Áttéteket adó colorectalis daganat kezelésére; vastagbélrák adjuváns kezelésére; végbélrák adjuváns kezelésére; előrehaladott vagy áttéteket adó emlőrák kezelésére; előrehaladott gyomorrák kezelésére; előrehaladott hasnyálmirigyrák kezelésére; előrehaladott és áttétes squamosus sejtes fej-nyak carcinoma kezelésére. Az 5-Fluorouracil kezelés nem pótolja a sebészeti vagy onkológiai kezelés egyéb beavatkozásait.

A készítmény hatóanyagával, vagy bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység. Súlyos vérsejtszámváltozás. A csontvelő csökkent működése. Súlyosan csökkent máj- és vesefunkció. Súlyos, akut fertőzések (pl. herpes zooster, varicella). Stomatitis, fekélyek a szájban és a gastrointestinalis traktusban, pseudomembranosus enteritis, vérzések, malabszorpció. A beteg általánosan leromlott állapota. Nem malignus betegség kezelése. Terhesség és szoptatás. A fluorouracil (5-FU) nem alkalmazható brivudinnal, szorivudinnal és analógjaikkal kombinálva. A DPD hiányban szenvedő betegek esetében nem alkalmazható fluorouracil-kezelés.

Adagolás A fluorouracilt monoterápiaként vagy más citosztatikumokkal kombinálva kell alkalmazni. Adagolása a választott kemoterápiás protokoll természetétől, az egyidejűleg adott többi citosztatikum jellemzőitől, a sugárkezelés egyidejű alkalmazásától, a gyógyszerbeviteli módtól, valamint a beteg általános állapotától és megelőző kezelésétől is függ. A kumulatív napi adag általában nem haladja meg az 1 grammot. A kezelés tartamát kemoterápiában jártas orvos határozza meg a betegség és a kezelés folyamatától függően. Az alkalmazott ciklusok száma a kezelés sikerességének és a tolerálhatóságnak a függvénye. A kezelés alatt a betegeket gondosan monitorozni kell. A kezelés kockázatát és hasznát minden egyes beteg esetében minden kezelés előtt gondosan mérlegelni kell. Vastagbél- és végbélkarcinóma: Az adagolás az alkalmazott terápiás protokolltól függően általában napi 400-1000 mg/m² fluorouracil, különböző adagolási sémák szerint. Anális- és végbélrák esetén a fluorouracil sugárkezeléssel kombinálható. Emlőrák: Emlőrák kezelésekor a fluorouracilt más citosztatikumokkal kombinálva alkalmazzák, pl. ciklofoszfamiddalés metotrexáttal, vagy az utóbbi helyett doxorubicinnel vagy epirubicinnel. Az adagolás az alkalmazott terápiás protokolltól függően általában napi 500-600 mg/m² fluorouracil, különböző adagolási sémák szerint. Gyomorrák: Gyomorrák kezelésekor a fluorouracilt más citosztatikumokkal (pl. epirubicin, cisplastin) vagy sugárkezeléssel kombinálva alkalmazzák. Az adagolás az alkalmazott terápiás protokolltól függően általában napi 200-1000 mg/m² fluorouracil, különböző adagolási sémák szerint. Hasnyálmirigy tumorok: A hasnyálmirigyrák kezelésekor a fluorouracilt más citosztatikumokkal (pl. Ca-folinát, gemcitabin, mitomycin, epirubicin) vagy sugárkezeléssel kombinálva alkalmazzák. Az adagolás az alkalmazott terápiás protokolltól függően általában napi 400-600 mg/m² fluorouracil, különböző adagolási sémák szerint. Fej-és nyaktumorok: Fej-nyaktumorok esetén leggyakrabban cisplatinnal vagy carboplatinnal kombinált kezelést alkalmaznak, de sugárkezeléssel is kombinálható. Az adagolás az alkalmazott terápiás protokolltól függően általában napi 500-1000 mg/m² fluorouracil, különböző adagolási sémák szerint. Az adagolásra és az alkalmazásra vonatkozóan figyelembe kell venni a hazai és a nemzetközi ajánlásokban szereplő információkat is. Speciális adagolási javaslatok: Állapot: Dózis redukció:

Alultápláltság Nagyobb sebészeti beavatkozás Mieloszuppresszió (leukocytaszám < 4000/µl, thrombocytaszám < 100000/µl)	30-50 % dózis redukció
Gastrointestinalis mellékhatások (stomatitis mucositis, súlyos hasmenés, súlyos hányás, fekély, vérzés) Fehérvérsejtszám < 3000/ µl, thrombocytaszám < 80000/ µl Centrális mellékhatások (ataxiát és tremort beleértve) Kardiális mellékhatások	az 5-Fluorouracil-kezelés azonnali megszűntetése
Csak a mellékhatások megszűnése után: fehérvérsejtszám legalább 3000-5000/ µl és thrombocytaszám legalább 80000-100000/ µl	a terápia újrakezdése 30-50 %-kal csökkentett adaggal
Súlyos gastrointestinalis Súlyos kardiális vagy Súlyos neurológiai mellékhatások	a kezelés újrakezdése általában nem ajánlott
Csökkent májfunkció; Biotranszformáció csökkenhet Csökkent vesefunkció (elimináció csökkenhet, idősekben a vesefunkció kortól függő lehet)	a szerv funkciójától függően individuális dóziscsökkentés lehet szükséges
5-Fluorouracil kombinálása más hasonló mellékhatású citosztatikumokkal, sugárterápiával	Individuális dóziscsökkentés

Gyermekek Az 5-Fluorouracil alkalmazása gyermekeknél nem javasolt, mivel a gyógyszer biztonságos és hatásos alkalmazására ebben a korcsoportban nem áll rendelkezésre elegendő adat. Idősek Az adagok módosítása nem szükséges. Az alkalmazás módja Az 5-Fluorouracil 0,9%-os NaCl oldattal vagy 5 %-os glükózzal való felhígítás után bolusként adott intravénás injekcióban, infúzióban vagy folyamatos, akár több napig tartó infúzióban adható. Az infúzió beadási időtartama 4-24 óra (monoterápia, illetve kombinált terápia). Csak tiszta, részecskéktől mentes, színtelen vagy enyhén sárga oldat használható. A sötétsárga szín a szer nagyobb mértékű lebomlására utal. Óvintézkedések a gyógyszer felhasználása vagy alkalmazása előtt A gyógyszer potenciálisan mutagén és karcinogén hatása miatt a kezelésben részt vevő ápolókra és orvosokra fokozott biztonsági szabályok érvényesek. A fluorouracil alkalmazása közben el kell kerülni, hogy a gyógyszer érintkezésbe kerüljön a bőrrel és a nyálkahártyával. Terhes ápolószemélyzet nem dolgozhat fluorouracillal (l. 6.6). A gyógyszer alkalmazásával és kezelésével kapcsolatos egyéb információkat l. még a 6.2, 6.3 és 6.6 pontokban. Ha véletlenül extravasalis térbe kerül, speciális beavatkozásra nincs szükség.

Mellékhatások felsorolása Gyakorisági kategóriák az alábbiak: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100, <1/10), nem gyakori (≥1/1000, <1/100), ritka (≥1/10 000, <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon gyakori:	Myeloszupresszió (a dózis-korlátozó mellékhatások egyike), neutropenia és trombocitopenia (enyhe és közepesen súlyos egyaránt), leukopenia, agranulocytosis, anaemia, epistaxis és pancytopenia.
A myeloszupresszió súlyossága (National Cancer Institute szerinti I-IV-ig terjedő skálán) az alkalmazás módjától (iv. bolus injekció vagy iv. folyamatos infúzió) és az adagolástól függ. Megfelelő dózisokkal folytatott intravénás bolus injekció alkalmazása esetén minden egyes terápiás ciklus után neutropenia lép fel (nadir: a terápia 9-14.(-20.) napján; normál értékek: rendszerint a 30. nap után).
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori:	Immunszupresszió fokozott fertőződési aránnyal.
Ritka:	Általános allergiás reakciók léphetnek fel, beleértve akár az anafilaxiás sokkot is.
Endokrin betegségek és tünetek
Ritka:	A vérszérum tiroxin (T4) és trijódtironin (T3) szintjének növekedése a szabad T4 és TSH szint emelkedése és a hipertireózis klinikai tüneteinek megjelenése nélkül.
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nagyon gyakori:	Hyperuricaemia.
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori:	Nystagmus, fejfájás, vertigo, Parkinson-szerű tünetek, aluszékonyság, corticospinalis tünetek és eufória.
Nagyon ritka:	A leukoencephalopathia tünetei (beleértve: ataxia, beszédzavar, zavartság, tájékozódási zavar, myasthenia, aphasia, dysarthria), görcsrohamok vagy kóma azoknál a betegeknél, akik infúzióban nagy dózisú 5-fluorouracilt kapnak, illetve azoknál, akik dihidropirimidin-dehidrogenáz hiányában szenvednek.
Nem ismert:	Perifériás neuropathia
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Nem gyakori:	Nagy mértékű könnyezés, könnycsatorna szűkülete, homályos látás, szemmozgás zavara, látóideg-gyulladás, diplopia, csökkent látásélesség, photophobia, conjunctivitis, blepharitis, hegesedés következtében fellépő ectropium, lacrimalis fibrosis.
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nagyon gyakori:	Ischaemiára jellemző EKG-rendellenességek.
Gyakori:	Angina pectoris jellegű mellkasi fájdalom.
Nem gyakori:	Arrhythmia, myocardialis infarktus, myocardialis ischaemia, myocarditis, szívelégtelenség, dilatív cardiomyopathia, cardialis shock.
Nagyon ritka:	Szívmegállás, hirtelen szívhalál.
A kardiotoxikus mellékhatások leggyakrabban az első kezelési ciklus alatt vagy az azt követő első órákban jelentkeznek. A kardiotoxicitás fellépésének kockázata nagyobb azoknál a betegeknél, akiknek már fennálló szívkoszorúér-megbetegedésük vagy cardiomyopathiájuk van.
Érbetegségek és tünetek
Nem gyakori:	Hipotenzió.
Ritka:	Cerebralis, intestinalis és peripherias ischaemia, Raynaud-syndroma, thromboembolia, thrombophlebitis.
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nagyon gyakori:	Bronchospasmus.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori:	Az emésztőrendszeri nem kívánatos (potenciálisan életveszélyes) mellékhatások, mint például mucositis (stomatitis, oesophagitis, pharyngitis, proctitis), anorexia, vizes hasmenés, hányinger, hányás.
Nem gyakori:	Kiszáradás, sepsis, gastrointestinalis fekélyesedés és vérzés, hámleválás.
Nem ismert:	Étvágytalanság, enteritis, felszívódási zavarok.
Az emésztőrendszeri mellékhatások súlyossága (a National Cancer Institute szerinti I-IV-ig terjedő skálán) az alkalmazás módjától és az adagolástól függ. Folyamatos intravénás infúzió alkalmazása esetén a stomatitis nagyobb valószínűséggel bizonyul dózislimitáló tényezőnek, mint a myeloszupresszió.
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nem gyakori:	Májsejt-károsodás.
Nagyon ritka:	Májnekrózis (esetenként halásos kimenetelű), epehólyag-gyulladás.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nagyon gyakori:	Alopecia, késleltetett sebgyógyulás, kéz-láb szindróma, amely kivörösödéssel, duzzadással, fájdalommal, a tenyér és a talp bőrének hámlásával jár.
Nem gyakori:	Bőrkiütés, bőrelváltozások (bőrszárazság, erózió/fissura, erythema, viszkető maculopapularis kiütések), dermatitis, urticaria és fotoszenzitivitás, a bőr hiperpigmentációja, csíkos hiperpigmentáció vagy depigmentáció a vénák mentén, körömelváltozások (pl. diffúz, felületes kék pigmentáció, hiperpigmentáció, köröm-dystrophia, fájdalmas és megvastagodott körömágy, körömágygyulladás) és körömleválás.
Nem ismert:	Acne, furunculosis, bőrvérzés, hajszálértágulat.
Az ún. kéz-láb szindróma (tenyér- és talp erythema) – amely kivörösödéssel, duzzadással, fájdalommal, a tenyér és a talp bőrének hámlásával jár – nagyon gyakori folyamatos intravénás infúzió esetén és gyakori intravénás bólusz injekció alkalmazása esetén. A tenyér- és a talp erythema rendszerint reverzíbilis az 5-Fluorouracil alkalmazása után 5-7 nappal, és pyridoxinnal (100-150 mg/nap) is kezelhető.
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Nem gyakori:	A spermatogenesis és az ovuláció zavara.
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nagyon gyakori:	Kimerültség, általános gyengeség, fáradtság, indítékszegénység, láz
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Nem ismert:	A bilirubin és az 5-hidroxiindolecetsav kimutatása a vizeletből magasabb vagy hamisan pozitív értéket mutathat; a plazmaalbumin csökken.
Egyéb
Nem ismert:	Veseelégtelenség, cervicalgia (nyakfájás), köhögés

Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy az alábbiak az utóbbi időben szedett gyógyszerekre is vonatkozhatnak. Minden olyan terápiás lépés, amely súlyosbítja a beteg állapotát, vagy károsítja a myeloid-funkciót (más citosztatikumok), fokozhatja a fluorouracil toxicitását. A fluorouracil fokozhatja a sugárterápiák bőrkárosító hatásait. A dihidropirimidin-dehidrogenáz (DPD) enzim fontos szerepet játszik a fluorouracil (5-FU) lebontásában. A DPD aktivitását befolyásoló nukleozidanalógok, mint a brivudin és a szorivudin, az 5-FU és más fluoropirimidinek plazmakoncentrációjának drasztikus növekedését és ezzel együtt fokozott toxicitást idézhetnek elő. Ezért legalább 4 hetes szünetet kell tartani az 5-FU és a brivudin, szorivudin, illetve analógjaik alkalmazása között. Szükség esetén javasolt a DPD enzim aktivitás meghatározása az 5-fluoropirimidinekkel történő kezelés megkezdése előtt. Amennyiben a fluorouracillal kezelt beteg véletlenül nukleozidanalógot kap, hatékony intézkedéseket kell tenni a fluorouracil toxicitásának csökkentése érdekében. A fenitoin és a fluorouracil együttes alkalmazásakor a fenitoin plazmaszintjének emelkedéséről számoltak be, ami fenitoin intoxikációhoz vezetett. A kalciumfolinát (folinsav) fokozza a fluorouracil hatását. A két szer kombinált alkalmazásának, interakciójának klinikai következményeként súlyos (esetenként halálos) hasmenés léphet fel. Ilyen jellegű halálesetek halmozódásáról főként azokban az esetekben számoltak be, amelyekben a fluorouracilt heti egyszeri 600 mg/m² (testfelszín terület) adagokban intravénás bólusz injekció formájában alkalmazták kalciumfolináttal kombinációban. Más citotoxikus gyógyszerekkel (interferon-α, ciklofoszfamid, vinkrisztin, metotrexát, ciszplatin, doxorubicin) és kalciumfolináttal kombinációban a fluorouracilnak, mind a hatásossága, mind a toxicitása fokozódhat. Más mieloszuppresszív szerekkel való kombináláskor a dózist módosítani kell. A kezelés alatt történő vagy előzetes besugárzás esetében a dózis csökkentésére lehet szükség. Az antraciklinek kardiotoxicitása fokozódhat. A cimetidin, a metronidazol és az interferonok növelhetik a fluorouracil plazmakoncentrációját. Ez növelheti a fluorouracil toxikus hatását. A ciklofoszfamid, metotrexát és fluorouracil mellett tiazid-típusú diuretikummal kezelt nők esetében a granulocitaszám nagyobb mértékben csökkent, mint a tiazid nélküli azonos citosztatikus kezelési ciklusok után. Izolált esetekben a Quick-érték csökkenését figyelték meg néhány olyan warfarinnal kezelt beteg esetében, akik emellett még, vagy kizárólag fluorouracilt, vagy fluorouracilt és levamizolt is kaptak. Fluorouracil és levamizol együttes alkalmazása esetén gyakorta figyeltek meg májtoxicitással összefüggésben álló tüneteket (alkalikus foszfatáz-, transzamináz- és bilirubin-szintek emelkedése). A ciklofoszfamid, metotrexát, fluorouracil és tamoxifen kombinációs kezelésben részesülő betegeknél fokozódott a thromboemboliás események fellépésének kockázata. A vinorelbin és a fluorouracil/folinsav együttes alkalmazása halálos kimenetelű, súlyos nyálkahártya-gyulladáshoz vezethet. A vizeletben megjelenő bilirubin és 5-hidroxiindolecetsav meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek magasabb vagy tévesen pozitív értékeket mutathatnak a fluorouracil kezelés alatt. Vakcinák: Influenza védőoltás után citosztatikumok hatására csökkenhet az antitestképződés. Élő vakcinával történő beoltás után a citosztatikumok növelhetik a fertőződés kockázatát. Aminofenazon, fenilbutazon és szulfonamid a kezelés előtt és alatt nem adható. A toxicitás és a hatékonyság allopurinollal együtt adva csökken. A klórdiazepoxid, a diszulfiram, a grizeofulvin és az izoniazid az 5-Fluorouracil hatékonyságát növelheti. Mitomicinnel kombinált hosszantartó 5-Fluorouracil kezelés kapcsán hemolitikus-urémiás szindrómát írtak le. Ha az 5-Fluoracil terápiát a kardiális mellékhatások jelentkezése ellenére is folytatni kell, vazodilatátorok adása ajánlott a szívkoszorúserek spazmusának megelőzésére.

5- Fluorouracil kezelést csak (antineoplasztikus) kemoterápiában speciálisan képzett és gyakorlott orvos végezhet, kizárólag kórházban; a terápia beállítását kórházban kell végezni. 5- Fluorouracil kezelés megkezdése előtt sokk-kezeléshez szükséges szereket készenlétbe kell helyezni anafilaxiás reakció fellépésének lehetősége miatt. A dihidropirimidin-dehidrogenáz (DPD) enzim fontos szerepet játszik a fluorouracil (5-FU) lebontásában. A DPD aktivitását befolyásoló nukleozidanalógok, mint a brivudin és a szorivudin, az 5-FU és más fluoropirimidinek plazmakoncentrációjának drasztikus növekedését és ezzel együtt fokozott toxicitást idézhetnek elő. A brivudin, a szorivudin és analógjaik az 5-FU metabolizmusát végző enzim, a dihidropirimidin-dehidrogenáz (DPD) potens gátlói (lásd 4.4 és 4.5 pont). Ezért legalább 4 hetes szünetet kell tartani az 5-FU és a brivudin, a szorivudin, illetve az analógjaik alkalmazása között. A dihidropirimidin-dehidrogenáz (DPD) enzim hiányban szenvedő betegeknél a szokásos fluorouracil dózisok fokozott mellékhatásokat idéznek elő. Súlyos nemkívánatos mellékhatások fellépése esetén indokolt lehet a DPD enzim aktivitásának a monitorozása. Szükség esetén javasolt a DPD enzim aktivitás meghatározása az 5-fluoropirimidinekkel történő kezelés megkezdése előtt. Amennyiben a fluorouracillal kezelt beteg véletlenül brivudint kap, hatékony intézkedéseket kell tenni a fluorouracil toxicitásának csökkentése érdekében. Javasolt az azonnali kórházi felvétel. Minden, a szisztémás fertőzés és a dehidráció megelőzését szolgáló intézkedést meg kell tenni. A fenitoint és a fluorouracilt egyidejűleg kapó betegeket rendszeres időközönként meg kell vizsgálni, hogy nem emelkedett-e meg a fenitoin-plazmaszintjük. Az 5-Fluorouracil kardiotoxikus. Ezért óvatosan kell kezelni az olyan betegeket, akik a kezelés során mellkasi fájdalmat tapasztalnak, vagy akiknek a kórelőzményében szívbetegség szerepel. A bélfal károsodása esetén a károsodás súlyosságának függvényében tüneti kezelés szükséges, pl. folyadékpótlás. A kismértékű hasmenés jól reagálhat obstipánsokra, amelyek azonban nem hatásosak közepes és súlyos hasmenés esetén. Fluorouracil-kezelés előtt és közben az alábbi vizsgálatok elvégzése javasolt: – a szájüreg és a garat napi vizsgálata a nyálkahártya elváltozásainak ellenőrzésére, – a széklet ellenőrzése: occult vérzés kimutatható-e, – vérsejtszám-ellenőrzés, beleértve a minőségi vérképet és a trombocitaszámot minden egyes fluorouracil adagolás előtt, – retenciós értékek ellenőrzése – májfunkciós jértékek ellenőrzése – a fluorouracil orális antikoagulánsokkal történő együttes alkalmazása esetén a Quick-értéket szigorúan figyelni kell. Vakcináció élő vakcinákkal az 5-Fluorouracil-kezelés alatt nem végezhető. Ez azokra is vonatkozik, akik a beteggel szoros kontaktusban állnak. A poliomyelitis vakcinákkal minden kontaktust kerülni kell. Különleges figyelmet kell fordítani azokra a magas rizikójú betegekre, akik medence-besugárzásban részesültek, alkiláló szerekkel lettek kezelve, valamint azokra, akiknek kiterjedt csontmetasztázisaik vannak. Májmetasztazisok esetén a csökkent lebontás miatt óvatosan kell eljárni. Fluorouracil és metotrexát kombinációban történő alkalmazásánál a fluorouracilt az optimális hatás érdekében 24 órával a metotrexát után kell beadni (nem pedig fordítva!). Gyermekek Gyermekek esetében a fluorouracil hatásossága és biztonságos alkalmazása nem bizonyított. A gyógyszer potenciálisan mutagén és karcinogén hatása miatt a kezelésben részt vevő ápolókra és orvosokra fokozott biztonsági szabályok érvényesek. A fluorouracil alkalmazása közben el kell kerülni, hogy a gyógyszer érintkezésbe kerüljön a bőrrel és a nyálkahártyával. Terhes ápolószemélyzet nem dolgozhat fluorouracillal (6.6 pont). Csak tiszta, színtelen, illetve enyhén sárgás oldat használható (a sötétsárga szín a szer nagyobb mértékű lebomlására utal). Irodalmi adatok szerint üvegből készült infúziós szerelékben a fluorouracil megkötése miatt a szer hatékonysága csökken. Ha véletlenül extravasalis térbe kerül, speciális beavatkozásra nincs szükség.

Terhesség Állatkísérletekben a foetus károsodását észlelték. Bár ilyen megfigyelés emberben nincs, a fluorouracil alkalmazása terhesség alatt ellenjavallt. A kezelés alatt és a kezelés után 6 hónapig a fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátlásról kell gondoskodniuk. Amennyiben a kezelés alatt a terhesség mégis bekövetkezik, genetikai tanácsadást kell igénybe venni. Szoptatás Nincs tapasztalat arra vonatkozóan, hogy az 5-Fluorouracil átmegy-e az anyatejbe, ezért a kezelés alatt a szoptatás ellenjavallt. Termékenység A fluorouracil genetikai károsodást okozhat. Ezért a fluorouracil kezelés alatt álló férfiaknak a kezelés alatt és a kezelés befejezése után még 6 hónapig tartózkodniuk kell a gyermeknemzéstől. Tekintettel a fluorouracil terápia miatt esetleg bekövetkező visszafordíthatatlan terméketlenségre, a kezelés előtt kérjenek tanácsot a sperma konzerválásának lehetőségét illetően.

A mérgezés tünetei: A következő mellékhatások kifejezettebben jelentkezhetnek túladagolás esetén: émelygés, hányás, hasmenés, súlyos mucositis, a gyomor-bél traktus ulcerációi és vérzései, myelosuppressio (thrombocytopenia, leukopenia, agranulocytosis). Pszichotikus reakciók, aluszékonyság, szedatívumok fokozott hatása, alkohol nagyobb toxicitása. Kezelés: Specifikus antidotum nem ismert. Amennyiben intoxikáció tünetei jelentkeznek, a fluorouracil adásának azonnali leállítása és a tüneti kezelés megkezdése indokolt. A kifejezett myelosuppressio kezelése csak kórházi körülmények között történhet. Ennek során - amennyiben indokolt – vérkészítmény(ek) adására, antibiotikus kezelésre és a beteg aszeptikus elkülönítésére is szükség lehet. Tüneti kezelés lehet pl. a volumen és az elektrolit normalizálása céljából a diurézis fokozása. Leukocyta- vagy thrombocyta koncentrátumok adása, profilaktikusan infúzió. Haemodializis általában nem szükséges. Diarrhoea esetén: Tinctura opii. Ha szedatívumra van szükség, diazepam adható iv. alacsony adagban (pl. 5 mg-mal kezdve) cardiovascularis és pulmonalis kontroll mellett. Ha az 5-Fluorouracil terápiát a kardiális mellékhatások jelentkezése ellenére is folytatni kell, vasodilatatorok adása ajánlott a szívkoszorúserek spazmusának megelőzésére. Gondos megfigyelés szükséges a késői hematológiai és gastrointestinális szövődmények minél korábbi felismerése céljából. A túladagolást követő 4 héten keresztül a beteg vérképét monitorozni kell.

Farmakoterápiás csoport: pirimidin analógok, ATC kód: L01B C02 Hatásmechanizmus Az 5-fluorouracil antimetabolit; fluorizált pirimidin. Az 5-fluorouracil fő metabolitja közül az egyik, az 5-fluorodezoxiuridin-monofoszfát (FdUMP) gátolja a timidilátszintetáz működését, amelynek hatására a dezoxiuridilsav metilációja timidilsavvá nem megy végbe. Ez gátolja a DNS-szintézist. Egy másik metabolitja, az 5-fluorouridin-trifoszfát (FUTP) pedig hibás RNS precursorként beépül, s emiatt az RNS szintézis megakad. 5- Fluorouracil fázis specifikus szer, elsősorban az S-fázisban hat. A hatás különösen a gyorsan szaporodó szövetekben (csontvelő, bőr, nyálkahártyák) kifejezett.

Felszívódás A perorálisan adagolt 5-fluorouracil nem szívódik fel teljesen (0-80 %). A vegyület koncentrációja a szervezetben 0,12 l/ttkg (15 mg/ttkg iv. adása után) és különösen a gyorsan szaporodó szövetekben halmozódik fel, mint a csontvelő, a bélnyálkahártya és a tumorok; az 5-fluorouracil átmegy a vér- agy gáton. Biotranszformáció Az uracilhoz hasonlóan a májban metabolizálódik. Az 5-fluorouracil gyorsan aktív metabolittá, dihydro-5-fluorouracillá alakul át, amelynek lényegesen hosszabb a felezési ideje, mint az 5-fluorouracilnak. További, nem toxikus bomlástermékek a széndioxid és az urea. A plazmafelezési idő (alfa fázis) 8 és 22 perc között van. A kiürülés félideje (beta fázis) kb. 20 óra az aktív metabolitok miatt, és függ a dózis nagyságától. Elimináció Az 5-fluorouracil elsősorban (60-80 %) széndioxid formában ürül a tüdőn keresztül. Másodsorban az 5- fluorouracil a vesén keresztül választódik ki változatlan formában (kb. 7-20 %); és kb. 90%-a egy órán belül. A renalis clearance 170-180 ml/min. Csökkent vesefunkció esetén a kiürülés lassú. A liquorban a csúcskoncentráció 1,5-2 óra múlva észlelhető, s ez kb. 50%-a a plazma koncentrációnak.