Főoldal Hatóanyagok Készítmények Formulálás Dokumentumok Kereső
HATÓANYAGOK

Javallatok:
A Metronidazol Noridem 5 mg/ml oldatos infúzió felnőttek és gyermekek esetében olyan fertőzések megelőzésére és kezelésére javallott, amelyeknél metronidazolra érzékeny anaerob mikroorganizmusokat azonosítottak, vagy a fertőzést feltételezhetően azok okozzák (lásd 4.4 és 5.1 pont). · Posztoperatív fertőzések profilaxisa, ahol gyaníthatóan anaerob baktériumok a kórokozó patogének (nőgyógyászati és intraabdominalis műtétek). · Peritonitis, agytályog, nekrotizáló pneumonia, osteomyelitis, puerperalis sepsis, kismedencei tályog, valamint olyan posztoperatív sebfertőzések kezelése, amelyekből patogén anaerobokat izoláltak. Olyan betegek kezelése, akiknél a fent felsorolt fertőzések bármelyikével összefüggésben előfordul bakteriémia. Vegyes aerob és anaerob fertőzés esetén az aerob fertőzés kezelésére alkalmas antibiotikumokat is kell alkalmazni a Metronidazol Noridem 5 mg/ml oldatos infúzió mellett. A profilaktikus alkalmazás mindig javallott anaerob fertőzés nagy kockázatával járó műtétek előtt (nőgyógyászati és intraabdominalis műtétek). · Súlyos bél- vagy máj amoebiasis Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő használatára vonatkozó hivatalos útmutatást.

Ellenjavallatok:
A metronidazollal vagy más nitroimidazol-származékokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység.

Adagolás:
Adagolás Az adagolást a beteg terápiára adott egyéni válaszának, korának és testsúlyának megfelelően, valamint a betegség jellegének és súlyosságának megfelelően állítják be. A következő adagolási irányelveket kell követni: Felnőttek és serdülők: Amoebiasis Naponta 1,50 g (500 mg naponta háromszor, intravénás infúzióban). Máj amoebiasis esetén a tályogos állapotban a metronidazol-kezeléssel egyidejűleg a tályogot el kell távolítani. A kezelés időtartama: 5-10 nap. Anaerob fertőzések kezelése 500 mg (100 ml) 8 óránként. Alternatívaként naponta 1000 mg–1500 mg adható egyszeri dózisként. A terápia időtartama a kezelés hatásától függ. A legtöbb esetben a kezelést elegendő 7 napig folytatni. Ha klinikailag indokolt, a kezelés folytatható ezen az időn túl, de a 10 napos időtartamot alapvetően nem szabad túllépni (lásd még: 4.4 pont). Anaerob baktériumok által okozott posztoperatív fertőzés megelőzése: 500 mg, a beadást körülbelül a műtét előtt 1 órával befejezve. A dózist 8 és 16 óra múlva meg kell ismételni. Idősek: Az időseknél óvatosságra van szükség, különösen nagy dózisok esetén, habár dózismódosítás tekintetében korlátozott információ áll rendelkezésre. Gyermekek és serdülők: Amoebiasis 35-50 mg/kg/nap intravénásan, 3 dózisra osztva 5-10 napig. A 2400 mg/nap maximumot nem szabad túllépni. Máj amoebiasis esetén a tályogos állapotban a metronidazolos kezeléssel egyidejűleg a tályogot el kell távolítani. Anaerob fertőzések kezelése · Gyermekek 8 hetes kortól 12 éves korig: A szokásos napi dózis testsúlykilogrammonként 20-30 mg naponta egyetlen dózisban vagy 8 óránként testsúlykilogrammonként 7,5 mg-ra osztva. A fertőzés súlyosságától függően a napi dózist fel lehet emelni testsúlykilogrammonként 40 mg-ra. · Újszülöttek és csecsemők 8 hetes kor alatt: Testsúlykilogrammonként 15 mg naponta egyetlen dózisban, vagy 12 óránként testsúlykilogrammonként 7,5 mg-ra osztva. · A terhesség 40. hete előtt született újszülötteknél a metronidazol felhalmozódása jelentkezhet az élet első hetében; ezért a metronidazol koncentrációját a szérumban lehetőleg monitorozni kell néhány napos terápiát követően. A kezelés időtartama általában 7 nap. Anaerob baktériumok által okozott posztoperatív fertőzések megelőzése · Gyermekek 12 éves korig: Testsúlykilogrammonként 20-30 mg egyetlen dózisban, 1-2 órával műtét előtt beadva. · A terhesség 40. hete előtt született újszülöttek: Testsúlykilogrammonként 10 mg egyetlen dózisban műtét előtt. Veseelégtelenségben szenvedő betegek Erre a populációra vonatkozóan korlátozott adatok állnak rendelkezésre. A rendelkezésre álló adatok nem indokolják a dóziscsökkentés szükségességét (lásd 5.2 pont). Hemodialízisben részesülő betegeknél a metronidazol szokásos dózisát a dialízises napokon a hemodialízis utánra kell időzíteni, hogy kompenzálják a metronidazol eltávolítását az eljárás során. Alapesetben nincs szükség dózismódosításra olyan veseelégtelenségben szenvedő betegeknél, akik intermittáló peritoneális dialízisben (IPD) vagy folyamatos ambuláns peritoneális dialízisben (CAPD) részesülnek. Májelégtelenségben szenvedő betegek Mivel súlyos májelégtelenség esetén a szérum felezési ideje megnyúlik, és a plazmából történő kiürülés késleltetett, a súlyos májbetegségben szenvedő betegeknek kisebb dózisokra van szükségük (lásd 5.2 pont). Máj encephalopathiában szenvedő betegeknél a napi adagot egyharmadára kell csökkenteni, és napi egyszeri dózisban be lehet adni (lásd 4.4 pont). Az alkalmazás módja Intravénás alkalmazásra. Egy flakon tartalmát lassan, intravénásan kell beadni, azaz max. 100 ml-t legalább 20 perc alatt, de alapesetben több, mint 1 óra alatt. Az egyidejűleg felírt antibiotikumokat külön kell beadni.

Mellékhatások:
A nemkívánatos hatások főként a hosszú ideig történő alkalmazással vagy nagy dózisokkal kapcsolatosak. Hosszú távú kezelés esetén a leggyakrabban megfigyelt hatások közé tartozik az émelygés, a rendellenes ízérzés és a neuropátia kockázata. A következő felsorolásban a nemkívánatos hatások gyakoriságának leírására a következő kifejezéseket használjuk: - nagyon gyakori (≥ 1/10) - gyakori (≥ 1/100 - < 1/10) - nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100) - ritka (≥ 1/10 000 - < 1/1000) - nagyon ritka (< 1/10 000) - nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Szervrendszer (MedDRA) Gyakori (≥ 1/100-tól < 1/10) Ritka (≥ 1/10 000-től < 1/1000) Nagyon ritka (< 1/10 000) Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések Felülfertőződé s Candidával (pl. genitális fertőzések) Pseudomembranosus colitis, amely a terápia alatt vagy után jelentkezhet, súlyos tartós hasmenésként jelentkezik. A sürgősségi ellátás részleteit illetően (lásd 4.4 pont)
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Granulocytopenia, Agranulocytosis, thrombocytopenia, pancytopenia. Lásd 4.4 pont. Leukopenia, aplasztikus anaemia
Immunrendszeri betegségek és tünetek Súlyos akut szisztémás túlérzékenységi reakciók: anafilaxia, anafilaxiás sokkig (lásd 4.4pont). Enyhe vagy közepesen súlyos túlérzékenységi reakciók, pl. bőrreakciók (lásd alább: „A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei”) Angiooedema
Anyagcsere és táplálkozási betegségek és tünetek Étvágytalanság
Pszichiátriai kórképek Pszichotikus rendellenességek, beleértve a zavartságot, hallucinációt is Depresszió
Idegrendszeri betegségek és tünetek Encephalopathia, láz, fejfájás, látás- és mozgászavarok, ataxia, dysarthria, vertigo (forgó jellegű szédülés), álmosság, szédülés, görcsök · somnolentia vagy insomnia myoclonus, rohamok, perifériás neuropátia, ami jelentkethet a végtagokban, mint paresthesia, fájdalom, kesztyűszerű érzés, zsibbadás, aszeptikus meningitis · Ha perifériás neuropátia vagy encephalopathia rohamai vagy jelei jelentkeznek, haladéktalanul tájékoztatni kell a kezelőorvost. Lásd 4.4 pont.
Szembetegségek és szemészeti tünetek Látászavarok, pl. diplopia, myopia Oculogyriás roham, Optikai neuropátia/ neuritis (izolált esetek)
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Változások az EKG-n, ellaposodott T-hullám
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hányás, hányinger, hasmenés, glossitis és stomatitis, eructatio, ízérzékenység, epigasztrikus nyomás, fémes íz, lepedékes nyelv. Dysphagia (amelyet a metronidazol központi idegrendszeri hatásai okoznak)
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek · A májenzimek és a bilirubin kóros értékei · Hepatitis, icterus, pancreatitis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Allergiás bőrreakciók, pl. pruritus, urticaria, Stevens-Johnson szindróma Toxikus epidermalis necrolysis Erythema multiforme
A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei Myalgia, arthralgia
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Sötét színű vizelet (a metronidazol metabolit miatt)
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Intravénás infúzió beadását követően kialakuló vénairritáció vagy thrombophlebitis, legyengült vagy lázas állapot
Gyermekek és serdülők A mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a gyermekek esetében megegyezik a felnőttekével. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Interakciók:
Gyógyszerkölcsönhatások Amiodaron Metronidazol és amiodaron együttadása esetén a következőket jelentették: a QT-intervallum megnyúlása és torsade de pointes. Indokolt lehet a QT-intervallum monitorozása az EKG-n, ha az amiodaront a metronidazollal együtt adják. A járóbeteg-ellátásban kezelt betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy forduljanak orvoshoz, ha olyan tüneteket tapasztalnak, amelyek torsade de pointes előfordulását jelezhetik, például szédülés, palpitáció vagy ájulás. Barbiturátok A fenobarbitál fokozhatja a metronidazol máj-metabolizmusát, 3 órára csökkentve a felezési idejét a plazmában. Buszulfán A metronidazollal történő együttadás jelentősen megemelheti a buszulfán plazmakoncentrációját. Az interakció mechanizmusa még nem ismert. A buszulfán megemelkedett plazmaszintjeivel járó súlyos toxicitás és halálozás lehetősége miatt kerülni kell a metronidazollal történő egyidejű alkalmazást. Karbamazepin A metronidazol gátolhatja a karbamazepin metabolizmusát, következésképpen növelheti a plazmakoncentrációját. Cimetidin Egyidejűleg beadott cimetidin csökkentheti a metronidazol eliminációját izolált esetekben, és ennek következtében megnövelt metronidazol-koncentrációhoz vezethet a szérumban. Fogamzásgátló gyógyszerek Néhány kivételes esetben bizonyos antibiotikumok csökkenthetik a fogamzásgátló tabletták hatását a bélben lévő szteroidkonjugátumok bakteriális hidrolízisével való interferenciával, és ezzel csökkentheti a konjugálatlan szteroid újrafelszívódását. Ezért az aktív szteroid plazmaszintje csökken. Ez a szokatlan kölcsönhatás olyan nőknél fordulhat elő, akiknek magas a szteroidkonjugátumok epével történő kiválasztása. Vannak esettanulmányok az orális fogamzásgátló hatástalanságáról különböző antibiotikumokkal összefüggésben, pl. ampicillinnel, amoxicillinnel, tetraciklinekkel és a metronidazollal is. Kumarinszármazékok A metronidazollal egyidejűleg történő kezelés fokozhatja ezek véralvadásgátló hatását, és növelheti a vérzés kockázatát annak következtében, hogy csökken a kumarinok lebontása a májban. Szükség lehet az antikoaguláns adagjának módosítására. Ciklosporin A ciklosporinnal és a metronidazollal egyidejűleg történő kezelés során fennáll a kockázata, hogy nő a ciklosporin szérumkoncentrációja. A ciklosporin és a kreatinin szérumszint gyakori monitorozása szükséges. Diszulfirám A diszulfirám egyidejű alkalmazása konfúziós állapotot, sőt pszichotikus reakciókat is okozhat. A két gyógyszer kombinációját el kell kerülni. Fluorouracil A metronidazol gátolja az egyidejűleg beadott fluorouracil metabolizmusát, vagyis a fluorouracil plazmakoncentrációja nő. Lítium Óvatosan kell eljárni, ha a metronidazolt lítiumsókkal egyidejűleg adják be, mert a metronidazol-terápia alatt a lítium megnövekedett szérumkoncentrációját figyelték meg. A lítiumkezelést a metronidazol beadása előtt csökkenteni kell, vagy fel kell függeszteni. Lítium és metronidazol együttadásakor a betegeknél monitorozni kell a lítium, kreatinin és elektrolitok plazmakoncentrációját. Mikofenolát-mofetil A gyomor-bélflórát megváltoztató anyagok (pl. antibiotikumok) csökkenthetik a mikofenolsav készítmények orális biohasznosulását. Fertőzésellenes gyógyszerek egyidejű alkalmazása során ajánlott a mikofenolsav csökkent immunszuppresszív hatására vonatkozó szoros klinikai és laboratóriumi monitorozás. Fenitoin A metronidazol gátolja az egyidejűleg beadott fenitoin metabolizmusát, vagyis a fenitoin plazmakoncentrációja nő. Másrészt a metronidazol hatásossága csökken, ha a fenitoinnal egyidejűleg adják. Takrolimusz A metronidazollal történő együttadás növelheti a takrolimusz koncentrációját a vérben. A feltételezett mechanizmus a takrolimusz metabolizmusának gátlása a májban a CYP 3A4 útján. A takrolimusz szinteket a vérben és a vesefunkciót gyakran ellenőrizni kell, és a dózist annak megfelelően módosítani kell, különösen a metronidazol-terápia megkezdése vagy abbahagyása után azoknál a betegeknél, akiknél a takrolimusz-terápia pontos beállításra került. Az interakciók egyéb formái Alkohol A metronidazol-terápia során kerülni kell az alkoholtartalmú italok fogyasztását, mivel mellékhatások, például szédülés és hányás fordulhatnak elő (diszulfiramszerű hatás)

Figyelmeztetések:
Rendszeres klinikai és laboratóriumi megfigyelés ajánlott (beleértve a teljes vérképet) nagydózisú vagy hosszan tartó kezelés esetén, amennyiben a beteg anamnézisében előfordult vér-dyscrasia, illetve súlyos fertőzés vagy súlyos májelégtelenség esetén. Súlyos májkárosodásban vagy a hematopoézis zavaraiban (pl. granulocytopenia) szenvedő betegeknél a metronidazolt csak akkor szabad alkalmazni, ha a várható előnyei nyilvánvalóan meghaladják a potenciális veszélyeket. A metronidazol főleg a májban történő oxidációs folyamatok révén metabolizálódik. A metronidazole kiürülése nagymértékben csökkenhet előrehaladott májelégtelenség esetén. Jelentős felhalmozódás jelentkezhet máj encephalopathiában szenvedő betegeknél, és a metronidazol magas plazmakoncentrációja hozzájárulhat az encephalopathia tüneteihez. Ezért a metronidazolt kellő óvatossággal kell alkalmazni máj encephalopathiában szenvedő betegeknél (lásd 4.2 pont). A súlyosbodás veszélye miatt a metronidazolt aktív vagy krónikus súlyos perifériás és központi idegrendszeri betegségekben szenvedő betegeknél is csak akkor szabad alkalmazni, ha a várható előnyök nyilvánvalóan meghaladják a potenciális veszélyeket. A metronidazollal kezelt betegeknél görcsrohamokat, mioklónusos és perifériás neuropátiát jelentettek, ez utóbbit főként végtagzsibbadás vagy paresztéziája jellemezte. A kóros neurológiai tünetek megjelenése esetén azonnal értékelni kell a terápia folytatásának előny/kockázat arányát (lásd 4.8 pont). Súlyos túlérzékenységi reakciók esetén (pl. anafilaxiás sokk, lásd még 4.8 pont) a Metronidazol Noridem 5 mg/ml oldatos infúzióval történő kezelést azonnal le kell állítani, és szakképzett egészségügyi szakembereknek meg kell kezdeni az ilyenkor szokásos sürgősségi ellátást. A kezelés alatt vagy a következő hetekben jelentkező súlyos tartós hasmenés pseudomembranosus colitis miatt lehet (a legtöbb esetben Clostridium difficile okozza), lásd 4.8 pont. Ez az antibiotikumos kezelés által kiváltott bélbetegség életveszélyes lehet, és azonnali megfelelő kezelést igényel. Antiperisztaltikumok adása tilos. A metronidazolos vagy egyéb nitroimidazolokat tartalmazó gyógyszeres terápia időtartama nem haladhatja meg a 10 napot. A kezelés időtartama csak speciális esetekben hosszabbítható meg, ha feltétlenül szükséges, megfelelő klinikai és laboratóriumi monitorozással. Az ismételt terápiát a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell, csak a speciális esetekre. Ezeket a korlátozásokat szigorúan be kell tartani, mert a metronidazol mutagén aktivitását nem lehet biztonságosan kizárni, és mivel állatkísérletekben bizonyos daganatok előfordulási gyakoriságának növekedését figyelték meg. A metronidazollal történő hosszan tartó kezelés csontvelő-depresszióval járhat, ami a hematopoézis zavaraihoz vezethet. Ennek a tüneteit lásd a 4.8 pontban. A vérsejtszámot gondosan monitorozni kell hosszantartó terápia során. Ez a készítmény 310,58 mg nátriumot tartalmaz 100 ml-enként, ez 15,5%-a a WHO által javasolt maximális napi bevitelnek, ami 2 g nátrium felnőttek esetén. Laboratóriumi vizsgálatokkal való kölcsönhatások A metronidazol zavarja a következők enzimatikus-spektrofotometriás meghatározását: aszpartát-aminotranszferáz (GOT), alanin-aminotranszferáz (GPT), laktát-dehidrogenáz (LDH), trigliceridek és glükóz-hexokináz; és az értékek csökkenését okozhatja (esetleg nulláig). A metronidazol nagy abszorbanciával rendelkezik azon a hullámhosszon, amelyen a nikotinamid-adenin dinukleotidot (NADH) meghatározzák. Ezért a metronidazol elfedheti az emelkedett májenzim-koncentrációkat, ha a redukált NADH végponti csökkenésén alapuló folyamatos áramlású módszerekkel mérjük. Szokatlanul alacsony májenzim-koncentrációkról számoltak be, beleértve a nulla értékeket is. A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy a metronidazol a vizelet sötét elszíneződését okozhatja. Súlyos hepatotoxicitás/akut májelégtelenség eseteit jelentették metronidazolt tartalmazó készítmények rendszeres alkalmazása esetén, beleértve a halálos kimenetelű eseteket is, amelyek Cockayne-szindrómában szenvedő betegeknél a kezelés megkezdése után nagyon gyorsan bekövetkeztek. Ezért ebben a populációban a metronidazolt gondos előny-kockázat értékelés után lehet alkalmazni, és csak akkor, ha nincs alternatív kezelés. A májfunkciós teszteket közvetlenül a terápia megkezdése előtt, a kezelés alatt és a kezelés befejezése után kell végrehajtani, amíg a májfunkciós értékek a normál tartományon belülre kerülnek, vagy amíg az alapértékeket elérik. Ha a májfunkciós értékek észrevehetően megemelkednek a kezelés során, a gyógyszert fel kell függeszteni. A Cockayne-szindrómában szenvedő betegeket figyelmeztetni kell, hogy haladéktalanul jelentsék orvosuknak a lehetséges májkárosodás bármely tünetét, és hagyják abba a metronidazol alkalmazását.

Farmakodinámia:
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás felhasználású antibakteriális szerek, imidazolszármazékok ATC kód: J01XD01 Hatásmechanizmus A metronidazol önmagában hatástalan. Stabil vegyület, amely képes behatolni a mikroorganizmusokba. Anaerob körülmények között a DNS-re ható nitrozo-gyökök jönnek létre a metronidazolból a mikrobiális piruvát-ferredoxin-oxidoreduktáz által, a ferredoxin és a flavodoxin oxidációjával. A nitrozo-gyökök adduktumokat képeznek a DNS bázispárjaival, ezáltal a DNS-lánc felszakadásához, következésképpen a sejt pusztulásához vezetnek. PK/PD kapcsolat A metronidazol koncentrációfüggő módon hat. A metronidazol hatásossága főként a szérum maximális koncentrációjának (cmax) és az adott mikroorganizmus szempontjából releváns minimális gátló koncentrációnak (MIC) a hányadosától függ. Határértékek A metronidazole vizsgálatára a szokásos hígítási sorozatokat alkalmazzák. A következő minimális gátló koncentrációt állapították meg az érzékeny és a rezisztens mikoorganizmusok megkülönböztetésére. Az EUCAST (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing, 8.0 verzió, 2018. január) határértékek, amelyek megkülönböztetik az érzékeny (É) organizmusokat a rezisztensektől (R), a következők:
Mikoorganizmus Érzékeny Rezisztens
Clostridium difficile1 ≤ 2 mg/l > 2 mg/l
Egyéb Gram-pozitív anaerobok ≤ 4 mg > 4 mg/l
Gram-negatív anaerobok ≤ 4 mg > 4 mg/l
1 A határértékek epidemiológiai határértékeken (ECOFFs) alapulnak, amelyek megkülönböztetik a vad típusú izolátumokat a csökkent érzékenységgel rendelkezőktől. Érzékeny és rezisztens mikroorganizmusok felsorolása.
Általában érzékeny fajok
Anaerobok
Clostridium difficile°
Clostridium perfringens°
Fusobacterium spp.°
Peptoniphilus spp.°
Peptostreptococcus spp.°
Porphyromonas spp.°
Prevotella spp.
Veillonella spp.°
Bacteroides fragilis
Egyéb mikroorganizmusok
Entamoeba histolytica°
Gardnerella vaginalis°
Giardia lamblia°
Trichomonas vaginalis°
Olyan fajok, amelyeknél a szerzett ellenállás problémát jelenthet
Gram-negatív aerobok
Helicobacter pylori
Anaerobok
Eredendően rezisztens mikroorganizmusok
Minden obligát aerob
Gram-pozitív mikroorganizmusok
Enterococcus spp.
Staphylococcus spp.
Streptococcus spp.
Gram-negatív mikroorganizmusok
Enterobacteriaceae
Haemophilus spp.
° A táblázatok közzétételének időpontjában nem álltak rendelkezésre naprakész adatok. Az elsődleges szakirodalmi forrásokban, standard referenciakönyvekben és terápiás ajánlásokban feltételezik az adott törzsek érzékenységét. Δ Csak penicillinre allergiás betegeknél alkalmazható A metronidazol-rezisztencia mechanizmusa A metronidazol-rezisztencia háttérmechanizmusát még mindig csak részben értjük. Azoknak a Bacteroides törzseknek, amelyek ellenállnak a metronidazolnak, olyan génjei vannak, amelyek kódolják a nitroimidazol-reduktázokat, a nitroimidazolokat aminoimidazolokra alakítva át. Ezáltal gátlódik az antibakteriális hatású nitrozo-gyökök képződése. Teljes keresztrezisztencia van a metronidazol és a többi nitroimidazol-származék (tinidazol, ornidazol, nimorazol) között. Az egyes fajok szerzett ellenállásának előfordulása a régiótól és az időtől függően változhat. Ezért különösen a súlyos fertőzések megfelelő kezeléséhez konkrét helyi információkkal kell rendelkezni a rezisztenciával kapcsolatban. Ha kétség merül fel a metronidazol hatásosságáról a helyi rezisztencia-helyzet miatt, akkor szakértő tanácsát kell kérni. Különösen súlyos fertőzések vagy a kezelés sikertelensége esetén mikrobiológiai diagnózis szükséges, ideértve az adott mikroorganizmus faj és annak metronidazolra való érzékenységének a meghatározását.

Farmakokinetika:
Felszívódás A metronidazol könnyen felszívódik a gyomor-bélrendszerből, és az orális biohasznosulás > 90%. Következésképpen az ugyanazon mg dózis hasonló koncentrációt (AUC) eredményez az intravénás és a per os adagolás közötti váltáskor. Mivel a Metronidazol Noridem 500 mg/100 ml oldatos infúzió intravénásan adják be, a biohasznosulás 100%. Eloszlás · 500 mg metronidazol intravénás injekciója egyetlen infúzió után egy 20 perces infúzió végén 18 mikrogramm/ml-es átlagos csúcsértéket eredményez. · Az ismételt bevétel 8 óránként azonos átlagos csúcskoncentrációt eredményez. · A 12 óránkénti bevétel 13 mikrogramm/ml átlagos csúcskoncentrációt eredményez. · A plazma felezési ideje 8-10 óra. · A plazmafehérje kötődése alacsony: kevesebb mint 10 százalék. · A diffúzió gyors és kiterjedt a következőkben: tüdő, vesék, máj, bőr, epe, CSF, nyál, ondófolyadék, hüvelyváladék. A metronidazol átjut a vér-placentagáton, és kiválasztódik az anyatejbe. Biotranszformáció Két nem konjugált metabolitot termel, amelyek antibakteriális tevékenységet fejtenek ki (10-30%). A metronidazol a májban metabolizálódik az oldallánc oxidációjával és glükuronid képződésével. Metabolitjai közé tartozik egy savas oxidációs termék, egy hidroxi-származék és egy glükuronid. A szérumban a fő metabolit a hidroxilezett metabolit, a vizeletben a fő metabolit a savas metabolit. A metabolizmus többnyire a mikroszomális citokróm P450 oxidázok útján történik a májban. Elimináció Az anyag körülbelül 80%-a kiürül a vizelettel, kevesebb mint 10%-a változatlan hatóanyag formájában. Kis mennyiség kiválasztódik a májon keresztül. Az eliminációs felezési idő 8 (6-10) óra. Jellemzők speciális betegcsoportoknál: A veseelégtelenség csak jelentéktelen mértékben késlelteti a kiválasztást. Veseelégtelenség mellett a metronidazol eliminációs felezési ideje változatlan marad, azonban a metronidazol anyagcseretermékei felhalmozódnak ezekben a betegekben. Ennek klinikai jelentősége jelenleg nem ismert. Súlyos májbetegség esetén késletetett plazma clearance-reés hosszabb szérum felezési időre (akár 30 óra) lehet számítani.

Minden jog fenntartva © 2015-2020 Parenterális Munkacsoport
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár