Gyilkos galóca (Amanita phalloides) mérgezés.

Nem ismertek.

Szokásos napi adagja 20 mg szilibinin ttkg-onként, 4 infúzióra elosztva, amelyeket 2-2 óra alatt kell infundálni, a mindenkori folyadékmérleg figyelembevételével. Ennek megfelelően infúziónként 5 mg/ttkg szilibinint infundálunk, így például egy 70 ttkg beteg esetében 1 porampulla tartalma (cirka egyenlő 350 mg szilibinin) szükséges egy infúzióhoz. Négyórás időszak elteltével újabb hasonló infúziót lehet alkalmazni, így 24 óra alatt összesen 4 infúzió adható be. A készítmény kizárólag intravénás infúzióban alkalmazható. A porampulla tartalmát 35 ml infúziós oldatban (pl. 5%-os glükóz infúziós vagy 0,9%-os nátrium-klorid infúziós oldat) feloldjuk, így ml-ként 10 mg szilibinint tartalmazó oldatot kapunk.

Izolált esetekben melegérzés (hőhullám) kialakulhat az infúzió adagolása során.

Nem ismert.

Az extracorporális méregtelenítő eljárásokat - mint például a hemoperfúzió vagy a hemodialízis - az infúziók közötti szünetekben lehet elvégezni, a szilibinin szint csökkenésének elkerülése érdekében. Az elektrolit- és a sav-bázis egyensúlyt, valamint a folyadékmérleget szigorúan ellenőrizni kell. Napi 20 mg/ttkg szilibinin adagot és a nátrium-klorid oldószert figyelembe véve kb. 0,36 mmol/ttkg nátrium kerül be a szervezetbe.

Farmakoterápiás csoport: Májvédők, zsírosodásgátlók A szilibinin antitoxikus hatása gyilkos galóca mérgezések esetén azon alapul, hogy meggátolja az amatoxin (a gyilkosgalóca fő mérge) felvételét a májsejtekbe, és ezzel megakadályozza a méreg bejutását az enterohepatikus keringésbe. Ezáltal csökken az amatoxin sejten belüli koncentrációja és toxicitása is. Ugyanakkor a szilibinin a biliáris kiválasztást nem befolyásolja. A szilibinin a riboszomális RNS képződésének fokozásával növeli a májsejtekben a bioszintézist, és ezen keresztül fokozza minden szintetizált sejtalkotó képződését.

Egy kétórás Legalon SIL infúzió ideje alatt a szilibinin-észter csak dekonjugált formában található meg a plazmában. A vérből olyan gyorsan ürül, hogy az infúzió vége után 3 órával a szilibinin-C-2',3-dihydrogen-succinate dinátrium sójának már csak kis mennyiségei mutathatók ki. A szilibinin észterifikációja szintén megfigyelhető. A vérvizsgálatból feltételezhető, hogy a szilibinin-C-2',3-dihydrogen-succinate dinátrium sója gyorsan metabolizálódik és eliminálódik. Ezért nem haladhatják meg a 3-4 órát az infúziók közötti intervallumok, és ezért bizonyult a cseppinfúzió a legmegfelelőbb alkalmazási módnak.