmeztetéseket és elővigyázatossági szabályokat kell figyelembe venni: Speciális elővigyázatossági szabályok: A kezelés kizárólag neurovascularis ellátásban képzett és gyakorlott orvos felügyelete mellett végezhető. A kezelés indikációjának megerősítésére megfontolható a noninvazív diagnosztikus eljárások alkalmazása (lásd 4.1 pont). Speciális figyelmeztetések kevésbé kedvező előny/kockázat arány esetén: Egyéb indikációkkal összehasonlítva, az akut ischaemiás stroke miatt Actilyse-zel kezelt betegekben jelentősen nagyobb az intracranialis vérzés veszélye. A vérzés elsősorban az infarcerált területen jelentkezik. Ez különösen a következő esetekre vonatkozik: • minden, a 4.3 pontban felsorolt állapot, és általában minden olyan állapot, melyben a vérzés veszélye nagy, • az agyi erek kis, tünetmentes aneurysmái, • a stroke tüneteitől a kezelésig eltelt hosszabb idő esetén a teljes klinikai haszon csökken és az ICH (intracranialis haemorrhagia) és a halál nagyobb kockázatával járhat a korai kezelésben részesült betegekkel összehasonlítva. Ezért az Actilyse adásával nem szabad késlekedni. • előzetesen acetilszalicilsavval (ASA) kezelt betegeknél az intracerebralis vérzés veszélye nagyobb lehet, különösen, ha az Actilyse-kezelés késik. A vérnyomás monitorozás szükségessége igazoltnak látszik a kezelés alatt és az azt követő 24 órán keresztül; intravénás vérnyomáscsökkentő kezelés is javasolt 180 Hgmm feletti szisztolés, illetve 105 Hgmm feletti diasztolés vérnyomás esetén. A terápiás előny csökken azokban a betegekben, akiknek korábban már volt stroke-juk, vagy akiknek kezeletlen diabetesük van. Ezeknél a betegeknél a terápiás előny/kockázat aránya kevésbé kedvező, de még mindig pozitív. Nagyon enyhe stroke esetén a kockázat meghaladja a várható előnyt (lásd 4.3 pont). Igen súlyos stroke esetén nagyobb az intracerebralis vérzés és a halál kockázata, ezért ezeknél a betegeknél nem szabad Actilyse-kezelést alkalmazni (lásd 4.3 pont). Kiterjedt infarctus esetén nagyobb a veszélye a rossz kimenetelnek, közöttük a súlyos vérzésnek vagy halálnak. Ezeknél a betegeknél a terápiás előny/kockázat arányt gondosan kell mérlegelni. A stroke-ban szenvedő betegeknél a kedvező kimenetel valószínűsége csökken az életkor előrehaladtával, a stroke súlyosságának fokozódásával, és a felvételkor mért emelkedett vércukorszinttel, míg a súlyos rokkantság vagy halál, illetve jelentős intracranialis vérzés valószínűsége nő, a kezeléstől függetlenül. A 80 év feletti betegek, a klinikailag és/vagy megfelelő képalkotó vizsgálat alapján súlyos stroke-ban szenvedő betegek, illetve azok a betegek, akiknek a vércukor értéke felvételkor 50 mg/dl-nél (2,8 mmol/l) kevesebb vagy 400 mg/dl-nél (22,2 mmol/l) több, nem kezelhetők Actilyse zel (lásd 4.3 pont). Az ECASS III vizsgálat rendelkezésre álló adatai és összesített elemzése azt mutatják, hogy időseknél az életkor növekedésével a teljes klinikai haszon kisebb a fiatalabb betegekkel összehasonlítva, mivel úgy tűnik, hogy az Actilyse kezelés által nyújtott haszon csökken, a mortalitás kockázata pedig nő az életkor növekedésével. Egyéb különleges figyelmeztetések: Az ischaemiás terület reperfúziója az agyszövet ödémáját okozhatja az infarctus területén. A fokozott vérzésveszély miatt a thrombocyta aggregáció gátló szerekkel történő kezelést az alteplázzal történt trombolízist követő 24 órán belül nem szabad elkezdeni. Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség: Az Actilyse terhesség alatt történő alkalmazásával csak korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre. Az emberben alkalmazottnál magasabb dózisokkal végzett preklinikai vizsgálatokban az altepláz ismert farmakológiai aktivitásának következményeként az utódok éretlenségét és/vagy embryotoxicitást mutattak ki. Az alteplázt nem tartják teratogénnek (lásd 5.3 pont). Akut, életet veszélyeztető betegség esetén a terápiás előnyt kell mérlegelni a lehetséges kockázattal szemben. Szoptatás: Nem ismert, hogy az altepláz kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Termékenység: Az Actilyse-zel nem állnak rendelkezésre humán vizsgálati adatok. Az alteplázzal végzett preklinikai vizsgálatok nem igazoltak a termékenységre gyakorolt káros hatást (lásd 5.3 pont). Túladagolás A viszonylagos fibrinspecificitás ellenére, túladagolás esetén a fibrinogén és egyéb véralvadási faktorok klinikailag jelentős csökkenése alakulhat ki. A legtöbb esetben az Actilyse kezelés leállítását követően elégséges, ha kivárják ezen faktorok fiziológiás regenerációját. Súlyos vérzés fellépése esetén azonban friss fagyasztott plazma adása, valamint szükség esetén szintetikus antifibrinolitikum adása javasolt.

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: antithromboticus gyógyszerek, ATC: B01A D02 Az Actilyse hatóanyaga az altepláz, egy rekombináns humán szöveti-típusú plazminogén aktivátor, egy glikoprotein, amely a plazminogént közvetlenül plazminná alakítja. Intravénásan adva az altepláz viszonylag inaktív marad a keringésben. Az altepláz a fibrinhez kötődve aktiválódik; a következményes plazminogén plazmin átalakulás hatására a fibrinalvadék feloldódik. Viszonylagos fibrinspecificitásának köszönhetően az altepláz 100 mg-os dózisa 4 óra múlva a keringő fibrinogén szintjét mérsékelten, körülbelül 60%-ra csökkenti, ami 24 óra után általában 80% fölé emelkedik. A plazminogén- és az alfa2 antiplazminszint 4 óra múlva 20%, illetve 35% ra csökken, és 24 óra múlva ismét 80% fölé emelkedik. A keringő fibrinogén szintjének jelentős és tartós csökkenése csak néhány betegnél észlelhető. Egy, több mint 40 000 akut myocardialis infarctusban szenvedő beteget magában foglaló, vizsgálatban (GUSTO) a 90 perc alatt, intravénás heparin infúzióval egyidejűleg adott 100 mg altepláz esetén alacsonyabb (6,3%) 30 napos mortalitást észleltek, mint a 60 perc alatt adott 1,5 millió NE sztreptokináz, és subcutan vagy intravénásan adott heparin esetén (7,3%). Az Actilyse-zel kezelt betegeknél az infarctussal összefüggő erek nagyobb mértékű rekanalizációját észlelték a trombolízist követően 60 és 90 perccel, mint a sztreptokinázzal kezelt betegeknél. A rekanalizációs arányban 180 percen túl nem volt különbség. A 30 napos mortalitás alacsonyabb, mint a trombolitikus terápiában nem részesülő betegeknél. Az alfa hidroxibutirát dehidrogenáz (HBDH) felszabadulása csökkent. A globális kamrafunkció, valamint a regionális falmozgás kevésbé károsodott a trombolitikus kezelést nem kapott betegekhez képest. Myocardialis infarctus: Egy placebo kontrollos vizsgálatban (LATE) 100 mg alteplázt adtak 3 órán túl, és a 30 napos mortalitás csökkenését tapasztalták a placebóval szemben, ha a kezelést a tünetek jelentkezését követően 6 12 órával kezdték. Azokban az esetekben, amelyekben a myocardialis infarctus egyértelmű jelei észlelhetők, a tünetek jelentkezését követő 24 órán belül elkezdett kezelés is előnyös lehet. Tüdőembólia: Hemodinamikai instabilitással járó akut masszív tüdőembólia esetén az Actilyse trombolitikus kezelés gyorsan csökkenti a thrombus méretét és az arteria pulmonalis nyomását. Mortalitási adatok nem ismertek. Akut ischaemiás stroke-ban szenvedő betegek: Két, USA-ban végzett vizsgálatban (NINDS A/B) a placebóval összehasonlítva, a betegek szignifikánsan nagyobb részének volt kedvező kimenetelű a betegsége (rokkantság nem volt, vagy csak minimális). Ezeket az eredményeket az ECASS III vizsgálat (ld. lent) megerősítette, miután időközben két európai és egy további USA-beli vizsgálat nem erősítette meg a vonatkozó bizonyítékokat olyan elrendezésekben, amelyek nem felelnek meg a jelenlegi EU alkalmazási előírásnak. Az ECASS III vizsgálat egy placebo-kontrollos, kettős vak vizsgálat, amelyet akut stroke ban szenvedő betegeken végeztek 3 4,5 órás időablakkal Európában. Az ECASS III vizsgálatban az alkalmazott kezelés megfelelt az Actilyse stroke indikációra vonatkozó, érvényben lévő európai alkalmazási előírásának, azzal a különbséggel, hogy a kezelési ablak felső határa 4,5 óra volt. Az elsődleges végpont a 90 napos rokkantság volt, amit kedvező (módosított Rankin skála [mRS] 0-1) vagy kedvezőtlen (mRS 2-6) kimenetelre osztottak. Összesen 821 beteget (418 altepláz/403 placebo) randomizáltak. Több beteg kimenetele volt kedvező az altepláz esetén (52,4%) mint placebóval (45,2%; esélyhányados [OR]: 1,34; 95% CI: 1,02 1,76; p= 0,038). A szimptómás (SICH) és bármilyen intracranialis vérzés (ICH) incidenciája nagyobb volt altepláz esetén, mint placebóval (ICH: 27,0% vs. 17,6%, p= 0,0012; az ECASS III definíciója szerinti SICH: 2,4% vs. 0,2%, p= 0,008). A mortalitás alacsony volt és nem különbözött szignifikáns mértékben az altepláz- (7,7%) és a placebo csoportban (8,4%; p= 0,681). Az ECASS III alcsoport elemzés eredményei megerősítették, hogy a hosszabb OTT (stroke onset time to start of treatment) fokozza a mortalitás és a szimptómás intracranialis vérzés kockázatát. Az ECASS III eredményei pozitív össz-klinikai előnyt mutattak az Actilyse-zel 3 4,5 órás időablakkal, míg az összesített adatok azt mutatták, hogy az össz-klinikai előny már nem kedvező az altepláz esetében a 4,5 órás időablakon túl. Az Actilyse biztonságosságát és hatásosságát akut ischaemiás stroke kezelésében 4,5 órás, a stroke kialakulásától a kezelésig eltelt idővel (stroke onset time to start of treatment OTT)) egy folyamatban lévő regiszter (SITS-ISTR: The Safe Implementation of Thrombolysis in Stroke registry) segítségével értékelték. Ebben a megfigyeléses vizsgálatban 21 566 kezelt beteg 0 3 órás időablakos kezelésének biztonságossági kimeneteli adatait hasonlították össze 2376, 3 4,5 órás időablakkal kezelt beteg adataival. A SITS MOST definíció szerinti szimptómás intracranialis vérzés incidenciája nagyobb volt a 3 4,5 órás időablak esetén (2,2%), mint a legfeljebb 3 órás időablakkal (1,7%). A 3 hónapos mortalitási arány hasonló volt a 3 4,5 órás időablak (12,0%) és a 0 3 órás időablak esetén (12,3%), a módosítatlan esélyhányados (odds ratio – OR) 0,97 (95% CI: 0,84 1,13, p= 0,70), a módosított pedig 1,26 volt (95% CI: 1,07 1,49, p= 0,005). A SITS megfigyeléses adatok alátámasztják, hogy a stroke onset time to start of treatment (OTT) a klinikai vizsgálat bizonyítékai alapján a kimenetel fontos előrejelzője akut ischaemiás stroke altepláz kezelését követően.

Farmakokinetika:
Az altepláz gyorsan eltűnik a keringő vérből és főleg a májban metabolizálódik (a plazmaclearance 550 680 ml/min). Felezési ideje a plazmában, a T½alfa 4 5 perc. Ez azt jelenti, hogy 20 perc után a kezdeti érték kevesebb, mint 10% a van jelen a plazmában. A mély kompartmentben maradó reziduális mennyiség béta felezési ideje körülbelül 40 perc.

Minden jog fenntartva © 2015-2018 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár