A Biphozyl hemodializáló vagy hemofiltrációs oldat szubsztitúciós oldatként és dializátumként alkalmazható akut veseelégtelenségben végzett folyamatos vesepótló kezelés során. A Biphozyl az akut fázist követően alkalmazandó, a vesepótló kezelés megkezdése után, amikor a pH, a kálium- és a foszfátkoncentráció visszatért a normális értékre. A Biphozyl akkor is alkalmazható, ha rendelkezésre állnak más pufferforrások, valamint regionális citrát-alvadásgátlás esetén. A Biphozyl alkalmazható továbbá hypercalcaemiában szenvedő betegek kezelésére is. A Biphozyl alkalmazható gyógyszermérgezés esetén is, ha a mérgezést okozó anyagok dialízissel vagy hemofiltrációval eltávolíthatók.

A készítmény hatóanyagá(ai)val vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Hypocalcaemia, kivéve, ha a kálciumot más forrásból pótolják. Hyperkalaemia. Hyperphosphataemia.

Adagolás A Biphozyl alkalmazandó mennyisége és beadási sebessége a vér foszfát- és egyéb elektrolitkoncentrációjától, a sav–bázis-egyensúlytól, a folyadékegyensúlytól és a beteg általános klinikai állapotától függ. A szubsztitúciós oldat és/vagy dializátum beadandó mennyisége függ a kezelés kívánt intenzitásától (dózisától) is. A Biphozyl beadását (a dózist, az infúzió sebességét és az összesített térfogatot) olyan orvosnak kell meghatároznia, aki jártas az intenzív ellátásban használt gyógyszerek használatában és a folyamatos vesepótló kezelésben. Hemofiltráció vagy hemodiafiltráció esetén szubsztitúciós oldatként alkalmazva az alábbi filtrációs ráta alkalmazandó: Felnőttek: 500–3000 ml/óra Folyamatos hemodialízis vagy folyamatos hemodiafiltráció esetén dializátumként alkalmazva az alábbi filtrációs ráta alkalmazandó: Felnőttek: 500–2500 ml/óra Felnőttek esetében, folyamatos vesepótló kezelés során, az általában alkalmazott kombinált összesített (dializátum és szubsztitúciós oldat) filtrációs ráta körülbelül 2000–2500 ml/óra, amely napi 48‑60 l folyadéktérfogatnak felel meg. Gyermekek és serdülők Gyermekek esetében (újszülöttektől 18 éves serdülőkig) hemofiltrációban és hemodiafiltrációban szubsztitúciós oldatként, illetve folyamatos hemodialízisben és folyamatos hemodiafiltrációban dializáló oldatként (dializátumként) történő használatkor a filtrációs ráta az 1000–4000 ml/óra/1,73 m² tartományban van. Serdülők (12–18 évesek) esetében a felnőttek számára ajánlott adagolást kell alkalmazni, ha a számított gyermekgyógyászati adag meghaladná a maximális felnőtt adagot. Idős betegek 65 évesnél idősebb felnőttek: A klinikai vizsgálatok és tapasztalatok eredményei alapján az időseknél történő alkalmazás a biztonságosság és hatásosság vonatkozásában nem különbözik a fiatalabb felnőtteknél tapasztalhatótól. Az alkalmazás módja Intravénás alkalmazásra és hemodialízishez való alkalmazásra. A Biphozyl-t szubsztitúciós oldatként való alkalmazása esetén az extrakorporális keringésbe kell juttatni a szűrő (hemofilter vagy a hemodiafilter) előtt (predilutio) vagy után (postdilutio). A Biphozyl-t dializátumként való alkalmazása esetén az extrakorporális szűrő dializátumot tartalmazó részébe kell juttatni, amelyet a vértől szemipermeábilis membrán választ el. A gyógyszer alkalmazás előtti elkészítésére vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban (A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk).

Mellékhatásokat okozhat a Biphozyl oldat és a dialízis-kezelés is. Az alkalmazással kapcsolatos speciális óvintézkedések a 4.4 pontban találhatók. A következő mellékhatásokat jelentették a forgalomba hozatal után. A hidrogén-karbonáttal pufferelt hemofiltrációs és hemodializáló oldatokat általában jól tolerálják a betegek. Az alább bemutatott táblázat a MedDRA-szervrendszerek szerinti osztályozást követi (szervrendszer és preferált megnevezés szintjén). A gyakoriságok a rendelkezésre álló adatokból nem állapíthatók meg.

MedDRA szervrendszer	Preferált megnevezés	Gyakoriság
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Az elektrolit-egyensúly zavarai, például hypocalcaemia, hyperkalaemia, hyperphosphataemia	nem ismert
	A folyadékháztartás zavara, például hypervolaemia*, hypovolaemia*	nem ismert
	A sav–bázis-egyensúly zavarai, például metabolikus acidózis	nem ismert
Érbetegségek és tünetek	Alacsony vérnyomás*	nem ismert
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Hányinger*	nem ismert
	Hányás*	nem ismert
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Izomgörcsök*	nem ismert

* ezeket a mellékhatásokat általában a dialíziskezelések okozzák Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

A kezelés során csökkenhet a szűréssel, illetve dialízissel eltávolítható gyógyszerek koncentrációja a vérben a hemodializátor, a hemofilter vagy a hemodiafilter révén történő eltávolításuk miatt. Szükség esetén megfelelő módosító kezelést kell indítani a kezelés során eltávolított gyógyszerek kívánt vérkoncentrációjának elérése érdekében. Más foszfátforrások (pl. hiperalimentációs folyadék) befolyásolhatják a szérum foszfátkoncentrációt, és növelhetik a hyperphosphataemia kockázatát. A folyamatos vesepótló kezelés folyadékába vagy más folyadékba adagolt további nátrium-bikarbonát (vagy pufferforrás) megnövelheti a metabolikus alkalózis kockázatát. Ha citrátot használnak antikoagulánsként, az hozzájárulhat a teljes pufferterheléshez, és csökkentheti a plazma kalciumszintet.

Az oldatot csak hemofiltrációval, hemodiafiltrációval vagy hemodialízissel végzett folyamatos vesepótló kezelés céljára, az ebben járatos orvos által vagy felügyelete alatt szabad alkalmazni. Figyelmeztetések A Biphozyl nem alkalmazható hyperkalaemiás beteg esetében (lásd 4.3 pont). A szérum káliumkoncentrációt ellenõrizni kell a hemofiltráció és/vagy hemodialízis elõtt és alatt. Mivel a Biphozyl káliumtartalmú oldat, átmeneti hyperkalaemia alakulhat ki a kezelés megkezdése után. Csökkentse az infúzió sebességét és ellenõrizze, hogy sikerült-e elérni a kívánt káliumkoncentrációt. Ha a hyperkalaemia nem szûnik meg, azonnal állítsa le az oldat beadását. Ha a Biphozyl dializátumként történõ használata alatt hyperkalaemia alakul ki, káliummentes dializátum adására lehet szükség a kálium eltávolításának gyorsítása érdekében. Mivel a Biphozyl foszfáttartalmú oldat, átmeneti hyperphosphataemia alakulhat ki a kezelés megkezdése után. Csökkentse az infúzió sebességét és ellenõrizze, hogy sikerült-e elérni a kívánt foszfátkoncentrációt. Ha a hyperphosphataemia nem szûnik meg, azonnal állítsa le az oldat beadását (lásd 4.3 pont). A Biphozyl-lal kezelt betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell a vér elektrolit- és sav‑bázis‑paramétereit. A Biphozyl hidrogén-foszfátot, egy gyenge savat tartalmaz, amely hatással lehet a beteg sav–bázis-egyensúlyára. Ha a Biphozyl‑kezelés közben metabolikus acidózis alakul ki vagy rosszabbodik, esetleg csökkenteni kell az infúzió sebességét, vagy teljesen le kell állítani az adagolást. Mivel a Biphozyl nem tartalmaz glükózt, a kezelés hypoglycaemiához vezethet. Diabeteses betegek esetében rendszeresen ellenőrizni kell a vér glükózszintjét (beleértve az inzulint vagy más glükózcsökkentő gyógyszert kapó betegek esetében a gondos mérlegelést), de diabetesben nem szenvedő betegek esetében is fontolóra kell venni a vér glükózszintjének ellenőrzését az eljárás alatti néma hypoglycaemia kockázata miatt. Ha hypoglycaemia lép fel, glükóztartalmú oldat alkalmazását kell fontolóra venni. A kívánt glikémiás kontroll fenntartásához más korrekciós lépésekre is szükség lehet. A használati utasítást szigorúan be kell tartani (lásd 6.6 pont). A két rekeszben található oldatokat felhasználás előtt össze kell keverni. Szennyezett oldat alkalmazása szepszist és sokkot okozhat. Kizárólag megfelelő extrakorporális vesepótló berendezéssel használható. Az alkalmazással kapcsolatos különleges óvintézkedések A Biphozyl nem tartalmaz kalciumot, és hypocalcaemiát okozhat (lásd 4.8 pont). Szükségessé válhat kalcium infúziója. A Biphozyl felmelegíthető 37 °C-ra, hogy a beadás kellemesebb legyen a beteg számára. Az oldat beadás előtti felmelegítését az elkészítés előtt kell elvégezni, és a művelethez csak száraz hő alkalmazható. Az oldatot nem szabad vízben vagy mikrohullámú sütőben melegíteni. Beadás előtt – ha az oldat és a tartály ezt lehetővé teszi – vizuálisan ellenőrizni kell, hogy a Biphozyl oldat nincs-e elszíneződve, illetve nem tartalmaz-e szemcsés anyagot. Csak akkor szabad beadni, ha az oldat tiszta és a lezárás ép. A kezelés közben szorosan monitorozni kell a beteg hemodinamikai állapotát, folyadékegyensúlyát, illetve elektrolit- és sav–bázis-egyensúlyát, beleértve az összes folyadékbevitelt és folyadékleadást, még a vesepótló kezeléssel nem közvetlenül összefüggőeket is. A Biphozyl hidrogén-karbonát tartalma a vér normál koncentrációtartománya alsó határán áll. A Biphozyl alkalmazható citráttal végzett véralvadásgátlás esetén – mivel a citrát hidrogén-karbonáttá metabolizálódik –, vagy ha a vér normál pH-értékét folyamatos vesepótló kezeléssel már helyreállították. A pufferszükséglet értékelése a vér sav‑bázis paramétereinek ismételt mérésével, és a terápia átfogó értékelése elengedhetetlen. Szükségessé válhat magasabb hidrogén-karbonát-tartalmú oldat alkalmazása. Hypervolaemia esetén a folyamatos vesepótló kezelésben alkalmazott készülékre előírt nettó ultrafiltrációs ráta növelhető, és/vagy a szubsztitúciós oldat és/vagy a dializáló oldat kivételével az oldatok beadási sebessége csökkenthető. Hypovolaemia esetén a folyamatos vesepótló kezelésben alkalmazott készülékre előírt nettó ultrafiltrációs ráta csökkenthető, és/vagy a szubsztitúciós oldat és/vagy a dializáló oldat kivételével az oldatok beadási sebessége növelhető. (Lásd 4.9 pont.) A kezeléssel kapcsolatos általános óvintézkedéseket és ellenjavallatokat lásd a 4.3 pontban.

Termékenység Mivel a nátrium, a kálium, a magnézium, a klorid, a hidrogén-foszfát és a hidrogén-karbonát a szervezet normális alkotórészei, nem várható, hogy a gyógyszernek hatása lenne a termékenységre. Terhesség és szoptatás Nincsenek dokumentált klinikai adatok a Biphozyl alkalmazásáról terhesség és szoptatás alatt. Terhes vagy szoptató nőknél csak akkor szabad a Biphozyl-t alkalmazni, ha az egyértelműen szükséges.

A Biphozyl túladagolása súlyos állapotot, többek között pangásos szívelégtelenséget és az elektrolit- vagy a sav–bázis-háztartás zavarait okozhatja. · Ha hypervolaemia vagy hypovolaemia lép fel, szigorúan követni kell a 4.4 pontban ezekre vonatkozóan leírt utasításokat. · Ha metabolikus acidózis és/vagy hyperphosphatemia lép fel túladagolás esetén, az oldat beadását haladéktalanul le kell állítani. Nincs specifikus antidotum a túladagolásra. A kezelés alatti szoros monitorozással a kockázat minimalizálható (lásd 4.3 és 4.4 pont).

Farmakoterápiás csoport: Hemofiltrációs oldatok ATC kód: B05ZB A Biphozyl összetevői a természetben, illetve a szervezetben fiziológiásan előforduló elektrolitok. A nátrium-, kálium-, magnézium-, klorid- és foszfátionok koncentrációja hasonló a plazmában fiziológiásan jelen lévő koncentrációkkal. Ezeknek az elektrolitoknak a koncentrációja ugyanaz, akár szubsztitúciós, akár dializáló oldatként alkalmazzák. A nátrium- és a káliumkoncentráció a szubsztitúciós oldatokban a szérumkoncentráció normál tartományában van. A készítmény klorid koncentrációja a többi elektrolit relatív mennyiségétől függ. A hidrogén-karbonát, a szervezetben előforduló fiziológiás puffer, lúgosító pufferként használatos. Farmakodinámiás szempontból az elkészített gyógyszer farmakológiailag inaktív. A gyógyszer összetevői a fiziológiás plazma normál összetevői, és az oldatokban lévő koncentrációk csak a plazma sav–bázis-egyensúlyának és elektrolit-egyensúlyának helyreállítására, illetve normalizálására szolgálnak. A Biphozyl terápiás dózisának nem várhatók toxikus hatásai.

A nátrium-, kálium-, magnézium-, klorid- és foszfátionok koncentrációja hasonló a plazmában fiziológiásan jelen lévő koncentrációkkal. A Biphozyl összetevőinek felszívódását és eloszlását a beteg klinikai állapota, anyagcsere-állapota és megmaradt vesefunkciója határozza meg. Mindegyik összetevő fiziológiás koncentrációban van jelen. Ezért további farmakokinetikai vizsgálatok nem szükségesek.