Phaeochromocytoma esetén kialakuló hypertoniás epizódok, pl. műtéti előkészítés és sebészeti beavatkozás során. Phaeochromocytoma diagnosztizálása Regitine gátló teszttel, ha más, specifikusabb tesztek nem állnak rendelkezésre. Bőrnecrosis és lelökődés megelőzése norepinefrin extravasatiot követően.

Fentolamin és származékai, ill. a készítmény bármely egyéb összetevője iránti ismert túlérzékenység. Szulfitokkal szembeni ismert túlérzékenység. Hypotonia. Myocardialis infarktus, illetve ennek kórelőzménye. Coronaria elégtelenség, angina vagy más coronaria betegség.

Hypertensiv epizódok kezelése phaeochromocytomában szenvedő betegek esetén Műtét előtt, valamint az altatás bevezetése, intubálás vagy tumor műtéti eltávolítása során fellépő hypertensiv krízis kezelésére 2-5 mg Regitine adható intravénásan, szükség esetén ismételve, a vérnyomás folyamatos ellenőrzése mellett. Gyermekeknek a legkisebb hatásos adagot kell adni (például 1 mg 8 éves kor felett). Phaeochromocytoma diagnózisa - Regitine gátló teszt Ez a teszt phaeochromocytoma diagnosztizálására a legmegbízhatóbb eljárás folyamatosan magas vérnyomás esetén, és legkevésbé megbízható paroxysmalis magas vérnyomás esetén. Nem phaeochromocytoma eredetű magas vérnyomás vizsgálatakor a teszt hamis pozitív eredményt adhat. Vizsgálatra való felkészítés: Nyugtatók, fájdalomcsillapítók és más egyéb gyógyszerek alkalmazását lehetőleg 48-72 órával, de legalább 24 órával a vizsgálatot megelőzően fel kell függeszteni, kivéve azokat a gyógyszereket, melyek feltétlenül szükségesek (mint például digitalis, insulin). Az antihypertensiv kezelést meg kell szakítani, amíg a vérnyomás visszaáll a kezelés nélküli, emelkedett szintre. Normális vérnyomású betegeknél a vizsgálat nem végezhető. Intravénás Regitine gátló teszt Vizsgálat menetrendje: A vizsgálat folyamán a beteget nyugalmi helyzetben, hanyatt fekve kell tartani lehetőség szerint csendes, sötétített szobában. A Regitine injekció beadása előtt meg kell várni a vérnyomás stabilizálódását, ehhez 30 percen át legalább 10 percenként kell leolvasni az értékeket. Felnőttek számára az adag 5 mg; gyermekeknek 1 mg. Az injekciós tűt a vénába kell szúrni, de az injektálással várni kell addig, amíg a vénaszúrást követő fellépő nyomásválasz normalizálódik. A Regitine-t gyorsan kell befecskendezni. Közvetlenül az injekció után meg kell mérni a vérnyomást, az első 3 percben 30 másodpercenként, majd 7 percen át percenként. Értékelés: Phaeochromocytomára utaló, pozitív válasznak tekinthető, ha a szisztolés vérnyomás több mint 35 Hgmm-rel, a diasztolés érték pedig 25 Hgmm-rel csökken. A tipikus általános pozitív válasz 60 Hgmm-es szisztolés és 25 Hgmm-es diasztolés vérnyomáscsökkenés. A maximális hatás általában az injektálást követő 2 percen belül jelentkezik. Többnyire 15-30 percen belül visszaáll a vérnyomás az injekció beadását megelőző értékre, de ez gyorsabban is bekövetkezhet. Amennyiben a vérnyomás veszélyes szintre csökken, a beteg a "Túladagolás"-nál leírtaknak megfelelően kezelendő. Negatív eredményként értékelendő, ha a vérnyomás emelkedik, változatlan marad, vagy a szistolés nyomás kevesebb, mint 35 Hgmm-rel, a diasztolés érték pedig kevesebb, mint 25 Hgmm-rel csökken a Regitine injekciót követően. A tesztre adott negatív válasz azonban nem zárja ki pheaochromocytoma diagnózisát, különösen paroxysmalis hypertoniában szenvedő betegek esetén, amikor gyakran fordul elő álnegatív eredmény. Intramuscularis Regitine gátló teszt Felnőtteknek az intramuscularis adag 5 mg, gyermekeknek 3 mg. A vérnyomást az injekció beadását követő 30-45 percen át 5 percenként kell ellenőrizni. Pozitív az eredmény, ha az injekciót követő 20 percen belül a szisztolés vérnyomás 35 Hgmm-rel, a diasztolés érték pedig 25 Hgmm-rel vagy ennél nagyobb mértékben csökken. Norepinefrin extravasatiot követő bőrnecrosis és lelökődés megelőzése 5-10 mg Regitinet kell 10 ml sóoldatban 12 órán belül az érintett területre injektálni.

A gyakoriság jelölése: igen ritkán: < 0,01 %; ritkán: >= 0,01 % és < 0,1 %; esetenként: >= 0,1 % és < 1 %; gyakran: >= 1 % és < 10 %; igen gyakran: >= 10 %. Az alábbi mellékhatásokat figyelték meg: Cardiovascularis rendszer Igen gyakran: Orthostatikus hypotonia és tachycardia. Gyakran: Akut vagy elhúzódó hypotoniás epizódok. Myocardialis infarctus, cerebrospasmus, és cerebrovascularis occlusio léphet fel ilyen körülmények között. Esetenként: Anginás fájdalom és arrhythmia. Központi idegrendszer Gyakran: Szédülés és gyengeség. Gastrointestinalis rendszer Gyakran: Émelygés, hányás és hasmenés. Egyéb szervek Gyakran: Orrdugulás és kipirulás. Esetenként: Mellkasi fájdalom.

A Regitine fokozhatja más vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Az antipszichotikumok növelhetik az alfa-adrenerg blokkolók vérnyomáscsökkentő hatását.

A beteg, az adagolás és a kezelési időtartam megfelelő megválasztásához a vérnyomás folyamatos ellenőrzése szükséges. Regitine alkalmazását követően észleltek már myocardialis infarktust, agyérgörcsöt és cerebrovascularis occlusiot, általában jelentős mértékű vérnyomáscsökkenéssel társulva. A Regitine ampullák szulfittartalma, különösen asthma bronchialeban szenvedő betegek esetén izolált túlérzékenységi reakciókat okozhat, akut asthmás roham, shock vagy tudatvesztés formájában. Magas vérnyomásban szenvedő betegek szűrővizsgálatára az általánosan használt, vizeletből történő katekolaminszint meghatározás és más biokémiai vizsgálatok az esetek többségében pontosabban és biztonságosabban alkalmazhatóak a Regitine, illetve más farmakológiai tesztek helyett. A Regitine gátló teszt tehát nem a választandó eljárás, csak abban az esetben alkalmazható, amikor más specifikus tesztek elvégzésére nincs lehetőség. Óvatossági intézkedések Regitine alkalmazásakor tachycardia és szívritmus-zavarok léphetnek fel. A gastrointestinalis rendszerre, ezen belül a gyomorszekrécióra kifejtett stimuláló hatása miatt a Regitine körültekintően alkalmazandó gastritis vagy gyomorfekély esetén. Mivel vesekárosodásban szenvedő betegek Regitine kezelésére vonatkozóan nem végeztek farmakokinetikai vizsgálatokat, ezen betegek számára csak fokozott elővigyázatossággal adható. Terhesség és szoptatás Az általános szabályoknak megfelelően nem adható a gyógyszer a terhesség első 3 hónapjában, a terhesség teljes időtartama alatt pedig az előny/kockázat gondos mérlegelése szükséges. A Regitine terhesség idején való alkalmazásával kapcsolatban nincs tapasztalat, ezért csak az előny/kockázat gondos mérlegelésével adható. Nincs adat a fentolamin anyatejben történő kiválasztódásáról. Biztonságossági megfontolások alapján a szoptatási időszakban alkalmazása nem javasolt. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre A Regitine központi-idegrendszeri tüneteket okozhat (lásd Mellékhatás), melyek ronthatják a beteg reakcióit. Ezért, erre figyelmeztetni kell a gyors reakciókat igénylő, ill. fokozott baleseti veszéllyel járó tevékenységet (pl. gépjárművezetés, gépek kezelése) folytató betegeket. Túladagolás Tünetek A Regitine túladagolás legfőbb klinikai megnyilvánulása az artériás vérnyomáscsökkenés, reflex tachycardia, fokozott szívműködés, arrhythmia, a szisztémás vénás kapacitás megnövekedése és esetleg shock. Ezeket a hatásokat fejfájás, felfokozott izgalmi állapotra való hajlam, látászavar, verejtékezés, fokozott gyomor-motilitás, hányás, hasmenés és hypoglykaemia kísérheti. Kezelés Vérnyomáscsökkenés, igen jelentős perifériás értágulat: Norepinefrin gondosan adagolt folyamatos iv. infúzióban fiziológiás antagonistának tekinthető; a Regitine hatása hamar elmúlik, a norepinefrin adagolását ennek megfelelően kell módosítani. Vérnyomásemelő hatóanyag alkalmazásakor EKG ellenőrzés szükséges, mivel súlyos arritmiák léphetnek fel. Egy másik lehetőség, hogy a beteg lábait fel kell emelni és egyidejűleg plazmaexpandert kell alkalmazni. Nem szabad epinefrin-t adni, mivel az adott körülmények között további vérnyomásesést okozhat. Fokozott cardialis stimuláció és hypertoniás krízis: béta-adrenerg blockolót, pl. béta-1-szelektív metoprololt kell alkalmazni lassú, iv. injekcióban. Arritmia: Az arritmia természetétől függően kell megválasztani a kezelést! Hypoglykaemia: A tünet fennállásáig kell iv. glükózt adni.

A fentolamin, a Regitine hatóanyaga egy viszonylag rövid hatásidejű, kompetitív nem-szelektív alfa1- és alfa2-adrenerg receptor blockoló. A posszinapticus alfa1- és alfa2-adrenerg receptorok gátlásával értágulatot és vérnyomásesést okoz. Antagonizálja a norepinefrin és epinefrin infúziók vasoconstrictor hatását is. A preszinaptikus alfa2-blokád okozta fokozott norepinefrin felszabadulás hozzájárulhat a Regitine szívizomra kifejtett pozitív inotróp és kronotróp hatásához. Regitine intravénás alkalmazása az artériás és a vénás rendszer értágulata következtében a normális szisztémás érrendszeri ellenállás és a normális szisztémás artériás nyomás átmeneti csökkenését eredményezi. A Regitin e hatásait a baroceptor reflex rendszer és az autonom idegrendszer által előidézett tachycardia kíséri.

10 mg 14C izotóppal jelzett fentolamin metánszulfonát 45 percen át tartó intravénás infúziója során mind a teljes radioaktivitás (0,11 mcg/ml), mind pedig a változatlan formájú hatóanyag (0.09 mcg/ml 30 perc alatt éri el a plazmacsúcs koncentrációt. A fentolamin gyorsan eliminálódik a vérből és nem elsőrendű kinetika szerint; már 2-4 óra után a csúcsérték 15 %-ára esik vissza a vérszint. Az adatok nem teszik lehetővé az eliminációs felezési idő kiszámítását. A fentolamin 54 %-ban kötődik a humán plazma fehérjékhez, 0,02-109 mcg/ml-es koncentráció tartományban. A fentolamin metánszulfonát (10 mg) intravénás infúzióját követően a hatóanyag, illetve metabolitjai 70 %-ban választódnak ki a vizelettel az első 24 órán belül; további 3 % pedig a széklettel. A 3 napos megfigyelési periódus végén a kiválasztódási egyenleg nem teljes, az alkalmazott adag 79 %-a. A fentolamin nagymértékben metabolizálódik az emberi szervezetben intravénás infúzió után, átlagosan az adag 13 %-a választódik ki a vizelettel változatlan formában. Egy jellegzetes metabolit a 17 %-ban kimutatható karboxifenil származék; intravénás adagolást követően a molekulák konjugátumai hatásukat illetően csekély jelentőségűek. Per os alkalmazás esetén a fentolamin metabolizálódása kifejezettebb, mint intravénás alkalmazáskor. A preklinikai biztonsági vizsgálatok eredményei A rendelkezésre álló kísérleti adatok szerint a fentolamin nem mutagen, ill. teratogen. Hosszútávú carcinogenitás vizsgálatok nem történtek fentolaminnal.