Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
HATÓANYAGOK

Javallatok:
A Myocet ciklofoszfamiddal kombinált alkalmazása áttétes emlőrákban szenvedő felnőtt nők első vonalbeli kezelésére javallott.

Ellenjavallatok:
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Adagolás:
A Myocet alkalmazását citotoxikus kemoterápia alkalmazására szakosodott egységekre kell korlátozni, és a készítményt kizárólag kemoterápiában járatos orvos felügyelete mellett szabad alkalmazni. Adagolás Ha a Myocet-et ciklofoszfamiddal együtt alkalmazzák (600 mg/m2), a Myocet induló ajánlott dózisa háromhetente 60–75 mg/m2. Időskorú betegek A Myocet biztonságosságát és hatásosságát 61 áttétes emlőrákos, 65 évnél idősebb beteg esetében vizsgálták. A randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy a Myocet hatásossága és a szívműködést érintő biztonságossága ebben a populációban nem különbözik a 65 évesnél fiatalabb betegeknél megfigyeltektől. Májkárosodásban szenvedő betegek A doxorubicin metabolizmusa és kiválasztása elsősorban hepatobiliaris úton történik; a Myocet-tel folytatott kezelés előtt és alatt értékelni kell a hepatobiliáris funkciókat. Áttétes májrák betegek korlátozott adatai alapján ajánlott, hogy a Myocet induló dózisa az alábbi táblázat szerint ajánlott csökkenteni:
Májfunkció tesztek Dózis
Bilirubin < ULN és normál AST Standard 60 – 75mg/m2 dózis
Bilirubin < ULN és megnövekedett AST 25% dózis csökkentés ajánlott
Májfunkció tesztek Dózis
Bilirubin > ULN de < 50 μmol/l 50% dózis csökkentés
Bilirubin > 50 μmol/l 75% dózis csökkentés
Amennyiben lehetséges, kerülni kell a Myocet alkalmazását bilirubin > 50 μmol/l betegek esetében, mivel az ajánlás főleg extrapoláción alapul. Az egyéb toxicitás miatti dóziscsökkentés ismertetését lásd a 4.4 pontban. Vesekárosodában szenvedő betegek A doxorubicin nagyrészt a májon keresztül metabolizálódik és az epén keresztül választódik ki. Éppen ezért dózismódosítás nem szükséges károsodott vesefunkciójú betegek esetében. Gyermekek A Myocet biztonságosságát és hatásosságát 17 év alatti gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja A Myocet-et az alkalmazást megelőzően fel kell oldani, és a beadás előtt tovább kell hígítani. A doxorubicin HCl végső koncentrációja 0,4-1,2 mg/ml között kell legyen. A Myocet-et 1 óra alatt, intravénás infúzióban kell beadni. A Myocet alkalmazása intramuscularis vagy subcutan módon, vagy bolus injekció formájában tilos! A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

Mellékhatások:
A klinikai vizsgálatok során leggyakrabban jelentett mellékhatások a hányinger/hányás (73%), leukopenia (70%), alopecia (66%), neutropenia (46%), gyengeség/fáradtság (46%), stomatitis/mucositis (42%), thrombocytopenia (31%) és anaemia (30% voltak). A Myocet-tel folytatott klinikai vizsgálatok során és a forgalomba hozatalt követően az alábbi mellékhatásokról számoltak be. A mellékhatások az alábbiakban MedDRA terminológiával, szervrendszerek és gyakoriság szerint vannak felsorolva (a gyakoriságok meghatározása: nagyon gyakori 1/10, gyakori 1/100 - <1/10, nem gyakori 1/1000 - <1/100, nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Összes fokozat ≥3 fokozat
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Neutropeniás láz Nagyon gyakori Nagyon gyakori
Fertőzések Nagyon gyakori Gyakori
Herpes zoster Nem gyakori Nem gyakori
Sepsis Nem gyakori Nem gyakori
Fertőzés az injekció beadásának helyén Nem gyakori Nem ismert
Összes fokozat ≥3 fokozat
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Neutropenia Nagyon gyakori Nagyon gyakori
Thrombocytopenia Nagyon gyakori Nagyon gyakori
Anaemia Nagyon gyakori Nagyon gyakori
Leukopenia Nagyon gyakori Nagyon gyakori
Lymphopenia Gyakori Gyakori
Pancytopenia Gyakori Nem gyakori
Neutropeniás sepsis Nem gyakori Nem gyakori
Purpura Nem gyakori Nem gyakori
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Anorexia Nagyon gyakori Nagyon gyakori
Dehydratio Gyakori Nagyon gyakori
Hypokalaemia Gyakori Nem gyakori
Hyperglykaemia Nem gyakori Nem gyakori
Pszichiátriai kórképek
Izgatottság Nem gyakori Nem ismert
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Insomnia Gyakori Nem gyakori
Rendellenes járás Nem gyakori Nem gyakori
Dysphonia Nem gyakori Nem ismert
Somnolencia Nem gyakori Nem ismert
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Arrhythmia Gyakori Nem gyakori
Cardiomyopathia Gyakori Gyakori
Pangásos szívelégtelenség Gyakori Gyakori
Pericardialis folyadékgyülem Nem gyakori Nem gyakori
Érbetegségek és tünetek
Hőhullámok Gyakori Nem gyakori
Hypotensio Nem gyakori Nem gyakori
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Mellkasi fájdalom Gyakori Nem gyakori
Dyspnoe Gyakori Nem gyakori
Epistaxis Gyakori Nem gyakori
Haemoptysis Nem gyakori Nem ismert
Pharyngitis Nem gyakori Nem ismert
Pleuralis folyadékgyülem Nem gyakori Nem gyakori
Pneumonitis Nem gyakori Nem gyakori
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Hányinger/hányás Nagyon gyakori Nagyon gyakori
Stomatitis/mucositis Nagyon gyakori Gyakori
Diarrhoea Nagyon gyakori Gyakori
Székrekedés Gyakori Nem gyakori
Oesophagitis Gyakori Nem gyakori
Gyomorfekély Nem gyakori Nem gyakori
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Emelkedett máj transzamináz-értékek Gyakori Nem gyakori
Emelkedett alkalikus-foszfatáz-értékek Nem gyakori Nem gyakori
Sárgaság Nem gyakori Nem gyakori
Emelkedett szérum bilirubinszint Nem gyakori Nem ismert
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Alopecia Nagyon gyakori Gyakori
Kiütés Gyakori Nem ismert
Összes fokozat ≥3 fokozat
Palmo-plantaris erythrodysaesthesia szindróma Nem ismert Nem ismert
Köröm rendellenességek Gyakori Nem gyakori
Pruritus Nem gyakori Nem gyakori
Folliculitis Nem gyakori Nem gyakori
Száraz bőr Nem gyakori Nem ismert
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Hátfájás Gyakori Nem gyakori
Myalgia Gyakori Nem gyakori
Izomgyengeség Nem gyakori Nem gyakori
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Haemorrhagiás cystitis Nem gyakori Nem gyakori
Oliguria Nem gyakori Nem gyakori
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Gyengeség/fáradtság Nagyon gyakori Gyakori
Láz Nagyon gyakori Gyakori
Fájdalom Nagyon gyakori Gyakori
Hidegrázás Nagyon gyakori Nem gyakori
Szédülés Gyakori Nem gyakori
Fejfájás Gyakori Nem gyakori
Testsúlycsökkenés Gyakori Nem gyakori
Reakció az injekció beadási helyén Nem gyakori Nem gyakori
Rossz közérzet Nem gyakori Nem ismert
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Interakciók:
Nem végeztek specifikus gyógyszerkompatibilitás-vizsgálatokat a Myocet-tel. A Myocet valószínűsíthetően kölcsönhatásba lép olyan anyagokkal, amelyek ismerten kölcsönhatásba lépnek a doxorubicinnal. A doxorubicin és metabolitja, a doxorubicinol plazmaszintje megnövekedhet, ha a doxorubicint ciklosporinnal, verapamillal, paklitaxellel vagy más olyan anyaggal együtt alkalmazzák, amelyek a P-glikoproteint (P–Gp) gátolják. Ugyancsak beszámoltak a doxorubicin és a streptozocin, a fenobarbitál, a fenitoin és a warfarin közötti interakcióról. Szintúgy hiányoznak a Myocet egyéb szerekre gyakorolt hatását feltáró vizsgálatok. A doxorubicin azonban felerősítheti más antineoplasztikus szerek toxicitását. Cardiotoxikusként leírt vagy kardiológiailag aktív anyagokkal (például kalcium antagonisták) történő egyidejű kezelés megnövelheti a cardiotoxicitás kockázatát. Más liposzómás vagy lipidkomplexbe zárt anyagokkal vagy intravénás zsíremulziókkal történő egyidejű kezelés megváltoztathatja a Myocet farmakokinetikai profilját.

Figyelmeztetések:
Myelosupressio A Myocet-tel folytatott kezelés myelosuppressiót okoz. A Myocet nem adható olyan személyeknek, akiknél a következő ciklus előtt az abszolút neutrofilszám (ANC) értéke 1500 sejt/ml, vagy a vérlemezkeszám értéke 100 000/ml alatt van. A Myocet-tel folytatott kezelés során körültekintő haematológiai monitorozást kell végezni (beleértve a fehérvérsejt- és a vérlemezkeszámot, és a haemoglobint is). Egy metaanalízis azt mutatta, hogy a 4. fokú neutropenia kialakulásának aránya stasztikailag szignifikánsan alacsonyabb (RR (relatív kockázat) = 0,82, p = 0,005) a Myocettel kezelt betegeknél, mint a hagyományos doxorubicinnel kezelteknél. Ugyanakkor az anaemia, a thrombocytopenia és a neutropéniás láz epizódok előfordulása között nem találtak szignifikáns különbséget. A haematológiai valamint az egyéb toxicitás dóziscsökkentést vagy késleltetést igényelhet. A kezelés során az alábbi dózismódosítások ajánlottak, és mind a Myocet, mind a ciklofoszfamid esetében párhuzamosan hajtandók végre. A dóziscsökkentést követően az adagolás a beteget kezelő orvos döntése alapján történik.
Haematológiai toxicitás
Osztály Legalacsonyabb abszolút fevérvérsejtszám (sejt/ml) Legalacsonyabb abszolút vérlemezkeszám (sejt/ml) Módosítás
1 1500 – 1900 75 000 – 150 000 Nincs
2 1000 – 1500-nál 50 000 – 75 000-nél Nincs
Haematológiai toxicitás
Osztály Legalacsonyabb abszolút fevérvérsejtszám (sejt/ml) Legalacsonyabb abszolút vérlemezkeszám (sejt/ml) Módosítás
kevesebb kevesebb
3 500 – 999 25 000 – 50 000-nél kevesebb Várjon, amíg az ANC 1500 vagy több és/vagy a vérlemezkeszám 100 000 vagy több lesz, majd adagolja 25%- os dóziscsökkentéssel.
4 500 alatt 25 000 alatt Várjon, amíg az ANC 1500 és/vagy a vérlemezkeszám 100 000 vagy több lesz, majd adagolja 50%-os dóziscsökkentéssel.
Ha myelotoxititás miatt az előző ciklusban alkalmazott első dózist követően 35 napnál hosszabb ideig késleltetni kell a kezelést, mérlegelni kell a kezelés leállítását.
Mucositis
Fokozat Tünetek Módosítás
1 Fájdalommentes fekélyek, erythema vagy enyhe fájdalom Nincs
2 Fájdalmas erythema, oedema vagy fekélyek, de enni tud Egy hét várakozás, és ha a tünetek javulnak, alkalmazzon újra 100%-os dózist.
3 Fájdalmas erythema, odema vagy fekélyek, és nem tud enni Egy hét várakozás, és ha a tünetek javulnak, alkalmazza újra 25%-os dóziscsökkentéssel.
4 Parenterális vagy enterális támogatás szükséges Egy hét várakozás, és ha a tünetek javulnak, alkalmazza újra 50%-os dóziscsökkentéssel.
A májfunkció károsodása miatti Myocet dóziscsökkentés ismertetését lásd a 4.2 pontban. A szívizom toxikus károsítása A doxorubicin és más antraciklinek szívizomkárosodást okozhatnak. E gyógyszerkészítmények növekvő, kumulatív dózisaival a toxicitás veszélye nő, és magasabb olyan betegek esetében, akiknek az anamnézisében cardiomyopathia, mediastinális sugárkezelés vagy korábbi szívbetegség fordult elő. Klinikai vizsgálatokban a cardiotoxicitás elemzése statisztikailag szignifikáns csökkenést mutatott a Myocet-tel kezelt betegeknél a szívet érintő események tekintetében a hagyományos doxorubicin mg- ban kifejezett azonos dózisával kezelt betegekkel összehasonlítva. Egy metaanalízis azt mutatta, hogy mind a klinikai szívelégtelenség (RR = 0,20, p = 0,02) mind a klinikai és szubklinikai szívelégtelenség kombinációjának aránya (RR = 0,38, p < 0,0001) statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb volt a Myocettel kezelt betegeknél, mint a hagyományos doxorubicinnel kezelteknél. A korábban adjuváns doxorubicin-kezelésben részesült betegek retrospektív analízise a cardiotoxicitás kockázatának csökkenését mutatta (lograng P = 0,001, relatív hazárd (hazard ratio) = 5,42). Egy fázis III vizsgálatban, ciklofoszfamid (CPA) alapú kombinációkat vizsgálva, összehasonlították a Myocet (60 mg/m2) + CPA (600 mg/m2) kezelést a doxorubicin (60 mg/m2) + CPA (600 mg/m2) kezeléssel, és a betegek 6, illetve 21 százalékánál alakult ki a balkamra ejekciós frakciójának (LVEF) szignifikáns csökkenése. Az önmagában alkalmazott Myocet (75 mg/m2) és az önmagában alkalmazott doxorubicin (75 mg/m2) fázis III vizsgálatban történt összehasonlítása során a betegek 12, illetve 27 százalékában alakult ki szignifikáns eltérés a balkamrai ejekciós frakcióban. A kevésbé pontosan értékelt pangásos szívelégtelenségre (CHF) vonatkozó előfordulási adatok szerint ez 0% a Myocet + CPA esetén, szemben a 3%-kal doxorubicin + CPA kombináció esetén, illetve 2% a Myocet esetében, szemben a 8%-kal a doxorubicin esetén. A CPA-val kombinált Myocet átlag életidő alatti kumulatív dózisa egy szívet érintő eseményre > 1260 mg/m2 volt, a CPA-val kombinált doxorubicin 480 mg/m2 kumulált dózissal összehasonlítva. A kórtörténetben szereplő cardiovascularis betegség esetén, például a kezelést megelőző hat hónapon belül myocardialis infarktuson átesett betegek esetében nem állnak rendelkezésre tapasztalatok a Myocet-tel. Ezért körültekintéssel kell eljárni a károsodott szívfunkciójú betegek esetében. A Myocet- tel és trasztuzumabbal egyidejüleg kezelt betegek szívfunkcióját megfelelően monitorozni kell, a következőkben leírtak szerint. A Myocet teljes dózisánál figyelembe kell venni bármely megelőző, vagy egyidejű, egyéb cardiotoxikus hatású vegyülettel folytatott kezelést, ideértve az antraciklineket és az antrakinonokat. A Myocet-tel folytatott kezelés megkezdése előtt ajánlott a balkamrai ejekciós frakció (LVEF) rutinszerű mérése több kapus angiográfiával (MUGA - Multiple Gated Arteriography) vagy echokardiográfiával. Ezeket a módszereket a Myocet-tel folytatott kezelés során is rutinszerűen kell alkalmazni. Amint a betegnél túllépik az 550 mg/m2 életidő alatti kumulatív antraciklin dózist vagy ha cardiomyopathiára gyanakodnak, a Myocet minden egyes alkalmazása előtt kötelezőnek kell tekinteni a balkamrai ejekciós frakció értékelését. Ha a balkamrai ejekciós frakció az alapértékhez képest jelentősen csökkent, például >20 ponttal >50% végső értékre, vagy >10 ponttal <50% végső értékre, a terápia folytatásának előnyeit körültekintően kell mérlegelni a visszafordíthatatlan szívizomkárosodás kialakulásának kockázatával szemben. Mérlegelendő az endomyocardialis biopszia, amely az antraciklin okozta szívizomkárosodás legdöntőbb vizsgálata. A Myocet-et kapó valamennyi betegnek rutinszerűen EKG monitorozáson kell részt vennie. Tranziens EKG-változások, mint például a T-hullám laposodása, az S-T szakasz depressziója és a benignus arrhythmia, nem tekintendők a Myocet terápia leállításának kötelező indikációjaként. Mindamellett a QRS komplex rövidülése tekintendő inkább a kardiális toxicitásra utaló jelnek. Cardiomyopathia miatti pangásos szívelégtelenség hirtelen is bekövetkezhet, és a terápia leállítása után is előfordulhat. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Egy metaanalízis azt mutatta, hogy a ≥3. fokú hányinger/hányás (RR = 0,65, p = 0,04) és a ≥3. fokú hasmenés (RR = 0,33, p = 0,03) kialakulásának aránya stasztikailag szignifikánsan alacsonyabb a Myocettel kezelt betegeknél, mint a hagyományos doxorubicinnel kezelteknél. Reakciók az injekció beadásának helyén A Myocet irritáló hatásúnak tekintendő, és óvintézkedéseket kell tenni az extravasatio elkerülésére. Ha extravasatio fordul elő, az infúziót azonnal le kell állítani. Az érintett területet kb. 30 percig jegelni kell. Ezt követően a Myocet infúziót egy másik vénában kell újraindítani, nem ott, ahol az extravasatio előfordult. Megjegyzendő, hogy a Myocet centrális vagy perifériás vénában is beadható. A klinikai programban a Myocet extravasatioja 9 alkalommal fordult elő, de egyikhez sem kapcsolódott súlyos bőrkárosodás, fekélyesedés vagy necrosis. Az infúzióhoz kapcsolódó reakciók Gyors infúzió esetén a liposzómás infúziókkal kapcsolatos akut reakciókról számoltak be. A beszámolókban szereplő tünetek között megemlítették a bőrpírt, dyspnoet, lázat, arcoedemát, fejfájást, hátfájást, hidegrázást, szorító érzést a mellkasban és a torokban és/vagy a hypotensiót. Ezek az akut tünetek 1 órás infúziós idő alkalmazásával elkerülhetők. Egyéb A Myocet más gyógyszerkészítménnyel való együttes alkalmazására vonatkozó óvintézkedések ismertetését lásd a 4.5 pontban. Mint egyéb antraciklin és doxorubicin készítmények esetén helyi bőrreakció fordulhat elő, amely a megelőző sugárkezelés helyén jelentkezik (radiation recall). A Myocet hatásosságát és biztonságosságát az emlőrák adjuváns kezelésében nem állapították meg. A Myocet és a hagyományos doxorubicin szövetbeni eloszlásában mutatkozó nyilvánvaló különbségek fontosságát nem tisztázták a hosszú távú tumorellenes hatásosságot illetően.

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: Antineoplasztikus szerek, antraciklinek és rokon vegyületek, ATC kód: L01DB01 A Myocet hatóanyaga a doxorubicin HCl. A doxorubicin tumorellenes és toxikus hatását több mechanizmus útján fejtheti ki, ideértve a topoizomeráz II gátlását, a DNS- és RNS-polimerázokkal való interkalációt, a szabadgyökök keletkezését és a membránkötést. A liposzómás doxorubicin a hagyományos doxorubicinnal szemben nem bizonyult aktívabbnak in vitro a doxorubicin-rezisztens sejtvonalakban. Állatkísérletekben a liposzómás doxorubicin szív- és gastrointestinalis nyálkahártyában való eloszlása kisebb volt, mint a hagyományos doxorubiciné, míg a tumorellenes hatékonysága a kísérleti tumorokban fennmaradt. A Myocet (60 mg/m2) + CPA-t (600 mg/m2) a hagyományos doxorubicin + CPA-val hasonlították össze (azonos dózisban), illetve a Myocet (75 mg/m2) + CPA-t (600 mg/m2) az epirubicin + CPA-val (azonos dózisban). Egy harmadik klinikai vizsgálatban a Myocet (75 mg/m2) monoterápiát a hagyományos doxorubicin monoterápiával hasonlították össze (azonos dózisban). A kezelésre adott válasz arányára és a progressziómentes túlélésre vonatkozó adatokat a 3. Táblázat tartalmazza. 3. táblázat Tumorellenes hatékonyság összegzése a kombinált és az egyedül alkalmazott anyagokkal végzett vizsgálatokban
Myocet /CPA (60/600 mg/m2) (n=142) Dox 60/CPA (60/600 mg/m2) (n=155) Myocet /CPA Epi/CPA Myocet (75/600 (75/600 (75 mg/m2) mg/m2) mg/m2) (n=108) (n=80) (n=80) Dox (75 mg/m2) (n=116)
Tumorválasz-arány 43% 43% 46% 39% 26% 26%
Relatív kockázat (95% C.I.) 1,01 (0,78-1,31)
Átlagos PMT (hónap)a 5,1 5,5 7,7 5,6 2,9 3,2
Kockázati mutató (95% C.I.) 1,03 (0,80-1,34)
1,00 ,64-1,56) 0,87 ,66-1,16) Rövidítések: PMT: progressziómentes túlélés; Dox: doxorubicin; Epi: epirubicin; Relatív kockázat: referenciaként az összehasonlított szer szerepel; Kockázati mutató: a Myocet szerepel referenciaként a Másodlagos végpont

Farmakokinetika:
A Myocet-et kapó betegek esetében az összdoxorubicin plazma-farmakokinetikája nagymértékű interindividuális eltérést mutat. Általában azonban az összdoxorubicin plazmaszintek lényegesen magasabbak a Myocet esetében, mint a hagyományos doxorubicinnal, míg az adatok azt jelzik, hogy a szabad (nem liposzómás) doxorubicin csúcs plazmaszintje alacsonyabb a Myocet mellett, mint a hagyományos doxorubicin esetében. A rendelkezésre álló farmakokinetikai adatok nem teszik lehetővé következtetések levonását az összes/szabad doxorubicin plazmaszintek közötti összefüggésre és a Myocet hatásosságára/biztonságosságára gyakorolt hatásra vonatkozóan. Az összes doxorubicin clearance 5,1±4,8 l/h volt, az eloszlási térfogat egyensúlyi állapotban (Vd) 56,6 ± 61,5 l volt, míg a hagyományos doxorubicint követően a clearance és a Vd 46,7 ± 9,6 l/h, illetve 1451 ± 258 l volt. A doxorubicin fő, vérkeringésben kimutatható metabolitja, a doxorubicinol az aldo-keto-reduktáz révén keletkezik. A doxorubicinol csúcsszintjei a Myocet alkalmazása esetén később alakulnak ki a plazmában, mint a hagyományos doxorubicinnál. A Myocet farmakokinetikáját nem vizsgálták specifikusan veseelégtelenségben szenvedő betegekben. Ismert, hogy a doxorubicin nagyrészt a máj révén eliminálódik. A Myocet dózis csökkentése megfelelőnek bizonyult a károsodott májfunkciójú betegeknél (az adagolásra vonatkozó javaslatot lásd a 4.2 pontban). Kimutatták, hogy a P-glikoproteint (P-Gp) gátló anyagok módosítják a doxorubicin és a doxorubicinol eloszlását (lásd még a 4.5 pontot).

Minden jog fenntartva © 2015-2019 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár