HATÓANYAGOK |
|
Javallatok: Metabolikus acidosis. Alkalmazása minden olyan esetben indokolt, amikor az artériás vér pH értéke 7,2 alá és/vagy az Astrup-féle standard bikarbonát értéke 8-10 mmol/l alá csökken, illetve amikor a Siggaard–Andersen féle nomogram alapján a bázishiány (BE) meghaladja a 8 µmol/l értéket. Barbiturát és szalicilát mérgezésnél alkalizálás.
Ellenjavallatok: Ismert túlérzékenység a nátrium-hidrogén-karbonátra, vagy a készítmény egyéb összetevőire.
Metabolikus és respirációs alkalosis; hypernatraemia; respirációs acidosis (hypercapnia); oligo-anuriás állapotok; hypokalaemia; tüdőödéma, szívelégtelenség.
Adagolás: Iv. cseppinfúzióban. A teljes adag és az infundálás sebessége a beteg klinikai állapotától függ.
A szükséges mennyiség meghatározása:
Felnőtteknek:
- Astrup-féle standard bikarbonát normálérték alapján:
Szükséges HCO3- mennyiség(mmol) = Astrup-féle standard bikarbonát normálérték –
(aktuálisan mért standard bikarbonát érték) x ttkg x 0,2
Szükséges HCO3- mennyiség (mmol)= a beteg báziseltérése (BE) x ttkg x 0,2
(A ttkg-nak 0,2-as faktorral történő szorzata az extracelluláris folyadékmennyiség)
Az így kiszámított mennyiségnek csak a felét javasolt először beadni, majd újabb vér-gáz vizsgálat után ha szükséges folytatni az adagolást.
- Laboratóriumi vizsgálati lehetőségek hiányában kardiopulmonális újraélesztés esetén bikarbonát adása akkor indokolt, ha az újraélesztés 3 percnél hosszabb keringésmegállást követően kezdődik, illetve ha 10 percen túl még folytatni szükséges.
Ebben az esetben az ajánlott adag: 1 mmol/ttkg HCO3- -t azaz 155 mmol-os Alkaligen infúziós oldatból 70 kg-os beteg esetén: 70 x 6,45 = 450 ml-t.
Az infundálás sebessége nem haladhatja meg a 120 csepp/perc mennyiséget.
Csecsemőknek és gyermekeknek:
Metabolikus acidosis esetén a beadandó mennyiséget a sav-bázis paraméterek alapján (kívánt és mért bikarbonát különbsége x ttkg x 0,3) számítják ki. Induláskor a kiszámított mennyiség felét, vagy harmadát adják be, majd a sav-bázis paraméterek ismeretében döntenek a további adásról. Az Alkaligen infúzió 6,4 ml-ében 1 mmol bikarbonát van. Csecsemőknek és gyermekeknek az adagolás sebessége általában 20-30 csepp/perc ill. 50 ml/óra.
Újraélesztés esetén, amikor vér-gáz eredmények nem állnak rendelkezésre
1 mmol/ttkg (≈ 6,4 ml Alkaligen infúzió/ttkg) adása javasolt induláskor, majd a reanimáció alatt 0,5 mmol/ttkg (≈ 3,2 ml Alkaligen infúzió/ttkg) dózisban 10 percenként ismételhető. A vér-gáz vizsgálat elérhetősége esetén a korrekciót ennek megfelelően kell végezni.
Mellékhatások: MedDRA szerinti gyakorisági kategóriák:
Nagyon gyakori (≥1/10)
Gyakori (≥1/100 - <1/10)
Nem gyakori (≥1/1000 - <1/100)
Ritka (≥1/10000 - <1/1000)
Nagyon ritka (<1/10000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
Immunrendszeri betegségek és tünetek:
Nagyon ritka: anafilaxiás reakció
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:
Nagyon ritka: tachycardia
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
Nagyon ritka: hányinger, hányás
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei:
Ritka: csalánkiütés
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Ritka: bőrirritáció
Figyelmeztetések: A sav-bázis háztartás rendezése fokozatosan történjen, mert a túlkompenzáció következtében kialakuló alkalosis miatt súlyos cardiovascularis hatások léphetnek fel. Újraélesztésnél a szív és az agy számára az enyhe acidosis kedvezőbb mint az alkalosis.
Kizárólag intravénásan alkalmazható.
Az infúzió alkalmazásakor a sav -bázis státusz, valamint a szérum-elektrolitok ismételt ellenőrzése javasolt.
Kizárólag sértetlen infúziós üvegben lévő, tiszta és színtelen készítmény használható.
A megbontott infúziós oldatot félretenni és később felhasználni tilos!
Terhesség és szoptatás: Mivel ilyen jellegű célzott klinikai vizsgálatok eddig nem történtek, így terhesség, illetve szoptatás idején csak az előnyök és kockázatok gondos mérlegelése után alkalmazható.
Túladagolás: Veszélyes lehet a beadott nagy mennyiségű nátrium, az infúzió okozta hyperosmolaritás, valamint a bikarbonát lebontása során termelődő CO2, mely alkalosishoz, hypernatremiához, illetve oxigénhiányos állapothoz vezethet. Az infúzió adagolását ezért csak szakorvos, vagy szakápoló végezheti és a beadás ideje alatt fokozott figyelem és felügyelet szükséges.
Farmakodinámia: Farmakoterápiás csoport: Elektrolitok ATC kód: B05B B01
A Alkaligen infúzió steril, izotóniás, lúgosító elektrolitoldat. Fő összetevője, a nátrium-hidrogén-karbonát enyhén lúgosító hatású, így az infúzió alkalmazható minden olyan esetben, mikor az artériás vér pH értéke 7,2 alá, illetve (és/vagy) az Astrup-féle standard bikarbonát értéke 8-10 mmol/l alá esik.
A készítmény izotóniás oldat. Összetevői, a nátrium és a hidrogén-karbonát ionok az extracelluláris tér legfontosabb elektrolitjai közé tartoznak és döntő szerepet játszanak a folyadékeloszlás szabályozásában, valamint a sav-bázis egyensúly kialakításában és fenntartásában. Az extracelluláris folyadék mennyiségét elsősorban a szervezet nátrium készlete szabja meg. Ennek változásával változik az extracelluláris térfogat is. A nátriumion teszi ki az extracelluláris ozmotikus koncentráció közel felét, és ezzel egyenlő ozmotikus koncentrációt jelentenek a nátriumion pozitív töltését közömbösítő egyértékű negatív klorid és bikarbonát ionok. A nátriumnak kitüntetett szerepe van az extracelluláris ozmolalitás, az izozmózis beállításában.
Farmakokinetika: A nátrium és hidrogén-karbonát ionok a szervezet természetes alkotóelemei. Metabolizmusuk élettani anyagcsereutakon zajlik, fenntartják a szervezet elektrolit-egyensúlyát és a plazmatérfogatot. A májban és a vesében eliminálódnak. |
|