A Paracetamol Kabi 10 mg/ml oldatos infúzió javallott mérsékelt fájdalom rövid távú kezelésére, kiváltképpen műtéti beavatkozást követően, láz rövid távú kezelésére, amikor az intravénás alkalmazási mód klinikailag indokolt, mert sürgős fájdalom- vagy lázcsillapításra van szükség és/vagy más adagolási módra nincs lehetőség.

A hatóanyaggal, a propacetamol-hidrokloriddal (a paracetamol prodrugja) vagy bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység. Súlyos hepatocellularis insufficientia (Child-Pugh > 9).

Intravénás alkalmazásra. A 100 ml-es üveg vagy zsák kizárólag felnőttek, serdülők és 33 kg testtömeget meghaladó gyermekek kezelésére szolgál. Az 50 ml-es üveg vagy zsák kifejezetten az időre született újszülöttek, csecsemők, kisgyermekek és gyermekek (33 kg testtömeg alatt) kezelésére szolgál. Adagolás A dózis a beteg testtömegétől függ (kérjük, olvassa el az alábbi adagolási táblázatot):

A beteg testtömege	Alkalmazáson-kénti dózis	Alkalmazáson-kénti volumen	A Paracetamol Kabi 10 mg/ml oldatos infúzió alkalmazáson-kénti maximális volumene a csoportonkénti testtömeg értékek felső határa alapján (ml)***	Maximális napi dózis**
≤ 10 kg*	7,5 mg/ttkg	0,75 ml/ttkg	7,5 ml	30 mg/ttkg
> 10 kg ≤ 33kg	15 mg/ttkg	1,5 ml/ttkg	49,5 ml	60 mg/ttkg, de nem haladhatja meg a 2 g ot
> 33 kg ≤ 50 kg	15 mg/ttkg	1,5 ml/ttkg	75 ml	60 mg/ttkg, de nem haladhatja meg a 3 g ot
> 50 kg, valamint azoknál, akiknél a hepatotoxicitás további tényezői is jelen vannak	1 g	100 ml	100 ml	3 g
>50 kg, valamint azoknál, akiknél nincsenek jelen a hepatotoxicitás további tényezői	1 g	100 ml	100 ml	4 g

* Koraszülöttek: Koraszülöttekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre biztonságossági és hatásossági adatok (lásd 5.2 pont). **Maximális napi dózis: A fenti táblázat szerinti maximális napi dózisok azokra a betegekre vonatkoznak, akik nem kapnak egyéb paracetamol-tartalmú készítményeket, ezért, ha a beteg más paracetamol-tartalmú gyógyszert is kap, a dózisokat az ilyen készítmények figyelembe vételével kell módosítani. ***Az ennél kisebb testtömegű betegeknél kisebb gyógyszervolumen alkalmazása szükséges. Az egyes alkalmazások közötti minimális időtartamnak legalább 4 órának kell lennie. Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance ≤ 30 ml /perc) az egyes alkalmazások közötti minimális időtartamnak legalább 6 órának kell lennie. Hepatocellularis insufficientiában, krónikus alkoholizmusban, krónikus alultápláltságban (alacsony szintű máj‑glutationtartalék), dehidrációban szenvedő felnőtteknél a napi maximális adag nem haladhatja meg a 3 g‑ot (lásd 4.4 pont). 24 óra alatt 4‑nél több dózis nem alkalmazható. Az alkalmazás módja A milligramm (mg) és milliliter (ml) összetévesztéséből adódó adagolási hibák – amelyek véletlen túladagolást és halált okozhatnak – elkerülése végett ügyelni kell a Paracetamol Kabi felírására és alkalmazására. Az adagot helyesen kell megadni és elkészíteni. A készítmény felírásakor mind a teljes adagot mg-ban, mind a teljes volument meg kell adni. Ügyelni kell az adag pontos beadására és alkalmazására. Kizárólag egyszeri alkalmazásra. Minden fel nem használt készítményt meg kell semmisíteni. A készítményt alkalmazás előtt vizuálisan ellenőrizni kell, hogy nem tartalmaz-e szemcséket, és nem színeződött-e el. A paracetamol oldatot 15 perces intravénás infúzióként kell beadni. 10 kg‑os vagy annál kisebb testtömegű betegek: A gyógyszer ennél a populációnál alkalmazandó kis volumene miatt sem az injekciós üveget, sem az infúziós zsákot nem szabad az infúziókhoz hasonló módon felakasztani. A beadandó volument fel kell szívni az injekciós üvegből vagy infúziós zsákból, majd 0,9%‑os nátrium‑klorid vagy 5%‑os glükóz oldattal a felszívott volumen koncentrációjának maximum egy tizedére kell hígítani (egy térfogategység Paracetamol Kabi 10 mg/ml oldatos infúzió kilenc térfogategység oldószerben), és 15 perc alatt kell beadni. A gyermek testtömegének és az alkalmazni kívánt volumennek megfelelően 5 ml-es vagy 10 ml‑es fecskendőt kell alkalmazni. A térfogat azonban dózisonként soha nem haladhatja meg a 7,5 ml‑t. Az alkalmazónak el kell olvasnia az alkalmazási előírásban található adagolási ajánlásokat. A Paracetamol Kabi 10 mg/ml oldatos infúzió alkalmazás előtti hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

A mellékhatások besorolása a következő gyakorisági kategóriákon alapszik: Nagyon gyakori ≥1/10 Gyakori ≥1/100‑<1/10 Nem gyakori ≥1/1000‑<1/100 Ritka ≥1/10 000‑<1/1000 Nagyon ritka <1/10 000 Nem ismert A rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg Mint minden paracetamol-tartalmú készítménynél, a mellékhatások előfordulása lehet ritka, vagy nagyon ritka. Részletezésüket az alábbi táblázat tartalmazza:

Szerv/ Szervrendszer	Ritka	Nagyon ritka	Nem ismert
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek		Thrombocytopenia, leukopenia, neutropenia, agranulocytosis
Immunrendszeri betegségek és tünetek		Túlérzékenység (az egyszerű bőrkiütéstől vagy csalánkiütéstől a kezelés azonnali leállítását követelő anafilaxiás sokkig), hörgőgörcs
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek			Tachycardia
Érbetegségek és tünetek	Hypotensio
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		Súlyos bőrreakciók	Bőrpír, kipirulás, viszketés
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Rossz közérzet
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	Emelkedett transzaminázszint

A probenecid majdnem felére csökkenti a paracetamol-clearance-t azáltal, hogy meggátolja annak glükuronsavval történő konjugációját. Probenecid egyidejű alkalmazása esetén a paracetamol dózisának csökkentését meg kell fontolni. A szalicilamid megnövelheti a paracetamol eliminációs felezési idejét. Enzimindukáló szereket, egyebek között pl. rifampicint, barbiturátokat, triciklikus antidepresszánsokat, bizonyos antiepileptikumokat (karbamazepint, fenitoint, fenobarbitált, primidont) alkalmazó betegeknél a paracetamol metabolizmusa elégtelen. Egyidejűleg alkoholt vagy enzimindukciós gyógyszereket alkalmazó betegeknél elszigetelten előforduló váratlan hepatotoxicitásról számoltak be (lásd 4.9 pont). Paracetamol és klóramfenikol egyidejű alkalmazása a klóramfenikol hatásának prolongálásához vezethet. Paracetamol és AZT (zidovudin) együttes alkalmazása során megnő a neutropenia kockázata. A paracetamol egyidejű alkalmazása orális fogamzásgátlókkal csökkentheti a paracetamol eliminációs felezési idejét. A paracetamol (4 g naponta legalább 4 napon keresztül) és orális antikoaguláns egyidejű alkalmazása az INR (International Normalized Ratio) értékek kismértékű változásához vezethet. Ebben az esetben az INR értékek szorosabb ellenőrzése szükséges az együttes szedés ideje alatt, valamint 1 hétig a paracetamol-kezelés abbahagyása után.

Figyelmeztetések FENNÁLL AZ ADAGOLÁSI HIBÁK KOCKÁZATA Legyen körültekintő, hogy elkerülhesse a milligramm (mg) és milliliter (ml) összekeverése miatti adagolási hibákat, amelyek következménye véletlenszerű túladagolás vagy halál is lehet (lásd 4.2 pont). Megfelelő per os fájdalomcsillapító kezelés alkalmazása javasolt, amint ez az alkalmazási mód lehetővé válik. A túladagolás veszélyének elkerülése érdekében ellenőrizni kell, hogy az egyéb alkalmazott gyógyszerek nem tartalmaznak-e paracetamolt, vagy propacetamol-hidrokloridot. Az ajánlottnál magasabb adagok nagyon súlyos májkárosodás kockázatával járnak. A máj károsodására utaló klinikai tünetek (beleértve a fulmináns hepatitist, májelégtelenséget, cholestaticus hepatitist, citolitikus hepatitist) először általában két nappal, de legfeljebb 4-6 nappal a készítmény alkalmazása után jelentkeznek. Az antidotummal történő kezelést azonnal meg kell kezdeni (lásd 4.9 pont). A paracetamolt a következő esetekben kell különös óvatossággal alkalmazni: Elégtelen májműködés és hepatocellularis insufficientia (Child-Pugh > 9) Hepatobiliaris zavarok Meulengracht-Gilbert szindróma (öröklött, nem-hemolitikus sárgaság) Súlyos veseelégtelenség (kreatinin-clearance ≤ 30 ml/perc), lásd 4.2 és 5.2 pontok Krónikus alkoholizmus Krónikus alultápláltság (alacsony máj-glutationtartalék) Teljes parenterális táplálás (TPN) Enzimindukálók használata Hepatotoxikus anyagok Örökletes glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiányban (favizmus) szenvedő betegeknél előfordulhat hemolitikus anaemia a glutationtartalék lehetséges csökkenése miatt a paracetamol alkalmazását követően. Dehidrált állapot Laboratóriumi teszteredményekre gyakorolt hatás: A paracetamol befolyásolhatja a foszfor-volfrámsavas módszerrel végzett húgysav vizsgálatokat és a glükóz-oxidáz-peridoxidázzal végzett vércukor meghatározást. Terhesség Terhes nők vonatkozásában rendelkezésre álló nagy mennyiségű adat alapján sem fejlődési rendellenesség, sem a magzat/újszülött egészségének károsodása nem várható. A paracetamol csak klinikailag szükséges esetben, a legkisebb hatékony dózisban a legrövidebb ideig és minél ritkábban adható. Szoptatás Szájon át történő alkalmazás esetén a paracetamol kis mennyiségben választódik ki az anyatejbe. Nemkívánatos hatásról anyatejjel táplált csecsemők esetében nem számoltak be. Ezek alapján a Paracetamol Kabi a szoptatás időszakában alkalmazható. Túladagolás Fennáll a májkárosodás veszélye (beleértve a fulmináns hepatitist, májelégtelenséget, cholestaticus hepatitist, citolitikus hepatitist), különösen idősebb betegeknél, fiatal gyermekeknél, májbetegeknél, krónikus alkoholizmusban szenvedőknél, krónikus alultápláltság esetében, illetve azon betegeknél, akik enzimindukáló szereket kapnak. A túladagolás halálos kimenetelű is lehet ezekben az esetekben. A túladagolás tünetei A tünetek általában az első 24 órában megjelennek, és a következők: hányinger, hányás, étvágytalanság, sápadtság és hasi fájdalom. Túladagolás, 7,5 g vagy nagyobb paracetamol dózis egyszeri alkalmazása felnőttek esetében, és 140 mg/ttkg egyszeri adagolása gyermekek esetében, máj-cytolysist okoz, ami teljes és irreverzibilis nekrózist idézhet elő, és ennek következtében hepatocellularis insufficientiához, metabolikus acidózishoz és encephalopathiához vezethet. Ez kómát eredményezhet, amely néha halálos kimenetelű lehet. Egyidejűleg a hepatikus transzamináz- (AST, ALT), laktát-dehidrogenáz- és bilirubinszintek megemelkednek, valamint a protrombinszint csökkenése figyelhető meg az adagolástól számított 12‑48 órán belül. A májkárosodás nyilvánvaló klinikai tünetei általában két nap után jelennek meg, és a 4-6. napon érik el a maximumot. A túladagolás kezelése A beteget azonnal kórházba kell vinni. A kezelés megkezdése előtt a túladagolást követő legrövidebb időn belül vérmintát kell venni a plazma paracetamol koncentrációjának meghatározására. A kezelés magában foglalja az antidotum, N-acetilcisztein (NAC) adagolását per os, illetve intravénás úton, lehetőleg még a 10. óra előtt. NAC adagolás a 10. óra után is nyújt bizonyos védelmet, de ilyen esetekben hosszantartó kezelésre van szükség. Tüneti kezelés. A máj működését ellenőrző teszteket kell végezni a kezelés kezdetén, majd azt követően 24 óránként. A legtöbb esetben a hepatikus transzaminázok szintje egy-két hét elteltével normalizálódik, és a májműködés teljesen helyreáll. Mindemellett nagyon ritka, súlyos esetben májtranszplantációra lehet szükség. A haemodialysis csökkentheti a plazma paracetamol koncentrációját, a hatás azonban korlátozott.

Farmakoterápiás csoport: Egyéb fájdalom- és lázcsillapítók, anilidek ATC kód: N02BE01 A paracetamol fájdalom‑ és lázcsillapító tulajdonságának pontos mechanizmusa még nem tisztázott. Centrális és perifériás hatás valószínűsíthető. A Paracetamol Kabi fájdalomcsillapító hatása az adagolást követően 5-10 perccel megkezdődik. A fájdalomcsillapító hatás kb. 1 óra alatt éri el csúcspontját, és ez a hatás általában 4-6 órán keresztül tart. A Paracetamol Kabi lázcsökkentő hatása az adagolás megkezdésétől számított 30 percen belül jelentkezik, és minimum 6 órán keresztül tart.

Felnőttek Felszívódás A paracetamol farmakokinetikája lineáris 2 g egyszeri adagig és 24 órán keresztül történő ismételt adagolás esetén. A paracetamol biohasznosulása 500 mg és 1 g paracetamol alkalmazásakor hasonló az 1 g és 2 g propacetamolt (500 mg, illetve 1g paracetamolnak megfelelő) tartalmazó infúzióhoz. A paracetamol maximális plazmakoncentrációja (Cmax) 500 mg, illetve 1 g paracetamol 15 perces intravénás infúzióként történő alkalmazását követően kb. 15 μg/ml, illetve 30 μg/ml volt. Eloszlás A paracetamol megoszlási térfogata kb. 1 l/ttkg. A paracetamol kevéssé kötődik a plazmafehérjékhez (kb. 10%). 1 g paracetamol infúzió beadását követően a cerebrospinális folyadékban jelentős paracetamolkoncentrációt figyeltek meg (kb. 1,5 μg/ml) az adagolás megkezdését követő 20. perctől. Biotranszformáció A paracetamol főként a májban metabolizálódik a két fő utat – glükuronsavas, illetve szulfát konjugátum formát – követve. Ez utóbbi út gyorsan telítődik, ha a dozírozás meghaladja a terápiásan megadott mennyiségeket. Kis részben (kevesebb, mint 4%) citokróm P450 hatására metabolizálódik, ami egy közbülső vegyület (N-acetil-benzokinon-imin) keletkezéséhez vezet, mely terápiás alkalmazás esetén gyorsan glutation redukálásával méregtelenítődik, és a vizelettel ürül a ciszteinnel és merkaptosavval történő konjugációja után. Súlyos túladagolás esetén azonban ez utóbbi toxikus metabolit mennyisége megemelkedik. Elimináció A paracetamol metabolitjainak eliminációja főként a vizelettel történik. A bevett mennyiség 90%-a 24 órán belül ürül ki főként glükuronid (60-80%) és szulfát (20-30%) konjugátum formájában. Kevesebb, mint 5% ürül ki változatlan formában. A plazma felezési idő 2,7 óra, és a teljes test clearance 18 l/óra. Újszülöttek, csecsemők és gyermekek A paracetamol farmakokinetikája csecsemőknél és gyermekeknél hasonló a felnőttekéhez, kivéve a plazma felezési időt, mely valamivel rövidebb (1,5-2 óra), mint a felnőtteknél. Újszülötteknél a plazma felezési idő hosszabb, mint a csecsemőknél, kb. 3,5 óra. Az újszülötteknél, csecsemőknél és gyermekeknél 10 éves korig jelentősen kevesebb a glükuronid és több a szulfát konjugátumok kiválasztása, mint a felnőttek esetében. Táblázat: Az életkorhoz kapcsolódó farmakokinetikai értékek (standardizált clearance,*CLstd/Foral (l.h-1 70 kg-1).

Életkor	Testtömeg (kg)	CLstd/Foral (l.h-1 70 kg-1)
40 hét (PCA) 3 hónap (PNA) 6 hónap (PNA) 1 év (PNA) 2 év (PNA) 5 év (PNA) 8 év (PNA)	3,3 6 7,5 10 12 20 25	5,9 8,8 11,1 13,6 15,6 16,3 16,3

*CLstd – a populációra vonatkozó becsült CL érték PCA - age post conception, a fogamzástól számított életkor PNA - age postnatal, születés utáni életkor Speciális betegcsoportok Veseelégtelenség Súlyos vesekárosodás esetén (kreatinin-clearance 10-30 ml/perc) a paracetamol eliminációja enyhén késleltetett, az eliminációs felezési idő 2-ről 5,3 órára növekedhet. A glükuronid- és szulfát konjugátum kiürülése súlyos vesekárosodásban háromszor lassúbb, mint egészséges személyeknél. Ezért javasolt súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében (kreatinin-clearance  30 ml/perc) a minimális adagolási intervallumot 6 órára növelni (lásd 4.2 pont). Idős betegek A paracetamol famakokinetikája és metabolizmusa nem változik az idős betegek esetében, ezért nincs szükség az adagolás módosítására ennél a populációnál.