Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
HATÓANYAGOK

Javallatok:
- Nem kábító fájdalomcsillapítóval nem befolyásolható erős fájdalom (posztoperatív fájdalom, trauma, akut myocardialis infarktus). - Műtéti premedikáció, narkózis potencírozása. - Epe-, vese- és uréterkő-kólika (parenteralisan adott minor analgetikum + nagy adagú görcsoldó kombinációjának hatástalansága esetén). - Akut balkamra-elégtelenség következtében fellépő asthma cardiale, tüdő-ödéma. - Tartós kezelés során krónikus, nem kábító fájdalomcsillapítóval nem befolyásolható neoplasias eredetű fájdalom.

Ellenjavallatok:
- A hatóanyag és/vagy alkotórészek iránti túlérzékenység. - Légzési elégtelenség. - Fokozott intracranialis nyomással járó fejsérülések. - MAO-gátlókkal történő együttes alkalmazás (csak két héttel a MAO-gátlókkal történő kezelés abbahagyása után adható) (lásd. Kölcsönhatások pont). - Nem adható asthma bronchiale roham alatt, valamint akut hasi katasztrófában a diagnózis felállítása előtt. - Szoptatás

Adagolás:
Felnőtteknek a fájdalom súlyossága és a beteg állapota szerint naponta im. 1-3-szor 50-100 mg (1-3-szor 1-2 ml). Szükség esetén iv. is adható 25-50 mg, esetleg 100 mg (0,5-1-2 ml) 10 ml 10%-os glukóz vagy izotóniás nátrium klorid-oldattal hígítva, lassan, 2-3 perc alatt. Kombinált alkalmazás: Az oldatos injekciót műtéti hypothermia elérésére un. coctail lytique összetevőjeként klórpromazinnal és prometazinnal adjuk. Gyermekeknek 2 hónapos kortól 14 éves korig műtét esetén vagy egyéb súlyos fájdalom enyhítésére a Dolargan injekció egyszeri adagja 1 mg/ttkg sc., az ún. coctail lytique-ban 2 mg/ttkg, sc. Idős betegeknek a legalacsonyabb kezdő dózist kell adni és szükség szerint emelni. Ugyancsak óvatosan, csökkentett dózisban adandó legyengült betegeknek, súlyos máj - vagy vesekárosodás (10-50 ml/perc GFR esetén a szokásos adag 75%-a, 10 ml/perc GFR alatt a szokásos adag 50%-a), mellékvesekéreg-elégtelenség, hypothyreosis, prostata hypertrophia esetén.

Mellékhatások:
Idegrendszeri betegségek: szédülés, fejfájás, látási zavarok, tónusos-klónusos görcsök, epilepsziás rohamok, különösen magas dózisok esetén, tremor. Szívbetegségek: tachycardia, bradycardia, palpitáció. Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek: légzésdepresszió. Érrendszeri betegségek: hipertenzió. Emésztőrendszeri betegségek: szájszárazság, hányinger, hányás, székrekedés. Pszichés zavarok: izgatottság, átmeneti hallucináció, dezorientáció, eufória, dysphoria. Vese- és húgyúti betegségek: vizeletretenció. Általános tünetek, a beadást követő helyi reakciók: alkalmanként gyengeségérzés, ájulás, amelyet profúz verejtékezés kísér, arckipirulás. A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei: pruritus, urticaria, bőrkiütés. Megvonási tünetek: korábban jelentkeznek, de rövidebb időtartamúak, mint morfin megvonásnál.

Interakciók:
Tilos együtt adni: - MAO gátlókkal (súlyos toxikus reakció). (14 napon belül adva delírium, konvulzió, excitatio, súlyos légzésdepresszió, cianózis léphet fel.) Óvatosan együtt adható: - triciklikus antidepresszánsokkal, fenotiazinokkal és a központi idegrendszer depresszánsaival, barbiturátokkal, izoniaziddal, (légzésdepresszió, hipotónia, szedatív hatás fokozódhat); - hatását fokozhatja: cimetidin (clearance csökkenésével), izoprenalin, levotiroxin, liotironin, neosztigmin, disztigmin - fenitoin csökkenti hatását. (biológiai felhasználhatóság, felezési idő csökken); - klorotrianizennel (TACE), ösztrogénekkel, flufenazinnal együtt adva központi idegrendszeri depresszió, hipotónia alakulhat ki; - lidokain és prilokain szérumszintjét emeli. Más gyógyszerek felszívódását csökkentheti a gyomorkiürülés csökkentésével. Fizikai és kémiai inkompatibilitás van a következő szerekkel: aminofillin, amilbarbitál, fenitoin, heparin, meticillin, morfin-szulfát, nitrofurantoin, fenobarbitál, nátrium- bikarbonát, tiopenton.

Figyelmeztetések:
A petidin nem ajánlott krónikus fájdalmak kezelésére. Kizárólag közepes és nagy erősségű fájdalmak akut epizódjainak kezelésére alkalmazható (lásd 4.1 pont), hogy elkerüljük a fő metabolit, a norpetidin felhalmozódásával járó mellékhatásokat. Fokozott óvatossággal, csökkentett dózisban alkalmazható az alábbi esetekben: • csökkent légzésfunkció, • hypotensio és hypovolaemia, • supraventricularis tachycardia vagy pitvarfibrillatio – a petidin vagolyticus hatása révén jelentős kamrafrekvencia fokozódást idézhet elő, • csökkent öntudati állapot, • hypothyreosis – opioid analgetikumok csökkenthetik a hypothalamus thyrotropin termelését, • mellékvesekéreg-elégtelenség – az opioid analgetikumok csökkenthetik a kortizol termelődését, • prostata hypertrophia és húgycső elzáródás – növekszik a vizeletretenció kockázata (lásd 4.2 pont), • legyengült betegeknél. A petidin és aktív metabolitjának lehetséges akkumulációja miatt a petidin óvatossággal alkalmazható: • veseelégtelenségben • májelégtelenségben A petidin óvatosan alkalmazandó idős betegeknél, csökkentett kezdő adag javasolt (lásd 4.2 pont). Ajánlott dózisok mellett idősebb betegeknél komoly vérnyomáscsökkenést eredményezhet az intravénás injekcióval való kezelés (lásd 4.8 pont). Az intramuscularis petidin injekció többszöri (ismételt) alkalmazása után fibrotikus myopathia előfordulása figyelhető meg. Gyakrabban és súlyosabb formában fordul elő légzésdepresszió intravénás injekciót követően (lásd 4.8 pont). Központi idegrendszert serkentő hatások: parenteralis alkalmazást és nagy adagok beadását követően gyakrabban fordul elő tremor, akaratlan izommozgás (pl. izomrángás, myoclonus), görcsrohamok. Convulsiók a kórtörténetben Ismert, hogy az opioidok fokozzák a convulsiók kockázatát. Petidin esetében a kockázat még fokozottabb a fő metabolit, a norpetidin központi idegrendszert izgató hatása miatt. A központi idegrendszert érintő panaszok, úgymint: izomrezgés, önkéntelen izomrángás, convulsio, görcsös rángatózás gyakrabban jelentkeznek parenterális injekció és nagyobb dózis alkalmazása után (lásd 4.8 pont). Ezért epilepsziában szenvedő, vagy ismerten fokozott görcskészségű betegeknek petidin nem adható. Központi idegrendszeri depresszánsok Amennyiben a petidint egyéb központi idegrendszeri depresszánssal egyidejűleg alkalmazzák, mint pl. opioid analgetikumok, barbiturátok, benzodiazepinek, megnövekszik a légzésdepresszió kialakulásának kockázata, amely halálos kimenetelű lehet. Szerotonin szindróma A szerotonin szindróma kialakulásának kockázata miatt a petidin együttadása szerotonerg gyógyszerekkel nem javasolt (lásd 4.5 pont). Dependencia és megvonási tünetek Prolongált adagolás morfin-típusú dependencia kialakulásához vezethet. Tolerancia, mentális és fizikai függőség, megvonási tünetek és abúzus is előfordulhatnak. Ezért óvatosan alkalmazandó olyan betegnél, akinek a kórelőzményében krónikus alkoholizmus vagy gyógyszerfüggőség szerepel. A megvonási tünetek a következők lehetnek: ásítás, mydriasis, könnyezés, orrfolyás, izzadás, dehidráció, testtömeg-csökkenés, hyperthermia, hidegrázás, tachycardia, tachypnoe, megemelkedett vérnyomás, asthenia, szorongás, nyugtalanság, idegesség, álmatlanság, fejfájás, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök, izomrángások, izom- és ízületi fájdalmak. A megvonási tünetek elkerülése érdekében a kezelés végén az adagot fokozatosan kell lecsökkenteni. Szülészetben fájdalomcsillapításra kizárólag az előny/kockázat alapos mérlegelésével alkalmazható. Az újszülöttnek, ha szükséges, a légzésdepresszió elkerülése érdekében naloxont kell adni. Alkalmazásának és pszichomotoros teljesítményt befolyásoló hatásának időtartama alatt alkoholt fogyasztani tilos!

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: Opioidok. A petidin hatásában és alkalmazási területében a morfinhoz hasonló kábító fájdalomcsillapító. Ellentétben a morfinnal a köhögést és a diarrhoeat nem csillapítja. Helyi érzéstelenítő és atropinszerű hatással is bír, mely utóbbi elfedheti myoticus hatását. 60-100 mg petidin fájdalomcsillapító hatása megegyezik kb. 10 mg morfinéval. Per os adva 15 perc után hat, hatástartama rövidebb, mint a morfiné, 2-4 óra.

Farmakokinetika:
A parenteralisan a biológiai hasznosulása jobb, mint per os. Gyorsan szívódik fel a gastrointestinalis traktusból 58% +- 9%-ban kötődik a plazmafehérjékhez. A májban direkt úton, vagy norpetidin demetilálódás útján norpetidinsavvá hidrolizálódik, melyet glukuronsavas konjugáció követ. Normál, vagy alkalikus vizelet pH esetén a vizeletben elhanyagolható a változatlan forma mennyiségének kiválasztódása. A vizelet savanyodásával párhuzamosan nő a petidin és norpetidin excretio. Felezési ideje 3,2 +- 0,8 óra. Átjut a placentán, megjelenik az anyatejben.

Minden jog fenntartva © 2015-2018 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár