Főoldal Hatóanyagok Készítmények Formulálás Kalkulátorok Dokumentumok Kereső
HATÓANYAGOK

Javallatok:

A cefotaximra érzékeny kórokozók okozta súlyos fertőzések kezelésére, mint: - alsó légúti fertőzések: bronchitis, bronchiolitis, pneumonia; - húgyivarszervi fertőzések: alsó és felső húgyutak bakteriális fertőzései, nem szövődményes gonorrhoea; - nőgyógyászati fertőzések: kismedencei bakteriális gyulladások, endometritis*, adnexitis*; - bakteriaemia, sepsis; - bőr- és lágyrészfertőzések; - hasüregi fertőzések: peritonitis; - csont- és ízületi fertőzések; - központi idegrendszeri fertőzések: meningitis, ventriculitis; Profilaxisként: A cefotaxim preoperatív adása csökkentheti a műtéti infekciók előfordulását meghatározott sebészi beavatkozásoknál (hasi vagy vaginalis méheltávolítás, gastrointestinalis, húgyivarszervi műtétek). Sectio caesarea esetén intraoperatív (a köldökzsinór leszorítása után) adott Claforan csökkentheti a műtét utáni fertőzések veszélyét. Colorectalis műtétek előtt a bél mechanikus tisztítása is szükséges, fel nem szívódó antibiotikumok adhatók. *A cefotaxim nem hat a Chlamydia törzsekre, ezért Chlamydia fertőzés gyanúja estén a terápiát ki kell egészíteni megfelelő spektrumú antibiotikumokkal, pl. tetraciklin-származék, makrolid antibiotikum, kinolon-származék. Az antibiotikumok helyes alkalmazásáról szóló hivatalos útmutatókat figyelembe kell venni.

Ellenjavallatok:

· Cefalosporinok iránti túlérzékenység. · A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Penicillin és cefalosporinok között allergiás keresztreakciók léphetnek fel (lásd 4.4 pont). A lidokaint tartalmazó kiszerelések esetén: o lidokainnal vagy más amid típusú helyi érzéstelenítővel szembeni túlérzékenység, o olyan, pacemekerrel nem rendelkező betegek, akiknek súlyos szív-ingerületvezetési zavaruk van, o súlyos szívelégtelenség, o intravénás alkalmazás, o 30 hónaposnál fiatalabb gyermekek.

Adagolás:

Adagolás Felnőttek Az ajánlott adag naponta 3-szor 1 g. Az adagot és alkalmazási módot a fertőzés súlyossága, a kórokozó érzékenysége és a beteg általános állapota határozza meg. A különböző fertőzésekben az alábbi adagolás az irányadó: Gonorrhoea (szövődménymentes): egyszer 1 g intramuscularisan. Szövődménymentes fertőzések: 1 g intravénásan vagy intramuscularisan 12 óránként. Mérsékelt/súlyos fertőzések: 1 g intravénásan vagy intramuscularisan 8 óránként. Súlyos, életveszélyes fertőzések: 2 g intravénásan 8 óránként. Az adag szükség esetén napi 12 g-ig emelhető. Műtéti fertőzés megelőzésére: egyszer 1 g intravénásan, 30-60 perccel a műtét előtt. Sectio caesarea esetén a köldökzsinór leszorítása után azonnal 1 g intravénás, majd 6 és 12 óra múlva további 1-1 g intravénás adása ajánlott. Gyermekek és serdülők Újszülöttek: 0-1 hetes korig 50-100 mg/ttkg/nap kizárólag intravénásan, két egyenlő részben elosztva. 2‑4 hetes korig 75-150 mg/ttkg/nap kizárólag intravénásan, három egyenlő részben elosztva. (Nem szükséges különbséget tenni kora- és érett újszülött között.) Csecsemők, gyermekek: A betegség súlyossága szerint 50 kg testtömegig: 50-100 mg/ttkg/nap, 30 hónapnál fiatalabb gyermeknek kizárólag intravénásan, 3-4 egyenlő részben elosztva. Életveszélyes fertőzésekben (meningitis) magasabb adagok adása is indokolt (100-200 mg/ttkg/nap 4-6 azonos részletben elosztva). 50 kg testtömeg felett: az adagolás a felnőttekével azonos módon, egyéni megítélés szerint, de a 2 g/nap adagot nem haladhatja meg. Vesekárosodásban szenvedő betegek A cefotaxim nem nephrotoxicus. Azoknál a betegeknél, akiknél a kreatinin-clearance kisebb, mint 10 ml/perc, egy normál kezdő dózis után a fenntartó napi dózist a normál dózis felére kell csökkenteni az adagolási intervallumok változtatása nélkül. Hemodializis kezelésben vagy peritoneális dialízisben részesülő betegek: naponta 1-2 g a fertőzés súlyosságától függően; a hemodialízis napján a cefotaximot a dializis befejezése után kel alkalmazni. Az alkalmazás módja Lehetőleg intravénásan kell adni! Intramuscularisan kizárólag 1% lidokain-kloridban oldva adható! 30 hónaposnál fiatalabb gyermeknek csak steril injekcióhoz való vízben oldva, intravénásan adható. Az adagot és alkalmazási módot a fertőzés súlyossága, a kórokozó érzékenysége és a beteg általános állapota határozza meg. Intravénás alkalmazás Az oldat beadható direkt intravénásan 3-5 perc alatt vagy infúziós oldatban 20-60 perc alatt. Az intravénás injekció beadásának ideje nem lehet rövidebb 3-5 percnél, mert néhány esetben az életet is veszélyeztető arrhythmia fordult elő olyan betegeknél, akiknek gyorsan, intravénásan adták be a cefotaximot centrális vénás katéteren keresztül. Intramuscularis alkalmazás Az injekció mélyen intraglutealisan adható felnőtteknek és 30 hónaposnál idősebb gyermekeknek. Lidokain tartalmú oldat intravénásan nem alkalmazható! Szükség esetén az intravénás injekció intramuscularisan is adható, de 4 ml-nél nagyobb térfogatú oldat injektálása kerülendő! 2 g-nál nagyobb egyszeri dózis esetén, vagy ha 1 g-ot naponta 2-nél többször kell alkalmazni, az intravénás alkalmazás célszerű. 1 g cefotaxim 14 ml injekcióhoz való vízben oldva ad fiziológiás oldatot, nátriumtartalma 2,09 mmol. A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására és hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

Mellékhatások:

A feltüntetett gyakoriságokat a következő megegyezés felhasználásával határoztuk meg: Nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 ‑ <1/10), nem gyakori (≥1/1000 ‑ <1/100), ritka (≥1/10 000 ‑ <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Ritka Nagyon ritka Nem ismert *
Fertőző betegségek és parazita-fertőzések felülfertőződés (lásd 4.4 pont)
Vérképzőszervi és nyirok-rendszeri betegségek és tünetek leukopenia, eosinophilia, thrombocyto-penia csontvelő‑elégtelenség, pancytopenia, neutropenia, agranulocytosis (lásd 4.4 pont), hemoliticus anaemia
Immunrendszeri betegségek és tünetek Jarisch-Herxheimer reakció anafilaxiás reakciók, angio-oedema, bronchospasmus, anafilaxiás shock
Idegrendszeri betegségek és tünetek görcsrohamok (lásd 4.4 pont) fejfájás, szédülés, encephalopathia (tudatzavar, rendellenes mozgások) (lásd 4.4 pont)
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek arrhythmia (rapid bolus infúzióban, centrális vénás katéteren keresztül történő beadás esetén)
Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek hasmenés hányinger, hányás, hasi fájdalom, pseudomembranosus colitis (lásd 4.4 pont)
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek májenzimek szérumszintjének növekedése (ALAT, ASAT, LDH, gamma-GT és/vagy alkalikus foszfatáz), és/vagy emelkedett szérum bilirubinszint májgyulladás (hepatitis)* (néha sárgasággal együtt)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei bőrkiütés, viszketés, csalánkiütés erythema multiforme, Stevens-Johnson szindróma, toxikus epidermalis necrolysis (lásd 4.4 pont), akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP)
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek csökkent veseműködés/ szérum kreatininszint emelkedés (különösen amino-glikozidokkal történő együttadáskor) akut veseelégtelenség (lásd 4.4 pont), interstitialis nephritis
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók im. alkalmazás esetén: a beadás helyén fájdalom láz, gyulladásos reakciók a beadás helyén, beleértve a phlebitist/ thrombophlebitist im. alkalmazás esetén (oldószer lidokain tartalma miatt): szisztémás reakciók
*post-marketing tapasztalat Jarisch-Herxheimer reakció Borreliosis kezelésekor – a kezelés első napjaiban – előfordulhatnak Jarisch-Herxheimer reakció. Néhány hetes kezelést követően a következő reakciókról számoltak be: bőrkiütés, viszketés, láz, leukopenia, májenzimszintek emelkedése, nehézlégzés és ízületi fájdalom. Máj- és epebetegségek, illetve tünetek A máj-transzamináz enzimek (ALAT, ASAT, LDH, gamma-GT és/vagy alkalikus-foszfatáz) és /vagy a bilirubinszint emelkedését figyelték meg. Ezek a laboreltérések ritkán meghaladhatják a normálérték felső határának kétszeresét, általában pangásos eredetű és leggyakrabban tünetmentes májkárosodásra utalhatnak. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Interakciók:

· Uricosuriás szerek: a probenecid gátolja a cefotaxim renalis tubularis transzportját, ezáltal a cefotaxim expozícióját terápiás adagok mellett kb. kétszeresére növeli, vese clearance-ét pedig kb. a felére csökkenti. A cefotaxim széles terápiás indexének köszönhetően normál veseműködés esetén nincs szükség az adagok módosítására. Dózismódosításra vesekárosodásban szenvedő betegeknél lehet szükség (lásd 4.4 és 4.2 pont). · Aminoglikozid antibiotikumok, diuretikumok: más cefalosporinhoz hasonlóan a cefotaxim is felerősítheti a potenciálisan vesekárosító hatással rendelkező gyógyszerek nephrotoxicus hatását, mint pl. az aminoglikozidokét vagy az erős hatású diuretikumokét (pl. furoszemid). A vesefunkció ellenőrzése elengedhetetlen azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg nephrotoxicus gyógyszereket is kapnak (lásd 4.4 pont). · Kerülni kell a Claforan és bakteriosztatikus hatású antibiotikumok egyidejű adását, mivel az antibakteriális aktivitásra kifejtett antagonista hatást figyeltek meg in vitro ilyen kombináció esetén. · Az orális fogamzásgátlók hatása csökkenhet Claforan egyidejű adását követően. Ajánlatos kiegészítő fogamzásgátló módszer alkalmazása a Claforan-kezelés alatt.

Figyelmeztetések:

Különösen a hosszantartó Claforan-kezelés - más antibiotikumokhoz hasonlóan- a rezisztens kórokozók pl. az Enterococcus-ok elszaporodását okozhatja. Ilyenkor elengedhetetlen a beteg állapotának rendszeres ellenőrzése. Ha a Claforan-kezelés alatt felülfertőződés lép fel, a klinikai állapotnak megfelelően meg kell kezdeni a szükséges antimikrobás kezelést. · Anafilaxiás reakciók: Cefotaximmal kezelt betegek esetében súlyos, halálos kimenetelű túlérzékenységi reakciót is jelentettek (lásd 4.3 és 4.4 pont). Túlérzékenységi reakció kialakulása esetén a kezelést azonnal le kell állítani. Cefotaxim alkalmazása előtt meg kell győződni arról, hogy volt-e a betegnek előzetesen túlérzékenységi reakciója cefotaximra, más cefalosporinra vagy penicillinre. Cefotaxim adása tilos, amennyiben a beteg anamnézisében cefalosporin túlérzékenység szerepel. Ha az anamnézisben azonnali penicillin-reakció (anafilaxia) szerepel, akkor a penicillin és a cefalosporinok között kialakuló allergiás keresztreakciók lehetősége miatt a Claforan csak igen indokolt esetben, óvatosan adható, szoros orvosi ellenőrzés mellett. · Súlyos bullosus bőrreakciók Cefotaxim alkalmazása során súlyos bullosus bőrreakciók előfordulását jelentették, mint a Stevens‑Johnson szindróma és a toxikus epidermalis necrolysis (lásd 4.8 pont). Amennyiben a beteg bőr- és/vagy nyálkahártya elváltozást észlel, azonnal értesítenie kell kezelőorvosát, mielőtt a kezelést tovább folytatnák.

  • Clostridium difficile okozta betegségek (pl. pseudomembranosus colitis)
A cefalosporinok adásakor vagy a kezelés utáni első hetekben előforduló hasmenés, különösen, ha súlyos és/vagy tartós, a Clostridium difficile okozta betegség (Clostridium difficile associated disease, CDAD) tünete lehet. A CDAD súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet, legsúlyosabb formája a pseudomembranosus colitis. E ritka, de esetlegesen halálos kimenetelű betegség diagnózisa endoszkópos és/vagy hisztológiai megerősítést igényel. Fontos, hogy cefotaxim alkalmazása során, vagy azt követően fellépő hasmenés esetén erre a lehetőségre is gondolni kell. Pseudomembranosus colitis gyanúja esetén a cefotaxim-kezelést azonnal abba kell hagyni, és megfelelő antibiotikum (pl. per os metronidazol, annak hatástalansága esetén esetleg per os vankomicin) adását kell elkezdeni. A Clostridium difficile okozta betegségeknek kedvez a székletpangás. Bélmotilitást csökkentő gyógyszerek adása szigorúan kerülendő!
  • Hematológiai reakciók
Leukopenia, neutropenia és igen ritkán csontvelő-elégtelenség, pancytopenia vagy agranulocytosis alakulhat ki cefotaxim-kezelés során, különösen, ha az alkalmazás hosszabb ideig tart. 7- 10 napnál hosszabb ideig tartó kezelés esetén a vérképet ellenőrizni kell, és kóros eltérések kialakulása esetén a kezelést abba kell hagyni. A kezelés abbahagyására jól reagáló eosinophilia és thrombocytopenia néhány esete is előfordult. Hemoliticus anaemia előfordulását is jelentették (lásd 4.8 pont).
  • Vesekárosodás
Károsodott vesefunkció esetén a gyógyszer adagját a kreatinin-clearance alapján módosítani kell (lásd 4.2 pont). Óvatosággal kell eljárni aminoglikozidokkal, probeniciddel vagy más nephrotoxicus gyógyszerrel történő együttes alkalmazás során (lásd 4.5 pont). A kezelés alatt a vesefunkciót, különösen idős-, illetve már károsodott veseműködésű betegek esetén rendszeresen ellenőrizni kell. · Neurotoxicitás Nagy dózisú béta-laktám antibiotikum kezelés, beleértve a cefotaximot is, elsősorban veseelégtelenségben szenvedő betegeknél encephalopathiát okozhat, amely tudatzavarral, rendellenes mozgásokkal és görcsrohamokkal járhat (lásd 4.8 pont). Amennyiben a beteg ilyen tüneteket észlel, azonnal értesítenie kell kezelőorvosát, mielőtt a kezelést tovább folytatnák. · A készítmény alkalmazására vonatkozó óvintézkedések A post-marketing vizsgálatok eredményei alapján, néhány esetben az életet is veszélyeztető arrhythmia fordult elő olyan betegeknél, akiknek gyorsan, intravénásan adták be a cefotaximot centrális vénás katéteren keresztül. Az intravénás injekció vagy infúzió beadásnak ideje a 4.2 pontban meghatározottak szerint történjen. A lidokaint tartalmazó kiszerelések esetén lásd még a 4.3 pontot.

· Laboratóriumi értékekre kifejtett hatás Ahogy más cefalosporinok esetében, cefotaxim alkalmazása során néhány beteg esetében a Coombs‑teszt álpozitív eredményt adott. Ez a jelenség a készítmény és a vér közötti keresztreakció eredménye lehet. Hasonló módon a nem-specifikus redukálószerekkel végzett vizeletcukor-tesztek is álpozitív eredményt adhatnak. Ez a jelenség nem figyelhető meg glükóz-oxidáz specifikus módszer esetén. · Nátrium tartalom A készítmény (48,2 mg/g) nátriumot tartalmaz, amit kontrollált nátrium diéta esetén figyelembe kell venni

Terhesség és szoptatás:

Fogamzásgátlás A cefotaxim az orális fogamzásgátlók hatékonyságát hátrányosan befolyásolja. Ezért a kezelés ideje alatt más alternatív, hatásos és biztonságos fogamzásgátló módszert kell alkalmazni. Terhesség A cefotaxim biztonságosságát nem állapították meg humán terhességben. Az állatkísérletek nem utalnak a reprodukciót közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló toxikus hatásra. Terhes nőknél azonban adekvát, megfelelően kontrollált vizsgálatokat nem végeztek. A cefotaxim átjut a placentán, ezért terhesség idején nem alkalmazható, kivéve, ha a várható előnyök felülmúlják a potenciális kockázatokat. Szoptatás A cefotaxim átjut az anyatejbe. Szoptatás alatti alkalmazása hatással lehet a szoptatott csecsemő bélflórájára, hasmenést, sarjadzógombák kolonizációját eredményezheti, illetve a csecsemő szenzitizációja nem zárható ki. Attól függően, hogy mennyire fontos a csecsemő számára a szoptatás és a szoptató anya számára a cefotaxim‑kezelés, a szoptatás felfüggesztéséről vagy a cefotaxim‑kezelés felfüggesztéséről kell dönteni.

Túladagolás:

A túladagolás tünetei nagyrészt a mellékhatások profiljának felelnek meg.
Béta-laktám antibiotikumok, pl. cefotaxim magas dózisban történő alkalmazásakor fennáll a reverzibilis encephalopathia kialakulásának veszélye. Túladagolás esetén a kezelést azonnal le kell állítani, és szupportív kezelést kell kezdeni, beleértve a szer eliminációját és a mellékhatások (pl. görcsrohamok) tüneti kezelését. Túladagolás esetére specifikus antidotum nincs. A cefotaxim hemodialízissel eltávolítható. Peritonealis dialízis hatástalan.

Farmakodinámia:

Farmakoterápiás csoport: egyéb béta-laktám antibiotikumok ATC kód: J01DD01 A cefotaxim széles spektrumú béta-laktám antibiotikum, a harmadik generációs cefalosporinok közé tartozik. Baktericid, hatása kiterjed a Gram-pozitív és Gram-negatív kórokozók széles körére. A cefotaxim rendkívül ellenálló a béta-laktamázok általi hidrolízissel szemben. A cefotaxim antibakteriális spektruma a következő: Aerob, Gram-pozitív baktériumok: Staphylococcus aureus (penicillinázt termelő és nem termelő törzsek is) Staphylococcus epidermidis Streptococcus pyogenes (A csoportú Streptococcusok) Streptococcus agalactiae (B csoportú Streptococcusok) Streptococcus pneumoniae (Streptococcus faecalis és más D csoportú Streptococcusok általában rezisztensek!) Corynebacteriumok Aerob, Gram-negatív baktériumok: Neisseria gonorrhoeae (penicillinázt termelő és nem termelő gonococcusok is) Neisseria meningitidis néhány Pseudomonas törzs Enterobacteriumok: Escherichia coli Enterobacter speciesek (néhány törzs rezisztens!) Proteus mirabilis Proteus vulgaris Providencia rettgeri Klebsiella speciesek Citrobacter speciesek Morganella morganii Shigella Serratia speciesek Haemophilus influenzae (az ampicillin rezisztensek is) Anaerob, Gram-pozitív baktériumok: Peptococcus speciesek Peptostreptococcus speciesek Clostridium speciesek (legtöbb Clostridium difficile rezisztens!) Anaerob, Gram-negatív baktériumok: Bacteroides speciesek, közte néhány Bacteroides fragilis törzs Rezisztens törzsek: MRSA, MRSE törzsek Enterococcus speciesek Chlamydia speciesek Mycoplasma speciesek a legtöbb Bacteroides fragilis és Clostridium difficile törzs

Farmakokinetika:

A cefotaximot parenteralisan kell alkalmazni. A szérum koncentráció 5, ill. 15 perccel 1 g, cefotaxim intravénás injekciója után sorrendben kb. 81‑102 mg/l, ill. 46 mg/l. 2 g cefotaxim intravénás injekciója után 8 perccel 167-214 mg/l szérum koncentrációt mértek. A csúcskoncentráció (amely kb. 20 mg/l 1 g adag beadása után) kb. 30 perccel az intramuscularis beadás után alakul ki. Eloszlás A cefotaxim gyorsan bejut a szövetekbe, és átjut a placentán is, így magas (6 mg/ttkg-ig terjedő) koncentrációt érhet el a magzati szövetekben. Az adag egy kis százaléka jut át az anyatejbe (2 g beadása után 0,4 mg/l). Agyhártyagyulladás esetén a cefotaxim és a deacetil-cefotaxim átjutnak a vér-agy gáton, és a cerebrospinalis folyadékban olyan koncentrációt érnek el, amely kiemelkedően hatásos a Gram‑negatív kórokozók és a Pneumococcus-ok által okozott meningitis kezelésében. A látszólagos megoszlási térfogat 21-37 liter. A plazmafehérje-kötődés mértéke kb. 25-40%. Biotranszformáció A cefotaxim gyorsan metabolizálódik az emberi szervezetben. A parenterális adagnak kb. 15-25%-a ürül ki O-deacetil-cefotaxim formájában. Ez a metabolit szintén hatékony a kórokozók széles körével szemben. A deacetil-cefotaximmal együtt két inaktív lakton metabolit képződik. Az egyik, rövid felezési idejű lakton, amely a deacetil-cefotaxim közti terméke, sem a plazmában, sem a vizeletben nem mutatható ki, és gyors biotranszformációval a nyitott gyűrűs (béta-laktám-gyűrűs) lakton sztereoizomérjei keletkeznek belőle. Ezek szintén a vizelettel ürülnek ki. Elimináció A cefotaxim és a deacetil-cefotaxim főként a vesén keresztül ürülnek ki. Egy kis rész (kb. 2%) ürül ki az epével. A beadás után 6 órán keresztül gyűjtött vizeletben az adag 40-60%-a megtalálható változatlan formában, amelynek kb. 20%-a deacetil-cefotaxim. Jelzett, radioaktív cefotaxim intravénás beadását követően egy kicsivel több, mint 80% található meg a vizeletben, 50-60% változatlan anyavegyület formájában, a többi három metabolit formájában. A cefotaxim teljes clearance-e 240-390 ml/perc, míg a vese clearance 130-150 ml/perc. A szérumban a felezési idő 50-80 perc. Idősekben ez az érték 120-150 percre nőhet. Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegekben (kreatinin-clearance 3-10 ml/perc) a felezési idő 2,5‑10 óra is lehet.