Főoldal
Hatóanyagok
Készítmények
Formulálás
Dokumentumok
Kereső
Bejelentkezés
HATÓANYAGOK

Javallatok:
Az Exacyl oldatos injekció generalizált vagy helyi fibrinolysis következtében kialakult vérzések megelőzésére és kezelésére ajánlott felnőttek és 1 éves kor feletti gyermekek számára, az alábbi javallatok szerint: - Generalizált vagy helyi fibrinolysis következtében kialakult vérzés, úgymint: - Menorrhagia és metrorrhagia - Gastrointestinalis vérzés - Vizeletkiválasztó rendszerben jelentkező haemorrhagia, így a prosztata műtéteket követően vagy a húgyútakat érintő sebészeti beavatkozás kapcsán fellépő vérzés - Fül-orr-gégészeti műtétek (adenoidectomia, tonsillectomia, foghúzás) - Nőgyógyászati műtétek vagy nőgyógyászati rendellenességek - Mellkasi és hasi műtétek vagy egyéb sebészeti nagy beavatkozások, mint például a cardiovascularis műtétek - Fibrinolitikus kezelés következtében fellépő vérzés kezelése.

Ellenjavallatok:
- A készítmény hatóanyagával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. - Akut vénás vagy artériás thrombosis (lásd 4.4 pont) - Consumptiós coagulopathia miatti fibrinolyticus állapotok, kivéve azokat az eseteket, amikor a fibrinolyticus rendszer predomináns aktiválása akut, súlyos vérzés miatt következik be (lásd 4.4 pont) - Súlyos vesekárosodás (akkumuláció veszélye) - Convulsiók az anamnézisben - Intrathecalis és intraventricularis injekció, intracerebralis alkalmazás (agyödéma és convulsiók veszélye).

Adagolás:
Felnőttek Ha az orvos másképpen nem rendeli, az alábbi adagolás javasolt: 1. Általános kezelés helyi fibrinolysis kezelésére: napi 0,5 g (1 darab 5 ml-es ampulla) és 1 g (1 darab 10 ml-es ampulla, vagy 2 darab 5 ml‑es ampulla) közötti tranexámsav lassú, intravénás injekció formájában (= 1 ml/perc), két vagy három részre elosztva. 2. Általános kezelés generalizált fibrinolysis esetén: 1 g (1 darab 10 ml-es ampulla vagy 2 darab 5 ml‑es ampulla) tranexámsav lassú, intravénás injekció formájában (= 1 ml/perc) 6 vagy 8 óránként 15 mg/ttkg-nak megfelelően. Vesekárosodás Súlyos vesekárosodásban az akkumuláció veszélye miatt a tranexámsav alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén a tranexámsav adagját a szérum kreatininszintnek megfelelően csökkenteni kell:
Szérum kreatinin iv. adag alkalmazás
mikromol/l mg/10 ml
120‑249 1,35‑2,822 10 mg/ttkg 12 óránként
250‑500 2,82‑5,65 10 mg/ttkg 24 óránként
> 500 > 5,65 5 mg/ttkg 24 óránként
Májkárosodás Nem szükséges az adagot módosítani májkárosodás esetén. Gyermekek Egy évesnél idősebb gyermekek esetében, a 4.1 pontban feltüntetett, jelenleg elfogadott javallatokban, az adagolás 20 mg/kg/nap tartományban javasolt. Ezekben az indikációkban azonban korlátozott adatok állnak rendelkezésre a hatásosságot, adagolást és biztonságosságot illetően. Gyermekeknél a tranexámsav hatásossága, adagolása és biztonságossága szívsebészeti beavatkozás esetén nem teljesen megalapozott. A jelenleg rendelkezésre álló korlátozott adatok az 5.1 pontban találhatók. Idősek Az adag csökkentése nem szükséges, kivéve bizonyított veseelégtelenség esetén. Az alkalmazás módja Kizárólag szigorúan lassú, intravénás injekció formájában alkalmazható.

Mellékhatások:
A klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatalt követően szerzett tapasztalatokat szervrendszerek szerinti csoportosításban az alábbiakban soroljuk fel. A mellékhatások táblázatos felsorolása A jelentett nemkívánatos hatásokat az alábbi táblázatban tüntettük fel. A nemkívánatos hatásokat a MedDRA szerinti szervrendszeri csoportosításban soroljuk fel. Minden egyes szervrendszeren belül a nemkívánatos hatásokat előfordulási gyakoriságuk szerint tüntettük fel. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. Az előfordulási gyakoriságok értelmezése: nagyon gyakori (³ 1/10), gyakori (³ 1/100 ‑ < 1/10), nem gyakori (³ 1/1000, ‑ < /100), ritka(³ 1/10 000, ‑ < 1/1000), nagyon ritka (£ 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
MedDRA szerinti Szervrendszer Gyakoriság Nemkívánatos hatás
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei Nem gyakori · Allergiás dermatitis
Nem ismert · Fix gyógyszerkiütés
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori · Hasmenés · Hányás · Hányinger
Idegrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert · Convulsiók, főleg helytelen alkalmazás következtében (lásd még 4.3 és 4.4 pontokat)
Szembetegségek és szemészeti tünetek Nem ismert · Szemészeti rendellenességek, beleértve a színlátás romlását
Érbetegségek és tünetek Nem ismert · Gyengeség, hypotensio eszméletvesztéssel (különösen, ha az intravénás injekciót túl gyorsan adják; per os alkalmazás után csak kivételesen) vagy anélkül előfordulhat. · Artériás vagy vénás thrombosis bárhol
Immunrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert · Túlérzékenységi reakciók, akár anaphylaxia is
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Interakciók:
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. Antikoagulánsokkal történő egyidejű kezelés csak a szakterületen jártas orvos szigorú felügyelete mellett történhet. A haemostasisra ható gyógyszereket óvatosan kell alkalmazni tranexámsavval kezelt betegek esetén. Ösztrogén-kezeléshez hasonlóan elméletileg fennáll a rögképződés veszélye. A gyógyszer antifibrinolitikus hatását trombolitikummal antagonizálhatjuk.

Figyelmeztetések:
A javallatokat és az alkalmazás módját a fent leírtaknak megfelelően szigorúan be kell tartani: • Az intravénás injekciót nagyon lassan kell beadni. • A tranexámsav intramuscularisan nem adható. Convulsiók Görcsrohamokról szóló eseteket jelentettek a tranexámsavval történő kezeléssel összefüggésben. Coronaria bypass graft (CABG) sebészeti beavatkozást követően fellépő görcsroham esetén, a legtöbb bejelentés nagy adagú tranexámsav intravénás (iv.) injekcióként történő alkalmazásáról számolt be. Amennyiben az ajánlott alacsonyabb adagokat alkalmazták, az operációt követő görcsrohamok előfordulási gyakorisága megegyezett a nem kezelt betegekével. Szemészeti rendellenességek Fokozott figyelmet kell fordítani a szemészeti rendellenességekre, beleértve a látáskárosodást, homályos látást, károsodott színlátást, és amennyiben szükséges a kezelést meg kell szakítani. Tranexámsavval történő folyamatos és hosszú távú injekciós kezelés esetén rendszeres szemészeti vizsgálat (a szemvizsgálatokba beleértendő a látóképesség, színlátás, szemfenék és látótérvizsgálat) javasolt. Patológiás szemészeti elváltozás esetén, különösen retinabetegség esetén a kezelőorvosnak egyedileg, szakorvossal történő konzultációt követően kell döntenie a hosszú távú tranexámsav kezelés szükségességéről. Haematuria A húgyutak felső szakaszának vérzése esetén fennáll az urethra elzáródásának veszélye. Thromboemboliás események A tranexámsav alkalmazása előtt mérlegelni kell a thromboemboliás betegségekkel kapcsolatos kockázati tényezőket. Azon betegek esetén, akiknél korábban thromboemboliás esemény jelentkezett, vagy akiknél a családi anamnézisben fokozott a thromboemboliás események előfordulási valószínűsége (nagy kockázatú thrombophiliás betegek) a tranexámsav oldatos injekció alkalmazása csak alapos orvosi indokkal, hematológus szakemberrel történő konzultációt követően, szoros orvosi felügyeletet mellett szabad alkalmazni (lásd 4.3 pont). Orális fogamzásgátlót szedő betegek esetében, a fokozott thrombosis-veszély miatt, a tranexámsavat óvatosan kell alkalmazni (lásd 4.5 pont). Disseminált intravascularis coagulatio Disseminált intravascularis coagulatióban (DIC) szenvedő betegek esetén a legtöbb esetben a tranexámsav nem alkalmazható (lásd 4.3 pont). Amennyiben mégis tranexámsav alkalmazására kerül sor, az kizárólag azoknak adható, akiknél a fibrinolyticus rendszer predomináns aktiválása áll fenn akut, súlyos vérzés következtében. A hematológiai profil jellemzően a következőképpen alakul: csökkent euglobulin rögoldási idő; megnyúlt protrombinidő; csökkent fibrinogén plazmaszintek; V. és VIII. faktor, plazminogén fibrinolizin és alfa 2 makroglobulin plazmaszintek; normális P és P komplex plazmaszintek (a II faktor [protrombin], VII. és X. faktor), a fibrinogén lebontási termékek emelkedett plazmaszintje, normális vérlemezkeszám. Az előbbiekben leírtak alapján feltételezhető, hogy maga az alapbetegség nem befolyásolja ezen profil különböző elemeit. Fenti akut esetekben a tranexámsav egyszeri 1 g os adagja megfelelően kontrollálja a vérzést. DIC esetén a tranexámsav alkalmazása csak abban az esetben lehetséges, ha megfelelő hematológiai laboratóriumi körülmények és szakember áll rendelkezésre. Termékenység, terhesség és szoptatás Fogamzóképes nőknek megfelelően hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk a kezelés ideje alatt. Terhesség: A tranexámsav terhes nőknél történő alkalmazás ára vonatkozóan korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Ennek megfelelően, bár állatkísérletek alapján teratogén hatása nincs, elővigyázatosságból az első trimeszterben a tranexámsav alkalmazása nem javasolt. Különböző haemorrhagiás állapotokban, a második és harmadik trimeszterben alkalmazott tranexámsavról rendelkezésre álló korlátozott klinikai tapasztalatok a magzat kilökődésére utaló hatást nem igazoltak. A tranexámsav alkalmazása az egész terhesség során csak abban az esetben javasolt, ha a várható előny felülmúlja a lehetséges kockázatot. Szoptatás A tranexámsav megjelenik az anyatejben; ezért szoptatás alatt adása nem ajánlott. Termékenység Nem állnak rendelkezésre klinikai adatok a tranexámsav termékenységre gyakorolt hatásairól. Túladagolás Túladagolással kapcsolatos esetet nem jelentettek. A túladagolás jelei és tünetei lehetnek: szédülés, fejfájás, alacsony vérnyomás, görcsrohamok. Kimutatták, hogy a görcsrohamok nagyobb gyakorisággal alakulnak ki az adag emelésével. Túladagolás esetén támogató kezelés javasolt.

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: Vérzéscsillapítók, antifibrinolitikumok, ATC kód: B02A A02 Hatóanyaga a tranexámsav, a plazmin fibrinolitikus aktivitásának gátlásán keresztül fejti ki antihaemorrhagiás hatását. A tranexámsav és a plazminogén komplexet képez; ez a kötés fennmarad a plazminogén-plazmin átalakulást követően is. A tranexámsavhoz kötött plazmin fibrinre kifejtett hatása jelentősen csökkent a szabad plazminéhoz képest. In vitro vizsgálatokban kimutatták, hogy a nagy dózisú tranexámsav gátolja a komplementrendszer aktivitását. Gyermekdek 1 éves kor feletti gyermekek: Áttekintve az irodalmat, 12 hatásossági vizsgálatot végeztek el gyermek szívsebészetben, melyekbe összesen 1073 gyermeket választottak be, közülük 631 kapott tranexámsav kezelést. A legtöbb vizsgálat placebo kontrollos volt. A vizsgált populáció heterogén volt a kort, a sebészeti beavatkozás típusát és az adagolási sémákat illetően. A tranexámsavval kapcsolatos vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a vérveszteség mértéke és az igényelt vérkészítmények mennyisége csökkent a gyermek szívsebészetben cardiopulmonaris bypass (CPB) esetén, ahol nagyon magas a vérzésveszély, különösen a cyanoticus, vagy ismételt beavatkozáson átesett betegek esetében. A leggyakrabban alkalmazott adagolási séma az alábbi volt: • az első 10 mg/kg bólus az altatás megkezdése után, a bőrmetszés előtt • folyamatos 10 mg/kg/óra infúzió vagy a CPB-pumpába adott injekcióként az első adagot a CPB eljáráshoz igazítva akár a beteg testsúlya szerinti 10 mg/kg adagban, akár a CPB pumpa kezdő térfogatának megfelelő adagban, az utolsó 10 mg/kg injekciót a CPB végén beadva. Ugyan vizsgálatokat csak nagyon kevés betegnél végeztek, a korlátozottan rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy kedvezőbb a folyamatos infúzió, mivel így a terápiás plazmaszint a műtét teljes ideje alatt fenntartható. Gyermekeknél nem végeztek specifikus dózis-hatás vagy farmakokinetikai vizsgálatot.

Farmakokinetika:
Felszívódás A rövid intravénás infúzió beadását követően a plazma csúcskoncentráció gyorsan kialakul, ezt követően a plazmakoncentráció multi-exponenciálisan csökken. Eloszlás A tranexámsav plazmafehérjékhez való kötődése 3% terápiás plazmaszintek esetén, és úgy tűnik ez teljesen a plazminogénhez való kötődésének köszönhető. A tranexámsav nem kötődik a szérum albuminhoz. Megoszlási térfogata 9 12 liter. A tranexámsav átjut a placentán. 12 terhes nőnek adott 10 mg/kg intravénás injekció után a tranexámsav szérumkoncentrációja a szérumban 10 53 mikrogramm/ml, míg a köldökzsinórvérben 4 31 mikrogramm/ml volt. A tranexámsav gyorsan diffundál az ízületi folyadékba és a synovialis membránba. 17 térdműtéten átesett betegnél, 10 mg/ml intravénás injekcióként történő alkalmazás után a koncentrációk az ízületi folyadékban hasonlóak voltak, mint a megfelelő szérummintákban. A tranexámsav koncentrációja számos egyéb szövetben a vérben mérhető mennyiség tört része volt (anyatejben egy százada, a cerebrospinalis folyadékban egy tizede, a csarnokvízben egy tizede). A tranexámsav kimutatható volt az ondóban, ahol gátolta a fibrinolitikus aktivitást, de nem befolyásolta a spermák mozgását. Elimináció Változatlan formában választódik ki a vizelettel. A vizelettel történő kiválasztás, mely a kiválasztás fő formája, főleg glomerulus filtrációval történik. A vese-clearance megegyezik a plazma-clearance-szel (110 116 mikromol/perc). 10 mg/ttkg intravénás alkalmazást követően a beadott dózis 90%-a az első 24 órában kiválasztódik. Eliminációs felezési ideje kb. 3 óra. Speciális betegcsoportok: Vesekárosodásban szenvedő betegeknél emelkedett a plazmakoncentráció. Nem végeztek speciális farmakokinetikai vizsgálatot gyermekekben.

Minden jog fenntartva © 2015-2018 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár