A Dianeal PD4 peritoneális dialízis végzésére javallt a következő esetekben: - akut vagy krónikus veseelégtelenség; - súlyos folyadékretenció; - elektrolitzavarok; - gyógyszermérgezés, ha speciálisabb terápiás alternatíva nem áll rendelkezésre. A Dianeal PD4 a szérum kalcium- és foszfátszintek csökkentésére különösen hasznos azokban a veseelégtelenségben szenvedő betegekben, akik kalcium- vagy magnézium‑tartalmú foszfátkötőket kapnak. A Dianeal PD4 olyan veseelégtelen betegek kezelésére javasolt, akiket a kalcium vagy magnézium tartalmú foszfátkötők és a csontbetegség kezelésére adott egyéb gyógyszerek mellett hiperkalcémia veszélye fenyeget.

A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. A Dianeal alkalmazása ellenjavallt olyan betegekben, akiknél · már előzőleg is súlyos laktátacidózis állt fenn. · nem korrigálható mechanikai defektusok állnak fenn, amelyek gátolják a hatékony peritoneális dialízis kivitelezését, vagy fokozzák az infekció kockázatát, · a peritoneális működés dokumentált csökkenése vagy olyan kiterjedt adhéziók állnak fenn, amelyek rontják a peritoneális funkciót.

Adagolás A kezelés módját, a kezelések gyakoriságát, a cserevolument, a benntartási időt és a dialízis tartamát a nefrológus kezelőorvos határozza meg. Felnőttek · A folyamatos ambuláns peritoneális dialízisen (continuous ambulatory peritoneal dialysis, CAPD) lévő betegeknél jellemzően naponta (24 óra alatt) 4 ciklus zajlik le. Az automatizált peritoneális dialízisen (automated peritoneal dialysis, APD) lévő betegek éjszaka általában 4‑5 cikluson esnek át, napközben pedig maximum kettőn. A töltővolumen a testmérettől függ, rendszerint 2,0 és 2,5 liter között van. Gyermekek (azaz újszülöttkortól 18 éves korig) · 800-1400 ml/m² javasolt ciklusonként, maximum 2000 ml összmennyiségig, a toleranciától függően. 2 éves kor alatti gyermekeknél 500-1000 ml/m² töltővolumen ajánlott. Ahogyan a beteg testsúlya közeledik az ideális száraz súlyhoz, a Dianeal oldat glukóz koncentrációjának csökkentése javasolt. A Dianeal 3,86% glükóz‑tartalmú oldat magas ozmotikus nyomású folyadék és mindegyik oldatcserénél ezt alkalmazva, dehidrációt okozhat (lásd a 4.4 pont). A súlyos dehidráció és a hipovolémia kockázatának kiküszöbölése, valamint a fehérjevesztés mértékének minimálisra csökkentése érdekében tanácsos azt a legkisebb ozmolaritású peritoneális dializáló oldatot választani, amely az egyes volumencserék során éppen a szükséges mennyiségű folyadék eltávolítását biztosítja. Kálium hozzáadása: A Dianeal PD4 oldat nem tartalmaz káliumot, hogy a dialízissel a hiperkalémia elkerülhető legyen. Normál vagy alacsony szérum káliumszinttel járó állapotokban kálium‑klorid (maximum 4 mEq/l koncentrációban) hozzáadására lehet szükség a súlyos hipokalémia megelőzése érdekében. A káliumpótlás kizárólag a szérum kálium‑szintjének gondos ellenőrzése után, orvosi felügyelettel végezhető. Az alkalmazás módja - A Dianeal PD4 oldat kizárólag intraperitoneálisan alkalmazható. Intravénás beadásra nem alkalmas. - A Dianeal PD4 a beteg komfortérzetének megfelelő sebességgel alkalmazandó. Az alkalmazott térfogatot a kezelőorvos határozza meg. - Az egész peritoneális dializáló eljárás során aszeptikus technika alkalmazandó. - A megmaradt oldatot semmisítse meg. - Egyszeri használatra. Óvintézkedések a gyógyszer felhasználása vagy alkalmazása előtt · A peritoneális dializáló oldatok 37°C-ra melegíthetők a beteg komfortérzetének javítása érdekében. Ehhez azonban kizárólag száraz meleg használható (például melegítőpárna, melegítőlemez). Az oldatokat tilos vízben vagy mikrohullámú sütőben melegíteni, mivel ez a beteg sérüléséhez vagy diszkomfort érzéséhez vezethet. · Ne használja fel az oldatot, ha az elszíneződött, zavaros, lebegő részecskéket tartalmaz, illetve szivárog vagy a záródugók nem épek. · Meg kell győződni arról, hogy a kivezetett folyadék nem tartalmaz-e fibrint vagy nem zavaros‑e, mert ez peritonitisz jele lehet.

Ebben a fejezetben a Dianeal PD4 oldat használatával, vagy a peritoneális dialízissel összefüggésbe hozható mellékhatásokat sorolták fel. A Dianeal PD4 oldattal kezelt betegek klinikai vizsgálataiból és a posztmarketing tapasztalatokból származó mellékhatások felsorolását lásd az alábbiakban. Az alábbi mellékhatásokat a következő javasolt gyakorisági kritériumrendszer alapján határozták meg: nagyon gyakori (³ 1/10), gyakori (³ 1/100 – < 1/10), nem gyakori (³ 1/1000 – < 1/100), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszer	Mellékhatás	Gyakoriság
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Urtikária Bőrkiütés (viszkető, eritémás és generalizált) Viszketés	Nem ismert
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Hipokalémia Folyadékretenció Hipervolémia Hipovolémia Hiponatrémia Dehidráció Hipoklorémia	Nem ismert
Érbetegségek és tünetek	Hipertenzió Hipotenzió	Nem ismert
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Diszpnoe	Nem ismert
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Szklerotizáló enkapszuláló peritonitisz Peritonitisz A kivezetett peritoneális folyadék zavarossága Hányás Hasmenés Émelygés Obstipáció Hasi fájdalom Hasi disztenzió Hasi diszkomfortérzés	Nem ismert
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei	Stevens-Johnson szindróma	Nem ismert
A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei	Izomfájdalom Izomgörcsök Csont-izomrendszeri fájdalom	Nem ismert
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Generalizált ödéma Láz Rossz közérzet Fájdalom az infúzió beadásának helyén	Nem ismert

A peritoneális dializáló eljáráshoz kapcsolódó egyéb, nemkívánatos hatások: gombás peritonitisz, bakteriális peritonitisz, a katéter fertőződésével kapcsolatos infekciók, a katéterrel kapcsolatos szövődmények. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

A Dianeal PD4 egyéb szerekkel való kölcsönhatásait mindeddig nem vizsgálták. A dializálható szerek vérszintjét a peritoneális dialízis csökkentheti. Szívglikozidokkal kezelt betegekben a szérum kálium-, kalcium- és magnéziumszint gondos ellenőrzése szükséges a digitálisz‑intoxikáció kockázata miatt. Esetlegesen káliumpótlásra lehet szükség.

· A peritoneális dialízist fokozott óvatossággal kell végezni olyan betegekben akiknél: 1) abdominális kóros állapot áll fenn, például a hashártya és a diafragma repedése sebészeti beavatkozás, kongentális anomáliák vagy trauma következményeként, amíg a gyógyulás nem teljes; hasi tumorok, hasfali fertőzések, herniák, fekális fisztula, illetve kolosztóma vagy ileosztóma; gyakori divertikulitiszek, gyulladásos vagy iszkémiás bélbetegség, nagy policisztás vese, vagy egyéb olyan állapot, amely a hasfalat, az abdominális felszínt vagy a hasüreget károsítja. 2) egyéb állapotok, beleértve a nemrégiben behelyezett aorta graftot és a súlyos tüdőbetegséget is. · Az enkapszuláló peritoneális szklerózis (Encapsulating Peritoneal Sclerosis, EPS) a peritoneális dializáló terápia egyik ismert, ritkán előforduló szövődménye. EPS kialakulásáról beszámoltak olyan betegekben, akik többek között – peritoneális dializáló terápiájuk részeként - Dianeal PD4 peritoneális dializáló folyadékot is használtak. A Dianeal PD4 oldattal való kezelés során ritkán halálos kimenetelű EPS-ről számoltak be. · Peritonitisz kialakulása esetén az alkalmazott antibiotikumok fajtáját és adagolását lehetőség szerint az izolált kórokozó(k) mikrobiológiai módszerrel azonosított típusa és érzékenysége alapján kell meghatározni. Az érintett mikroorganizmus(ok) azonosítása előtt széles spektrumú antibiotikumok adása szükséges lehet. · A glükóz‑tartalmú oldatok óvatossággal alkalmazandók olyan betegeknél, akiknél ismert, hogy kukoricára vagy kukorica‑készítményekre allergiásak. A kukoricakeményítőre való allergia következtében túlérzékenységi reakciók, köztük anafilaxiás/anafilaktoid reakciók fordulhatnak elő. Azonnal hagyja abba az oldat alkalmazását és engedje le az oldatot a hasüregből, ha a feltételezett túlérzékenységi reakció bármilyen jele vagy tünete jelentkezne. Megfelelő terápiás intézkedéseket kell bevezetni, amennyiben klinikailag indokolt. · A súlyos laktátacidózisban szenvedő betegek nem kezelhetők laktát-alapú peritoneális dializáló oldatokkal (lásd 4.3 pont). A laktátacidózis kialakulásának szempontjából fokozottan veszélyeztetett betegek ‑ pl. súlyos hipotenzió vagy szepszis, mely akut veseelégtelenséggel társulhat, veleszületett anyagcsere‑rendellenességek, olyan gyógyszerekkel végzett kezelés, mint a metformin és a nukleozid/nukleotid reverz transzkriptáz inhibitorok (NRTIs) ‑ esetében a laktát-alapú peritoneális dializáló oldatokkal végzett kezelés előtt és alatt ellenőrizni kell, hogy nem alakul-e ki laktátacidózis. · Az oldat egy adott betegnek történő felírásakor figyelembe kell venni a dialízis‑kezelés és az egyéb, fennálló betegségek kezelésére szolgáló terápiák közötti lehetséges kölcsönhatásokat. A szívglikozidokkal kezelt betegekben szorosan ellenőrizni kell a szérum kálium, kalcium és magnézium szintjét. · Pontos nyilvántartást kell vezetni a bevitt és az ürített folyadékról, valamint szükség van a beteg testsúlyának szoros ellenőrzésére a túl- vagy alulhidrálás elkerülése érdekében, melynek olyan súlyos következményei lehetnek, mint a pangásos szívelégtelenség, a volumendepléció és a sokk kialakulása. · A peritoneális dialízis során jelentős mértékű fehérje-, aminosav- és vízoldékony vitaminvesztés jöhet létre. Szükség esetén ezek pótlása javasolt. · Az alacsony kalcium‑tartalmú oldatok használata megfontolandó hiperkalcémiában szenvedő betegek kezelésénél. Az alacsony kalcium‑tartalmú oldattal kezelt betegek szérum kalcium szintjét ellenőrizni kell a hipokalcaemia kifejlődése vagy a hiperkalcaemia rosszabbodása elkerülése miatt. Ilyen esetekben a foszfátkötők és/vagy a D‑vitamin‑analógok, illetve a kalcimimetikumok adagjának beállítása a kezelőorvos részéről megfontolandó. · A hasüreg Dianeal PD4 oldattal történő túltöltése hasi disztenziót/hasi fájdalmat, illetve nehézlégzés kialakulását eredményezheti. · A Dianeal PD4-vel történő túltöltés kezelése az oldat hasüregből történő elvezetéséből áll. (lásd 4.9 pont) · Elégtelen zárás vagy töltés eredményeként levegő kerülhet a hashártyára, ami hasi fájdalmat és/vagy peritonitiszt okozhat. · Magasabb glukóz koncentrációjú Dianeal PD4 peritoneális dializáló folyadék túlzásba vitt alkalmazása a peritoneális dialízis‑terápia során, a beteg extrém fokú vízvesztéséhez vezethet. · A Dianeal PD4 oldat nem tartalmaz káliumot a hiperkalémia veszélyének elkerülése érdekében. o Normál vagy alacsony szérum káliumszinttel járó állapotokban kálium‑klorid (maximum 4 mEq/l koncentrációban) hozzáadására lehet szükség a súlyos hipokalémia megelőzése érdekében; a káliumpótlás kizárólag a szérum és a szervezet összkálium szintjének gondos ellenőrzése után, orvosi felügyelettel végezhető. · A szérum elektrolitok koncentrációját (különösen a bikarbonát-, a kálium-, a magnézium-, a kalcium- és a foszfátszintet), a vérkémiai paramétereket (köztük a parathormon szintjét és a lipid paramétereket) és a hematológiai paramétereket rendszeres időközönként ellenőrizni kell. · Cukorbetegekben rendszeresen mérni kell a vér glukóz szintjét a glukóz‑tartalmú oldatokkal történő dialízis során és azt követően is. Az inzulin vagy egyéb antidiabetikus terápia adagját szükség szerint módosítani kell.

Terhesség A Dianeal PD4 terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok. Az állatkísérletek során nyert eredmények elégtelenek a reproduktív toxicitás megítélésének tekintetében (lásd 5.3 pont). A Dianeal PD4 alkalmazása nem javasolt terhesség alatt. Olyan fogamzóképes korú nők esetében, akik nem alkalmaznak fogamzásgátlást, a készítmény alkalmazása előtt az előny/kockázat mérlegelése szükséges. Szoptatás Nem ismert, hogy a Dianeal PD4 metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. A Dianeal PD4 alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg/tartózkodnak a kezeléstől, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve. Termékenység Nincsenek klinikai tapasztalatok a termékenységre vonatkozóan.

A túladagolás lehetséges következményei: hipervolémia, hipovolémia, az elektrolit‑háztartás zavarai vagy (diabeteses betegekben) hiperglikémia. A 3,86% glukóz koncentrációjú Dianeal PD4 peritoneális dializáló oldat túlzott alkalmazása a peritoneális dialízis kezelés során jelentős mértékű vízvesztést eredményezhet a betegnél. A hasüreg Dianeal PD4 oldattal történő túltöltése hasi disztenziót/hasi fájdalmat, illetve nehézlégzés kialakulását eredményezheti. A Dianeal PD4-vel történő túltöltés kezelése az oldat hasüregből történő elvezetéséből áll. A túladagolás kezelése: A hipervolémia hipertóniás peritoneális dializáló oldatok alkalmazásával és a folyadékbevitel korlátozásával kezelendő. A hipovolémia terápiája orális vagy intravénás folyadékpótlásból áll, a dehidráció mértékétől függően. Az elektrolit‑háztartás zavarainak kezelése, a vér laboratóriumi vizsgálata alapján, megállapított elektrolitzavar jellegének megfelelően történik. A leggyakrabban előforduló probléma, a hipokalémia orális kálium‑bevitellel vagy a peritoneális dializáló oldat kálium‑kloriddal való kiegészítésével történik a kezelőorvos előírásainak megfelelően. A hiperglikémiát (diabeteses betegekben) a kezelőorvos előírásainak megfelelően, az inzulin vagy más szájon át szedhető gyógyszerek adagjának módosításával kell kezelni.

Veseelégtelenségben szenvedő betegekben a peritoneális dializáló eljárás célja, hogy eltávolítsa azokat a toxikus anyagokat, amelyek a nitrogén-anyagcsere során jönnek létre, és amelyeket normál esetben a vese választ ki, valamint hogy segítse a folyadék- és elektrolit‑háztartás szabályozását, illetve a sav‑bázis‑egyensúly fenntartását. Az eljárás során egy katéteren keresztül peritoneális dializáló folyadékot vezetnek a peritoneális üregbe. A dializáló folyadék és a beteg peritoneális kapillárisai között az anyagok szállítása a peritoneális membránon keresztül zajlik, az ozmózis és a diffúzió törvényeinek megfelelően. Néhány órás nyugalmi idő elteltével az oldat telítődik toxikus anyagokkal, és cserére szorul. A laktát kivételével, amely bikarbonát‑prekurzorként van jelen, a folyadék elektrolit koncentrációja úgy változik, hogy a plazma elektrolitok koncentrációjának normalizálodása meg tudjon valósulni. A nitrogén eredetű salakanyagok, amelyek koncentrációja magas a vérben, a peritoneális membránon keresztül belépnek a dializáló folyadékba. A glükóz hiperozmoláris oldatot hoz létre a plazmához képest, ily módon egy ozmótikus grádiens jön létre, amely elősegíti a plazmából az oldatba irányuló folyadékáramlást, kompenzálva a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekben megfigyelhető túlhidráltságot.

Az intraperitoneálisan adott glükóz a hashártyán át felszívódva a szokásos úton metabolizálódik.