Intravénás alkalmazás: Súlyos angina pectoris roham akut kezelése. Koronária angiográfia vagy bypass műtét során a koronária spasmus megelőzése. Paroxysmális supraventrikuláris tachycardia kezelése. Gyors átvezetéssel járó atrialis fibrillációban illetve pitvarlebegésben a kamrai frekvencia csökkentése (kivéve egyidejűleg fennálló WPW szindróma esetén, ld. Ellenjavallatok). Veseátültetés előtt és után, a transzplantátum kilökődésének megelőzése. A vese-transzplantációt követően a ciklosporin-A nephrotoxicitásának csökkentésére, az immunszuppresszív kezelés részeként.

- A készítmény hatóanyagával, vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. - II. és III. fokú AV-blokk , kivéve működő kamrai pacemaker jelenléte. - sick sinus (sinuscsomó-betegség) szindróma, - II. és III. fokú SA-blokk, - shock, - szövődményes akut myocardiális infarktus (bradycardia, jelentős hypotonia, bal szívfél-elégtelenség), - szívelégtelenség , - WPW szindróma mellett fennálló pitvarfibrilláció/lebegés (a kamrai tachycardia kiváltásának fokozott veszélye miatt), - bradycardia (amikor a nyugalmi szívfrekvencia 55/perc alatt van), - röntgenfelvétellel dokumentált pulmonalis congestio. Béta-blokkolók egyidejű intravénás alkalmazását a Dilzem 25 mg injekcióval való kezelés alatt kerülni kell. Különösen gondos orvosi ellenőrzésre van szükség a következő esetekben: - I. fokú AV- vagy SA-blokk-ban szenvedő betegeknél, intraventrikuláris vezetési zavarok megléte esetén (mint amilyen a bal- vagy jobbszár blokk), - hypotensioban (amikor a szisztolés érték 90 Hgmm érték alatt van), - idős betegeknél (a megnyúlt felezési időre való tekintettel), - károsodott máj- és/vagy súlyosan károsodott vesefunkció esetében (ld. Adagolás), - béta-blokkolókal való egyidejű per os kezelés során (ld. Gyógyszerkölcsönhatások).

Cardiovascularis javallatok: Az alábbi adagolási utasítások felnőttekre vonatkoznak: Intravénás alkalmazás: Súlyos angina pectoris roham akut kezelése. Koronária angiográfia vagy bypass műtét alatt a koronária spasmus kialakulásának megelőzésére: Lassan, 2-3 perc alatt 0,3 mg/ttkg diltiazem-hidrokloridot kell befecskendezni. Amennyiben szükséges, a dózis 30 perc elteltével megismételhető. Paroxysmalis supraventricularis tachycardia kezelésére: Lassan, 2-3 perc alatt 0,10-0,25 mg/ttkg diltiazem-hidrokloridot kell befecskendezni. Amennyiben szükséges, a dózis 30 perc elteltével megismételhető. Gyors átvezetéssel járó atrialis fibrillációban, illetve pitvarlebegésben a kamrai frekvencia csökkentésére (kivéve egyidejűleg fennálló WPW szindróma esetén): Lassan, 2-3 perc alatt 0,10-0,30 mg/ttkg diltiazem-hidrokloridot kell befecskendezni. Amennyiben szükséges, a dózis 30 perc elteltével megismételhető. A terápiás hatás fenntartása érdekében szükség esetén az intravénás injekció beadását a diltiazem tartós cseppinfúziója követheti, aminek adagja 0,2 - 1 mg/perc (0,0028 - 0,014 mg/ttkg/perc). Az infúzió adagját a beteg mindenkori állapotának megfelelően, egyénileg kell meghatározni. A tartós infúzió maximális napi adagja 300 mg lehet. Vese-transzplantáció: A vese átmosása az orvos utasítása szerint történik. Amennyiben több liter tartósító oldat (legalább 5 liter) szükséges a vese perfundálására (első perfúzió, lokális donor), a tartósító oldathoz 20 mg diltiazem-hidrokloridot kell adni. Amennyiben az átmosás csak 500-1000 ml mennyiséggel történik (reperfúzió, külső donor), a tartósító oldathoz literenként 100 mg diltiazem-hidrokloridot kell adni. További tapasztalatok hiányában az említett dózisok nem léphetőek túl. A transzplantáció recipiense ttkg-onként 0,28 mg diltiazem-hidrokloridot kap preoperatíve lassú intravénás bólus injekcióban 2-3 perc alatt, amit 48-72 órán át tartós infúzió követ, aminek adagja 0,14 mg/perc (0,002 mg/ttkg/perc). Az ezt követő per os kezelésre Dilzem retard filmtabletta alkalmazható. A további per os kezelés dózisa a beteg vérnyomásától függően 120-360 mg/nap. Amennyiben a recipiens diltiazem-hidrokloriddal való kezelése nem lehetséges (ld. Ellenjavallatok), csak a donor vesét kell a diltiazem tartalmú tartósító oldattal a fentebb leírtak szerint átmosni. A Dilzem 25 mg injekció és Euro-Collins oldat keveréke legfeljebb a felhasználást megelőző 6 órával korábban állítható elő. A keveréket hűtve kell tárolni (+4 Celsius fok). Figyelmeztetés: Károsodott májfunkciójú vagy súlyos veseelégtelenségben szenvedő illetve idős betegek esetén a Dilzem 25 mg injekció alkalmazása óvatosságot igényel. A Dilzem injekció hatása és biztonsága gyermekkorban nem kellően megalapozott. Az alkalmazás módja és időtartama: A Dilzem 25 mg injekció csak a beteg orvosi felügyelete mellett alkalmazható (cardiovascularis funkciók, EKG). Cardiovascularis javallatok: Az oldószert steril fecskendőbe kell felszívni és belefecskendezni az injekciós üvegbe. A szárazanyagot rázással kell feloldani. Az elkészített tiszta, áttetsző oldat vagy közvetlenül injiciálható vagy megfelelő infúziós oldat (izotóniás nátrium-klorid oldat, fruktóz oldat, glükóz oldat, Ringer oldat, vagy plazma expander oldat) felhasználásával hígítható. A felhasználásra kész oldatot az adagolási utasításoknak megfelelően intravénásan bólus injekcióban 2-3 perc alatt vagy tartós infúzióként kell beadni. A Dilzem 25 mg injekció akut kezelésre szolgál. A beteg tüneteitől függően a kezelést több napon át is lehet folytatni. Vese-transzplantáció: Ha lehetséges, a donorvese és a recipiens kezelését egyaránt el kell végezni. Veseátültetésnél a donor vese perfúziójához Dilzem 25 mg injekció elkészített oldatát röviddel a felhasználás előtt kell hozzáadni a lehűtött tartósító oldathoz (hypothermiás Euro-Collins oldat, +4 Celsius fok). A transzplantációs recipiens Dilzem 25 mg injekcióval való kezelése általában 48-72 órán át tart. Ezt követi a beteg per os kezelése Dilzem retard filmtablettával. További tapasztalatok megszerzéséig a kezelés időtartama ne haladja meg a 6 hónapot olyan betegeknél, akiknél nem áll fenn kezelést igénylő magas vérnyomás, illetve koronária-betegség. A diltiazem dózisának megváltoztatása vagy a kezelés befejezése esetén a ciklosporin-A dózisát a szérum-szint ellenőrzése mellett azonnal módosítani kell, tekintettel a szerv-kilökődés fokozott kockázatára (ld. Gyógyszerkölcsönhatások).

Az eddig végzett vizsgálatokban a diltiazemmel kapcsolatos súlyos nemkívánatos események ritkák voltak, bár meg kell említeni, hogy ezen vizsgálatokból a csökkent kamrai funkciójú és a cardialis vezetési zavarban szenvedő betegek általában ki voltak zárva. A következő, gyakori nemkívánatos események fordultak elő 900 hypertoniás betegben: Egész test: asthenia (5%), ödéma (9%), kivörösödés (3%). Cardiovascularis: I. fokú AV-blokk (3%), sinus bradycardia (3%). Idegrendszer: fejfájás (8%), szédülés (6%). Az ödéma biztosan, a bradycardia és szédülés valószínűleg dózis-függő. Több mint 2100, anginában és magas vérnyomásban szenvedő, diltiazemmel kezelt betegen végzett klinikai vizsgálatban a leggyakoribb nemkívánatos hatások a következők voltak: - Egész test: asthenia (2,8%), ödéma (5,4%), kivörösödés (1,7%). - Cardiovascularis: bradycardia (1,5%), I. fokú AV-blokk (1,8%). - Dermatológiai: kiütés (1,5%). - Gyomor-bélrendszeri: hányinger (1,6%). - Idegrendszer: fejfájás (4,5%), szédülés (3,4%). A kevésbé gyakori nemkívánatos hatások közt szerepelt: - Cardiovascularis: angina, arrhythmia, AV-blokk (II. vagy III. fokú, lásd Figyelmeztetések), szívelégtelenség, hypotensio, szívdobogásérzés, syncope. - Gyomor-bélrendszeri: anorexia, székrekedés, hasmenés, dyspepsia, hányás, hízás. - Dermatológiai: erythema multiforme, petechiák, viszketés, fényérzékenység, csalánkiütés. - Máj/epe: enyhe SGOT- és SGPT-emelkedés (lásd Figyelmeztetések). - Metabolikus/táplálkozási: emelkedett kreatinin-kináz, hyperglykaemia, enyhe alkalikus-foszfatáz- és LDH-emelkedés. - Vázizomrendszeri: osteoarticularis fájdalom. - Idegrendszeri: amnézia, depresszió, járászavar, hallucinációk, álmatlanság, ingerlékenység, paraesthesia, személyiségváltozás, aluszékonyság, fülzúgás, remegés. - Egyéb: szexuális zavarok. - Légzés: dyspnoe, epistaxis, orrdugulás. - Húgyúti: nocturia, polyuria. - Szembetegségek: amblyopia, szemirritáció. A forgalomba hozatal után a következő nemkívánatos eseményt jelentették: Gyomor-bélrendszeri: gingiva hyperplasia.

A gyógyszerkészítmény alkalmazása során a következő interakciókat kell figyelembe venni: A diltiazem a citokróm P-450 (CYP) 3A4 kevert funkciójú oxidáz révén biotranszformálódik. A diltiazem kompetitíven gátolhatja az azonos úton metabolizálódó, egyidejűleg adott gyógyszerek metabolizmusát, így megemelve plazmaszintjüket. Az interakció mértéke és a hatáspotencírozás a CYP 3A4-re gyakorolt hatás variabilitásától függ. A Dilzem 25 mg injekció fokozhatja az egyidejűleg adott vérnyomáscsökkentő készítmények hatását. A Dilzem 25 mg injekció olyan készítményekkel történő együttadása során, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a szívizom-összehúzódás erejére, csökkentik a szívfrekvenciát és/vagy gátolják a szíven belüli ingerületvezetést (AV átvezetés), például a béta-receptor blokkolók, antiarrhythmiás készítmények vagy szívglikozidok, azoknak hatása fokozódhat, például nagyobb fokú AV-blokk, további szívfrekvencia csökkenés, nagyobb fokú vérnyomásesés és esetleg szívelégtelenség léphet fel. Ezért ezeknek a gyógyszereknek a Dilzem 25 mg injekcióval való egyidejű adása esetén a beteg gondos ellenőrzése szükséges. Per os béta-receptor blokkolókkal való együttadása során különös figyelmet kell fordítani a fent említett additív hatásokra, és a Dilzem 25 mg injekció alkalmazását gondosan mérlegelni kell. Béta-receptor blokkolóval egyidejű per os kezelés során a Dilzem 25 mg injekciót csak intenzív osztályon vagy őrzőben lehet alkalmazni, ahol EKG monitorozás és a gyors pacemaker kezelés lehetősége rendelkezésre áll. A béta-receptor blokkolók intravénás alkalmazását és a Dilzem 25 mg injekcióval való egyidejű kezelést kerülni kell (ld. Ellenjavallatok). A Dilzem 25 mg injekció és szívglikozidok egyidejű akut alkalmazása additív hatással lehet a szinus csomó és az AV-csomó működésére. A Dilzem 25 mg injekció kezelés alatt megnövekedhet a karbamazepin, midazolam, triazolam, alfentalin, teofillin, ciklosporin-A, digoxin és digitoxin plazmaszintje. Ezért ezen gyógyszerek túladagolási tüneteire különös figyelmet kell fordítani, amennyiben szükséges, meg kell határozni a plazma-szintet, és szükség esetén csökkenteni kell az érintett gyógyszerek dózisát. A Dilzem és a midazolam vagy alfentanil egyidejű adásakor a posztoperativ tracheális extubációs idő meghosszabbodhat. A Dilzem 25 mg injekció és cimetidin vagy ranitidin együttadása esetén fokozódhat a diltiazem plazma-szintje. Ritka esetben bradycardia és hypotonia léphet fel a Dilzem 25 mg injekció és inhalációs anesztetikumok egyidejű adásakor. A diltiazem csökkenti a nifedipin kiürülését. Egyidejű kezeléskor a beteg gondos ellenőrzése szükséges és szükség esetén a nifedipin dózisát csökkenteni kell. A diltiazem óvatosan adható együtt egyéb kalcium-antagonistákkal és antiarrhythmiás szerekkel. Warfarin, rifampicin és lítium: Szakirodalmból származó jelentések diltiazem és warfarin, rifampicin vagy lítium közti interakciót írtak le. Figyelmeztetés: Transzplantáció után a következőkre különös figyelmet kell fordítani: A Dilzem 25 mg injekcióval való együttadáskor a ciklosporin-A plazma-szintje emelkedhet. A ciklosporin-A és diltiazem (per os) hosszú távú adása mellett a ciklosporin-A dózisát az állandó ciklosporin-A szint megtartása érdekében csökkenteni kell. A dóziscsökkentés mértékét minden beteg esetében egyénre szabva kell megállapítani, a ciklosporin-A szintjének specifikus módszer alkalmazásával való ellenőrzése mellett (pl. monoklonális antitestek felhasználásával).

Csak frissen készített oldatot szabad felhasználni. A Dilzem 25 mg injekció csak a beteg orvosi felügyelete mellett alkalmazható (cardiovascularis funkciók, EKG). Cardialis ingerületvezetés: A diltiazem megnöveli az AV-csomó refrakter periódusának hosszát, míg a szinuszcsomó regenerációs idejét nem hosszabbítja meg szignifikánsan. Ez alól kivételt képeznek a szinuszcsomó-betegségben szenvedő betegek. Ez a hatás csak ritkán okoz rendellenesen lassú szívverést (elsősorban szinuszcsomó-betegségben szenvedő betegek esetében) vagy II. illetve III. fokú AV-blokkot. Diltiazem együttes alkalmazása béta-blokkolókkal vagy szívglikozidokkal additív hatást eredményezhet a szív ingerületvezetésére (lásd Gyógyszerkölcsönhatások). Pangásos szívelégtelenség: Bár izolált állati szövetpreparátumon a diltiazem negatív inotróp hatást mutat, szabályos kamra funkcióval rendelkező embereken végzett hemodinamikai vizsgálatok sem a szívindexben nem jeleztek csökkenést sem ezzel konzisztens, kontraktilitásra gyakorolt negatív hatást. Csökkent kamrai funkciójú betegek diltiazem mono- és bétablokkolókkal kombinált terápiájával kevés a tapasztalat, ezért ilyen betegeknek csak fokozott óvatossággal adható. Hypotensio: A terápia kapcsán jelentkező vérnyomáscsökkenés ritkán tünetekkel járó hypotoniát eredményezhet. Akut májkárosodás: Ritka esetekben az alkalikus-foszfatáz, LDH, SGOT, SGPT szignifikáns emelkedését és más, akut májkárosodásnak megfelelő jelenségeket figyeltek meg. Ezek a reakciók reverzibilisek, a gyógyszer adásának felfüggesztésekor megszűnnek. Ellenőrző laborvizsgálatok: A diltiazem-hidroklorid nagymértékben metabolizálódik a májban, a vesén keresztül és az epében választódik ki. Egyéb, tartósan alkalmazott gyógyszerkészítményekhez hasonlóan a laborértékeket rendszeresen ellenőrizni kell. Általános: Átmenetileg bőrelváltozások jelentkezhetnek amelyek a diltiazemkezelés folytatása ellenére megszűnhetnek. Jelentettek nem gyakori, erythema multiforméba és/vagy exfoliativ dermatitisbe (epidermalis necrolysis) progrediáló bőrkiütéseket. Tartós bőrelváltozások esetén a gyógyszer adását meg kell szüntetni. (lásd Mellékhatások). A gyógyszer óvatosan adandó károsodott máj- ill. vesefunkciójú betegeknek. Terhesség és szoptatás: Terhesség: Nincsenek megfelelő, kontrollált, terhes nőkön végzett vizsgálatok, ezért terhes nőknek csak akkor adható, ha a gyógyszer alkalmazásának várható előnye meghaladja az anyára és a magzatra gyakorolt kockázatot. Szoptatás: A diltiazem kiválasztódik az anyatejbe. Koncentrációja az anyatejben feltehetően a széruméhoz hasonló. Ezért egyéb csecsemőtáplálási módszert kell alkalmazni. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre: A diltiazem gépjárművezetésre és gépkezelésre gyakorolt hatását következetesen még nem vizsgálták. A gyógyszer szedésére adott válaszreakció egyénenként változhat, de csökkentheti a gépjárművezetés, gépkezelés valamint biztonságos alátámasztás nélkül végzett munka képességét. Ez fokozottan érvényes a kezelés kezdeti időszakában, az adag emelésekor, egyéb készítményre való átálláskor, illetve egyidejű alkohol fogyasztás esetében. Túladagolás: Túladagolási tünetek: A Dilzem 25 mg injekció túladagolása súlyos hypotensiót, bradycardiát, szívelégtelenséget és akár szívmegálláshoz vezető AV-blokkot is előidézhet. A túladagolás kezelése: A diltiazemnek nincs ismert specifikus antidotuma, az alkalmazandó kezelés a klinikai tünetektől függ. A vitális paramétereket intenzív osztályos körülmények között ellenőrizni, szükség esetén pedig korrigálni kell a következők szerint: vérnyomásesés: a beteget a hátára fektetve volumenpótlást kell alkalmazni, és ha szükséges, szimpatomimetikumokat (pl. dopamin, dobutamin és norepinefrin) kell i.v. alkalmazni bradycardia vagy II-III. fokú AV-blokk: paraszimpatolitikumok (pl. atropin) vagy szimpatomimetikumok (pl. izoprenalin) i.v. alkalmazása, szükség esetén átmeneti pacemaker terápia szívelégtelenség jelei: a beteg kardiális státuszának kompenzálása szívglikozidok, diuretikumok, katekolaminok (pl. dopamin, dobutamin) szükség szerinti i.v. adásával szívmegállás esetén: külső szívmasszázs, mesterséges lélegeztetés, EKG monitorozás, pacemaker terápia vagy defibrilláció szükség szerint. Másodlagos detoxikálás: Folyamatos membrán plazma elválasztás humán albumin segítségével végzett plazmaferezissel. Inkompatibilitások: Nitroglicerinnel vagy tartós hatású nitrátokkal együtt adható. Egymás hatásának negatív befolyásolását eddig nem tapasztalták. A vizsgálatok szerint együttadásuk additív hatású. Számos esetben alkalmazták a diltiazemet antikoagulánsokkal, diuretikumokkal, orális antidiabetikumokkal, köszvényellenes szerekkel és szérumlipidszint csökkentőkkel és inkompatibilitást nem észleltek. A készítmény felhasználására, kezelésére vonatkozó útmutatások: Izotóniás NaCl oldattal, fruktóz oldattal, glükóz oldattal, Ringer-laktát oldattal és plazma expander oldattal előállított keverékek szobahőmérsékleten (25 0C alatt) 24 órán át maradnak fizikailag és kémiailag stabilak. A diltiazem pH 7 felett kicsapódhat. A Dilzem 25 mg injekció felhasználásra kész Euro-Collins oldattal készített keveréke +4 Celsius fokon tárolva fizikailag és kémiailag 6 órán keresztül stabil. A hígítatlan elektrolit oldat és a Dilzem 25 mg injekció közvetlen elegyítése inkompatibilis, a diltiazem bázis kicsapódik. A Dilzem 25 mg injekciót ezért csak a felhasználásra kész Euro-Collins oldathoz szabad hozzáadni. Az Euro-Collins oldat előkészítéséhez használt fecskendőt nem szabad a Dilzem 25 mg injekció elkészítéséhez, illetve beadásához használni. Eltartás: Különleges tárolást nem igényel. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Pfizer Kft., Budapest Alkalmazási előírás OGYI-eng. száma: 30744/55/2003

A diltiazem a kalcium antagonisták csoportjába tartozik, amelyek gátolják a kalcium sejtmembránon keresztül történő beáramlását. A diltiazem kalcium antagonistaként hat a simaizmokra, különösen a véredényekben. Vazodilatáció útján a diltiazem csökkenti a teljes perifériás ellenállást, aminek hatására csökken az afterload. Ennek eredményeképpen csökken a vérnyomás. Kalcium antagonistaként a diltiazem ugyancsak jelentős hatást gyakorol a szívizomzatra. Terápiás adagban a diltiazem közvetlen negatív chronotrop hatást gyakorol a szívre, ezáltal gátolja a reflektórikus szívfrekvencia emelkedést. A diltiazem megnyújtja az atrioventrikuláris ingerátvezetés idejét is. A myocardiumra gyakorolt negatív inotrop hatás is előfordulhat.

A diltiazem megoszlási volumene hozzávetőleg 5 l/kg. A diltiazem 70-85 %-a kötődik a szérumfehérjékhez, 35-40 % albuminhoz. A következő biotranszformációs útvonalakat igazolták a diltiazem esetében, ami majdnem teljes egészében a májban metabolizálódik: - elsődleges anyagcseretermékké történő deacetiláció, - oxidatív O- és N-demetiláció, - fenol metabolitok konjugációja. A kiindulási anyaggal összehasonlítva az N-demetildiltiazem és a deacetildiltiazem elsődleges metabolitok gyengébb farmakológiai hatással rendelkeznek, ami a diltiazem hatásának 20, illetve 25-50 %-át jelenti. A többi metabolit farmakológiailag inaktív. Károsodott májfunkció esetében megnyúlt metabolizációra kell számítani. A diltiazem körülbelül 70%-ban metabolitok formájában és 4%-ban változatlan formában a veséken keresztül, a maradék pedig a széklettel ürül. A diltiazem eliminációs felezési ideje intravénás alkalmazást követően körülbelül 2-5 óra, ez azonban különösen idősebb, illetve károsodott májfunkciójú betegeknél megnyúlhat (akár 11 óra is lehet). Ismételt bevitelkor a diltiazem és metabolitja, a deacetildiltiazem kis mértékben akkumulálódik a plazmában. Az 1-3. pontok a diltiazem plazmaszint adatait mutatják bólus injekcióban történő bevitelt követően, illetve bólus injekcióban történő bevitel, majd változó sebességű tartós infúzió mellett. 1. pont: A diltiazem plazmaszintjének alakulása 20 mg diltiazem 20 perc alatti infúzióban való bevitelét követően. 2. pont: A diltiazem plazmaszintjeinek szimulációja (0 - 2 óra). A diltiazem-hidroklorid 0,3 mg/ttkg adagú, 3 percig tartó infúzió formájában való bevitele, majd 0,2; 0,6... vagy 1 mg/perc sebességgel adott infúzió (0,0028; 0,0085; vagy 0,014 mg/ttkg/perc). 3. pont: A diltiazem plazmaszintjeinek szimulációja (0 - 24 óra). A diltiazem-hidroklorid 0,3 mg/ttkg adaggal való, 3 percig tartó infúzió formájában történő bevitele, majd 0,2; 0,6; vagy 1 mg/perc sebességgel adott infúzió (0,0028; 0,0085; vagy 0,014 mg/ttkg/perc) 300 mg diltiazem összdózis eléréséig. A preklinikai biztonsági vizsgálatok eredményei Karcinogenezis, mutagenezis, fertilitáscsökkenés: Huszonnégy hónap időtartamú patkány- és 21 hónap időtartamú egérkísérletben karcinogenitás jele nem mutatkozott. Mutagén hatás in vitro baktériumtesztekben sem jelentkezett. Patkányban fertilitásra gyakorolt intrinsic hatást nem észleltek.