Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
HATÓANYAGOK

Javallatok:
Addison kór, Sóvesztéssel járó adrenogenitalis szindróma, Neurogén ortosztatikus hipotónia Ortosztatikus diszreguláció autonom neuropátiában) Konstitucionális (esszenciális) hipotónia / Ortosztatikus szindróma

Ellenjavallatok:
Az Astonin 0,1 mg tabletta alkalmazása ellenjavallt a következő állapotokban:

  • a készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység,
  • minden olyan betegség, amely ödémával vagy annak veszélyével jár (pl.: szívelégtelenség, májcirrhosis, nephrosis),
  • hipertónia,
  • előrehaladott cerebrosclerosis,
  • hypovolaemiás sokk,
  • organikus szívbetegséghez társuló hipotónia,
  • hypokalaemia,
  • szisztémás gombás fertőzések,
  • metabólikus alkalózis,
  • szklerotikus érbetegségek,
  • aorta aneurizmua,
  • veseelégtelenség,
  • tüdőödéma.

Adagolás:
Addison kórban és sóvesztéssel járó adrenogenitális szindrómában, általános elvként, folyamatos kezelés szükséges. Ortosztatikus diszregulációban (neurogén ortosztatikus hipotóniában) és konstitucionális (esszenciális) hipotóniában (ortosztatikus szindrómában) a kezelés időtartama általában 2 hónapra korlátozódik. Az adagolás individuálisan történik. Az alábbiak irányadónak tekintendők a megfelelő dozírozáshoz: Addison kórban az Astonin 0,1 mg tabletta az átlagosan napi 1-2 tablettával szubsztitúciós terápiát jelent. A beteg ezzel egyidejűleg kortizol-pótló terápiát is kap a diurnális ritmushoz igazítva. Sóvesztéssel járó adrenogenitalis szindromában a beteg testfelület m2-enként 15-30 mg hidrokortizont kap és még Astonin 0,1 mg tablettát. Újszülöttek esetén, az élet első heteiben az Astonin 0,1 mg tabletta szükséglet 0,15-0,3 mg fludrokortizon/testfelület m2-enként (= 1 ½ - 3 tabletta/testfelület m2), kisgyermekkorban, a második életévtől ez a szükséglet körülbelül felére, a harmadik évtől a harmadára-negyedére csökken. Ortosztatikus diszreguláció (neurogén ortosztatikus hipotónia) és konstitucionális hipotónia (ortosztatikus szindróma) esetén a terápiát felnőttek esetén általában 2-3 tablettával indítják. Ha a panaszok már mérséklődtek, a napi adag 1-2 tablettára csökkenthető. Hormonális fogamzásgátlókat szedő nők és az idősebb betegek megfelelően reagálnak az alacsonyabb dózisokra; ilyen esetekben elegendő a napi 1-2 tablettás kezdő dózis. A nagyon súlyos esetekben pl. idiopátiás ortosztatikus hipotóniában (posturalis hipotenzió) szükségessé válhat a napi 4-5 tabletta adása. Az Astonin 0,1 mg tabletta napi adagja semmiképpen nem haladhatja meg a napi 4-5 tablettát (=0,4-0,5 mg fludrokortizon). Ennél nagyobb fludrokortizon mennyiség cardiovascularis hatásokat okozhat egyes esetekben, ugyanakkor a glükokortikoid hatásokat nem lehet kizárni. Gyermekek rendszerint napi 1 tabletta Astonin 0,1 mg tablettát kapnak. Ha a panaszok csökkennek, az adagot napi ½ tablettára vagy másnaponta 1 tablettára csökkentik. A hatás rendszerint 2-3 nap múltán jelentkezik, és a terápia megszakítása után több napon át tart. Az alkalmazás módja és tartama: A tablettákat szétrágás nélkül, étkezés után kevés folyadékkal kell bevenni. Újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek kezelésekor a tablettát széttörve, elporítva kevés folyadékkal vagy az ételbe keverve kell beadni. A hipotónia fent említett eseteiben 2 hónapos terápiát követően ajánlatos kezelés-mentes időszakot beiktatni, vagy megkísérelni a terápia fokozatos leépítését.

Mellékhatások:
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek: szívmegnagyobbodás, pangásos szívelégtelenség, szívritmuszavarok Idegrendszeri betegségek és tünetek: görcsök, agynyomásfokozódás általában a kezelést követő papillaödémával (agyi pszeudotumor), szédülés, fejfájás, valamint súlyos elme-zavarok Szembetegségek és szemészeti tünetek: hátsó tokalatti cataracta, belső szemnyomásfokozódás, glaukoma és exophthalmus Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: peptikus fekély esetleg perforációval és vérzéssel, hasnyálmirigy-gyulladás, haspuffadás és fekélyes nyelőcsőgyulladás Vese- és húgyúti betegségek és tünetek: nátrium és víz-visszatartás miatt fellépő átmeneti enyhe súlynövekedés és ödéma (mely a legtöbb esetben elmúlik, ha kisebb dózissal folytatják a kezelést), káliumvesztés, hypokalaemiás alkalózis A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei: tökéletlen sebgyógyulás, vékony berepedező bőr, horzsolódás, petechiák, echimozisok, arcpír, fokozott izzadás, bőr kötőszöveti állományának – beleértve a subcutis szöveteit is – folyamatos megfogyatkozása, mely purpurák és striák kialakulásához vezet, bőr és köröm túlzott pigmentációja, hirsutismus, akneszerű kiütések, és/vagy allergiás bőrkiütések, bőrpróbákra való reakciók csökkenhetnek A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei: izomgyengeség, szteroid myopathia, izomtömegvesztés, osteoporosis, csigolya-összeroppanásos tünetek, comb- és felkarcsontfej aszeptikus nekrózisa, csövescsontok patológiás törése és spontán törések Endokrin betegségek és tünetek: menstruációs rendellenességek, cushingoid állapot kialakulása, gyermekek fejlődésbeli visszamaradása, másodlagos mellékvese-kéreg- és hypophysis-reakció csökkenés, illetve képtelenség különösen stresszhatások idején (pl. trauma, műtét vagy betegség), csökkent szénhidrát-tolerancia, latens diabetes mellitus tünetek, cukorbetegeknél fokozott inzulin vagy oralis hypoglykaemiás szerek iránti igény Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek: hyperglykaemia, glukosuria és negatív nitrogénegyensúly a fehérjeleépítés következtében Fertőző betegségek és parazitafertőzések: fertőzések súlyosbodása vagy elfedése Érbetegségek és tünetek: nekrotizáló érgyulladás, tromboflebitis, hipertónia Immunrendszeri betegségek és tünetek: anafilaxiás reakciók Pszichiátriai kórképek: álmatlanság

Interakciók:
Diuretikumok, digitálisz-glikozidok, laxatívumok: fokozzák a lehetséges hypokalaemiát. Glicirrizin-savat tartalmazó ulcus ellenes hatóanyagok: fokozódik a mineralokortikoid hatás, pl nátrium és víz-visszatartás, ödéma, hypokalaemia, hipertónia. Prosztaglandin-szintetáz gátlók (NSAID): a hipertenzív hatás lehetséges növekedése (valószínűleg kívánatos terápiás hatás). Óvatosan adandó · amfotericin B-vel: a hypokalaemia fokozott veszélye miatt a szérum kálium szintet gyakran kell ellenőrizni és szükség esetén káliumpótlót kell adni, · orális antikoagulánsokkal: csökkent protrombinszint miatt a protrombinszintet ellenőrizni kell, s ennek megfelelően adagolni az antikoagulánsokat, · antidiabetikumokkal (inzulin és orális): az antidiabetikus hatás csökken, a vércukor szint emelkedése esetén szükségessé válhat az antidiabetikum adagjának növelése, · acetilszalicilsavval: fokozott fekélyképződés, az acetilszalicilsav farmakológiai hatása csökken. Ritkán szalicilát toxicitás léphet fel olyan betegekben, akik egyidejűleg végzett acetilszalicilsav kezelés után abbahagyják a szteroidok szedését. A szalicilátszintet folyamatosan ellenőrizni kell. Ha az acetilszalicilsav terápiás hatásában változás észlelhető, az adagok megváltoztatása szükséges, · barbiturátokkal, fenitoinnal, rifampicinnel: enzimindukció következtében a fludrokortizon-acetát metabolizmusa fokozódik, a szteroid adag növelése lehet szükséges, · anabolikus szteroidokkal (különösen a C17 alkilezett androgénekkel pl. oximetolon, metandrosztenolon, noretandrolon): az ödéma hajlam fokozódik. Különösen máj- vagy szívbetegek kezelésekor kell óvatosan eljárni, · vakcinákkal: neurológiai szövődmények és az antitestek hiánya miatt, · ösztrogénekkel: a kortikoszteroidkötő-globulin szintje emelkedik, ugyanakkor a kortikoszteroidok metabolizmusa csökken. Az egyidejű ösztrogénkezelés kezdetén a kortikoszteroid adag csökkentése lehet szükséges, s nagyobb adagra lehet szükség az ösztrogén adagolás leállításakor. · Az egyidejű kezelés CYP3A inhibitorokkal, beleértve a kobicisztát tartalmú készítményeket, várhatóan fokozza a szisztémás mellékhatások kockázatát. Kerülni kell ezt a kombinációt, kivéve, ha az előnyös hatás meghaladja a szisztémás kortikoszteroid mellékhatások fokozott kockázatát. Ebben az esetben a betegeket monitorozni kell, hogy nem alakulnak-e ki szisztémás kortikoszteroid mellékhatások.

Figyelmeztetések:
Általánosságban az ortosztatikus diszreguláció (neurogén ortosztatikus hipotónia) és konstitucionális (esszenciális) hipotónia (ortosztatikus szindróma) kezelésének időtartamát 2 hónapra ajánlott korlátozni. Fokozott körültekintés szükséges azon szisztémás kortikoszteroid kezelésben részesülő betegeknél, akiknél az alábbi állapotok bármelyike fennáll:

  • affektív betegségek,
  • exanthemák,
  • krónikus nephritis,
  • veseelégtelenség,
  • osteoporosis,
  • szürkehályog,
  • glaukóma,
  • peptikus fekély,
  • súlyos colitis ulcerosa,
  • közelmúltban védőoltást kaptak.
Minden kortikoszteroid terápiával kezelt betegnél javasolt a vérnyomás és az elektrolitszintek rendszeres időnkénti ellenőrzése. · Gyermekek: Az elhúzódó kortikoszteroid kezelésben részesülő gyermekek növekedését és fejlődését gondosan ellenőrizni kell. A kortikoszteroidok csecsemő- és gyermekkorban, valamint serdülőkorban dózisfüggő módon növekedési retardációt okoznak, ami irreverzibilis lehet. · Idős betegek: A szisztémás kortikoszteroidok leggyakoribb mellékhatásai, különösen az osteoporosis, a magas vérnyomás, a hypokalaemia, a diabetes, a fertőzések iránti fokozott hajlam és a bőr elvékonyodása idős korban súlyosabb következményekkel járhatnak. Az életveszélyes reakciók elkerülése érdekében a beteg állapotának szoros klinikai ellenőrzése szükséges. A nátrium és víz-visszatartás miatt fellépő átmeneti enyhe súlynövekedés és ödéma (mely a legtöbb esetben elmúlik, ha kisebb dózissal folytatják a kezelést), hipertónia, fejfájás, kálium-vesztés. Megjegyzés: Az Astonin 0,1 mg tablettával végzett kezelés hatására a hypokalaemia súlyosbodhat. Ezért a betegeknél a fokozott káliumvesztés kompenzálása érdekében biztosítani kell a káliumban gazdag étrendet (pl. banán, aszalt sárgabarack, burgonya fogyasztását).

Farmakodinámia:
ATC: H02 AA 02 Az Astonin 0,1 mg tabletta szintetikus mineralokortikoidot, fludrokortizont tartalmaz. Kémiailag csak abban különbözik a hidrokortizontól, hogy C9 helyzetben egy fluor-atom van. A 9-alfa fluorozás által a glukokortikoid hatás erősen a mineralokortikoid hatás irányába tolódik el. Az elektrolit anyagcserére kifejtett hatása kb. 125-ször erősebb, mint a testazonos kortizolhormoné, míg a glükoneogenetikus és gyulladáscsökkentő aktivitása csak 8-szor erősebb. Naponta 0,1-0,4 mg 9-alfa-fluorhidrokortizont adva majdnem kizárólag csak a mineralokortikoid hatás érvényesül, a glukokortikoid hatás megfelel 0,2-0,8 mg prednisolon hatásának, amely elhanyagolható. A 9-alfa-fluorhidrokortizon mineralokortikoid hatásával befolyásolja a Na-háztartást - ez képezi a hipotónia kezelésének alapját. Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszeren belül az endogén mineralokortikoid aldoszteron analógiájára, a fludrokortizon a katekolaminokkal szemben érzékenyíti az ereket, ezáltal nő a sejtek turgora és a nő a vértérfogat. Az elektrolit-háztartásra kifejtett hatások: a terápia kezdetén renalis Na- és vízretenció és jelentős K-kiválasztás lép fel. A Na-ionokkal a vízmolekulák az elővizeletből a vérpályába visszajutnak, növelik a vérvolument és a szérummal egyensúlyban levő intersticiális szöveti folyadékot. Az intersticiális Na- és víztartalom növekedése fokozza szöveti turgort és elektromos potenciál változást okoz a külső sejtmembránon, amely az érfalakon fokozott reaktivitás formájában jelentkezik. 7-11 nap után azonos mennyiségű adagolás mellett az escape-tünetek következtében a renális Na- és vízkiválasztás fokozódik, úgy, hogy a szérumban az Na-érték, valamint a testsúly megközelítőleg normálissá válik, míg az emelkedett K-kiválasztás fennmarad és ez kálium-hiányhoz vezethet. A fludrokortizon elektrolit-anyagcserére kifejtett hatását tartós terápiában széleskörű klinikai vizsgálatok során vizsgálták. Eszerint K-pótlásra általában csak akkor van szükség, ha már a kezelés előtt fennállt hypokalaemia. Napi 3-5 tabletta Astonin 0,1 mg tabletta hosszan tartó adagolása után a vércukor-értékekben elváltozást nem mutattak ki. Napi 1-2 tabletta Astonin 0,1 mg tabletta adása nem befolyásolta a saját kortizol-termelést. Ovariális funkciózavarok nem jelentkeztek.

Farmakokinetika:
Abszorpció A fludrokortizon szájon át történő bevételt követően nagyon gyorsan felszívódik. A maximális szérumszintek átlagosan 0,5 – 1,7 órával később jelentkeznek. A számítások szerint az abszorpció közel 100 %. Megoszlás A fludrokortizon 42 %-a a plazmafehérjékhez kötött. Mivel ismert, hogy a glükokortikoidok átjutnak a placentán és az anyatejjel kiválasztásra kerülnek, feltehetően ez a fludrokortizon esetében is igaz. Metabolizmus A fludrokortizon a májban 6β-hidroxifluorokrotizol és 20β-dihidrofluorokrotizol metabolitokká alakul át. Elimináció Felnőtteknél 0,1 mg fludrokortizon intravénás beadását követően a változatlan vegyület átlagos szérum eliminációs féléletideje körülbelül 1 óra, per os alkalmazása után 2 – 4 óra. A kevert metabolitok féléletideje 4,8 óra. Ezek az értékek egyénenként nagymértékben változnak. A teljes vizelet-exkréció mértéke per os, vagy intravénás beadást követő 24 órán belül 80 %. A vizeletben többféle metabolit mutatható ki.

Minden jog fenntartva © 2015-2018 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár