A Ferinject vashiány kezelésére javasolt, amennyiben (lásd 5.1 pont): - az oralis vaskészítmények hatástalanok. - az oralis vaskészítmények nem alkalmazhatók. - klinikai szükséglet a vas gyors bejuttatása. A vashiány diagnózisát laboratóriumi vizsgálatokkal kell alátámasztani.

A Ferinject alkalmazása ellenjavallt az alábbi esetekben: · a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység, · más parenteralis vaskészítményekkel szembeni ismert túlérzékenység, · nem vashiánynak tulajdonítható anaemia, például egyéb eredetű microcytás anaemia, · vastúlterhelésre vagy vasfelhasználási zavarra utaló jelek.

A Ferinject minden egyes alkalmazása alatt és azt követően a betegek gondos monitorozása szükséges a túlérzékenységi reakciók tüneteinek jelentkezése szempontjából. A Ferinject csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben az anaphylaxiás reakciókat felismerni és kezelni képes képzett szakszemélyzet azonnal rendelkezésre áll olyan környezetben, ahol az újraélesztéshez szükséges eszközök biztosítva vannak. A beteget a Ferinject minden egyes alkalmazása után legalább 30 percig figyelni kell, hogy nem alakulnak-e ki mellékhatások (lásd 4.4 pont). Adagolás A Ferinject adagolása a következő lépésekből álló összetett eljárás: [1] az egyéni vasszükséglet meghatározása, [2] a vasdózis(ok) kiszámítása és beadása, és végül [3] a vasraktárak feltöltését követő vizsgálatok. Ezeket a lépéseket alább részletezzük: 1. lépés: A vasszükséglet meghatározása A vasraktárak Ferinjecttel való feltöltéséhez szükséges egyéni vasszükséglet meghatározása a beteg testtömege és hemoglobinszintje (Hb) alapján történik. A vasszükségletet az 1. táblázat segítségével kell meghatározni: 1. táblázat: A vasszükséglet meghatározása

Hb		Beteg testtömege
g/dl	mmol/l	35 kg alatt	35 kg – < 70 kg	70 kg és e felett
< 10	< 6,2	500 mg	1500 mg	2000 mg
10 – < 14	6,2 – < 8,7	500 mg	1000 mg	1500 mg
≥ 14	≥ 8,7	500 mg	500 mg	500 mg

A vashiányt a 4.1 pontban leírtak szerint laboratóriumi vizsgálattal kell alátámasztani. 2. lépés: Az egyénre vonatkozó maximális vasdózis(ok) kiszámítása és beadása A fenti módszerrel megállapított vasszükséglettől függően a megfelelő Ferinject-dózis(oka)t az alábbiak figyelembe vételével kell beadni: Az egyszeri Ferinject-dózis nem haladhatja meg a következő értékeket: · 15 mg vas/ttkg (inravénás injekció beadása esetén), illetve 20 mg vas/ttkg (intravénás infúzió beadása esetén) · 1000 mg vas (20 ml Ferinject) Az ajánlott maximális kumulatív Ferinject-dózis heti 1000 mg vas (20 ml Ferinject). 3. lépés: A vasraktárak feltöltését követő vizsgálatok Az adott beteg állapotától függően újbóli orvosi vizsgálatra lehet szükség. A hemoglobinszint (Hb) ismételt ellenőrzésére legkorábban az utolsó Ferinject-adag beadása után 4 héttel kerülhet sor, így elegendő idő marad az erythropoesisre és a vas hasznosítására. Amennyiben a vizsgálat azt mutatja ki, hogy a betegnek további vaskészlet-feltöltésre van szüksége, a fenti 1. táblázat szerint kell kiszámítani az új vasszükségletet. (Lásd az 5.1 pontot.) Speciális betegcsoport – hemodialízis-függő, krónikus vesebetegségben szenvedő betegek Napi legfeljebb egy 200 mg-os vasdózisnál többet nem szabad beadni a hemodialízis-függő, krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknek (lásd még 4.4 pont). Gyermekek és serdülők A Ferinject gyermekeknél történő alkalmazásáról nem készültek klinikai vizsgálatok, ezért a termék alkalmazása 14 éven aluli gyermekeknél nem ajánlott. Az alkalmazás módja A Ferinject kizárólag intravénás úton alkalmazható: · injekcióban, vagy · infúzióban, vagy · hemodialízis alatt hígítás nélkül, közvetlenül a dializáló készülék vénás ágába. A Ferinjectet tilos subcutan vagy intramuscularis úton beadni. Intravénás injekció A Ferinject beadható hígítatlan oldat formájában, intravénás injekcióként. Az egyszeri dózis legfeljebb 15 mg vas/ttkg lehet, de nem haladhatja meg az 1000 mg-os vasdózist. A beadás sebességére vonatkozó információkat a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat: A Ferinject intravénás injekció beadási sebességére vonatkozó információk

Szükséges Ferinject‑mennyiség			Megfelelő vasdózis			Beadási sebesség / minimális beadási idő
2	–	4 ml	100	–	200 mg	Nincs minimális előírt idő
> 4	–	10 ml	> 200	–	500 mg	100 mg vas/perc
> 10	–	20 ml	> 500	–	1000 mg	15 perc

Intravénás infúzió A Ferinject intravénás infúzió útján is beadható, mely esetben hígítást igényel. Az egyszeri dózis legfeljebb 20 mg vas/ttkg lehet, de nem haladhatja meg az 1000 mg-os vasdózist. Infúziós alkalmazás esetén a Ferinject kizárólag steril 0,9%-os nátrium-klorid oldattal hígítható a 3. táblázat szerint. Megjegyzés: stabilitási szempontok miatt a 2 mg vas/ml-nél (nem beleértve a vas‑karboximaltóz oldat mennyiségét) alacsonyabb koncentrációra történő hígítás nem megengedett. A gyógyszer alkalmazás előtti hígítására vonatkozó további utasításokat lásd a 6.6 pontban. 3. táblázat: A Ferinject hígítási terve intravénás infúzióhoz

Szükséges Ferinject‑mennyiség			Megfelelő vasdózis			Steril 0,9%-os nátrium-klorid oldat maximális mennyisége	Minimális beadási idő
2	–	4 ml	100	–	200 mg	50 ml	Nincs minimális előírt idő
> 4	–	10 ml	> 200	–	500 mg	100 ml	6 perc
> 10	–	20 ml	> 500	–	1000 mg	250 ml	15 perc

A 4. táblázat egyrészt a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban - amelyek során több mint 8000 vizsgálati alany kapott Ferinjectet –, másrészt a forgalomba hozatal után tapasztaltak révén bejelentett gyógyszer‑mellékhatásokat tartalmazza (a részleteket illetően lásd a táblázat lábjegyzeteit). Leggyakrabban hányingerről számoltak be (ez az alanyok 2,9%-ánál fordult elő), amit az injekció/infúzió beadása helyén fellépő reakciók, hypophosphataemia, fejfájás, kipirulás, szédülés és magas vérnyomás jelentkezése követett. Az injekció/infúzió beadása helyén jelentkező reakciók közé több olyan gyógyszermellékhatás tartozik, amely önmagában nem gyakori vagy ritka gyakorisági kategóriájú. A legsúlyosabb gyógyszermellékhatások az anaphylaxiás/anaphylactoid reakciók (ritka gyakorisággal); fatális eseteket is jelentettek. További részletekért lásd a 4.4 pontot. 4. táblázat: A klinikai vizsgálatok során és a forgalomba hozatal utáni tapasztalatok révén megfigyelt súlyos reakciók a készítménnyel kapcsolatban

Szervrendszer	Gyakori ≥ 1/100 – < 1/10	Nem gyakori ≥ 1/1000 – < 1/100	Ritka ≥ 1/10 000 – < 1/1000	Nem ismert gyakoriságú(1)
Immunrendszeri betegségek és tünetek		túlérzékenység	anaphylactoid/ anaphylaxiás reakciók
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	hypophosphataemia
Idegrendszeri betegségek és tünetek	fejfájás, szédülés	paraesthesia, ízérzészavar		eszméletvesztés(1)
Pszichiátriai kórképek			szorongás(2)
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek		tachycardia		Kounis-szindróma(1)
Érbetegségek és tünetek	kipirulás, magas vérnyomás	hypotensio	visszérgyulladás, syncope(2), presyncope(2)
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek		dyspnoe	bronchospasmus(2)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	hányinger	hányás, dyspepsia, hasi fájdalom, obstipatio, hasmenés (diarrhoea)	flatulentia
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		pruritus, urticaria, bőrpír, bőrkiütés(3)	angiooedema(2), sápadtság(2), a bőr elszíneződése a beadástól távol	arcon jelentkező ödéma(1)
A csont és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei		myalgia, hátfájás, végtagfájdalom, arthralgia, izomgörcsök		hypo-phosphataemiás osteomalacia(1)
Általános tünetek és az alkalmazás helyén fellépő reakciók	az injekció/infúzió beadási helyén fellépő reakciók (4)	láz, fáradékonyság, mellkasi fájdalom, perifériás ödéma, hidegrázás	rossz közérzet, influenzaszerű megbetegedés (amely jelentkezhet néhány órán belül vagy akár néhány nappal később is)(2)
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei		emelkedett alanin-aminotranszferáz- emelkedett aszpartát-aminotranszferáz-, gamma‑glutamil-transzferáz-, laktát‑dehidrogenáz-, valamint alkalikus foszfatázszint a vérben

¹ Kizárólag a forgalomba hozatal után jelentett előreláthatólag ritka gyógyszermellékhatások ² A forgalomba hozatal után jelentett és a klinikai vizsgálatok során szintén megfigyelt gyógyszermellékhatások ³ A következő ajánlott kifejezések tartoznak ide: bőrkiütés (az egyéni gyógyszermellékhatás nem gyakoriként van meghatározva) és bőrpírral járó, generalizált, macularis, maculopapularis, viszkető bőrkiütés (az összes egyéni gyógyszermellékhatás ritka gyakoriságúként van meghatározva). ⁴ Többek között a következő ajánlott kifejezések tartoznak ide: az injekció/infúzió beadási helyén fellépő fájdalom, haematoma, elszíneződés, extravasatio, irritáció, reakció (az összes egyéni gyógyszermellékhatás nem gyakoriként van meghatározva), valamint fonákérzés (az egyéni gyógyszermellékhatás ritka gyakoriságúként van meghatározva). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

A szájon át adott vas felszívódása csökken, ha parenteralis vaskészítményekkel egyidejűleg alkalmazzák. Ezért – amennyiben szükséges – az oralis vaspótlást a Ferinject utolsó beadása után legalább 5 napig nem szabad megkezdeni.

Túlérzékenységi reakciók A parenteralisan alkalmazott vaskészítmények túlérzékenységi reakciókat okozhatnak, beleértve a súlyos és potenciálisan végzetes anaphylaxiás/anaphylactoid reakciókat is. Túlérzékenységi reakciókat jelentettek parenteralis vaskomplexek korábban eseménytelen alkalmazása során is. Túlérzékenységi reakciókról számoltak be, amelyek Kounis-szindrómává súlyosbodtak (akut allergiás coronariaspasmus, amely myocardialis infarctushoz vezethet, lásd 4.8 pont). A kockázat fokozottabb azoknál a betegeknél, akik ismerten allergiában szenvednek, beleértve a gyógyszerallergiát, a kórtörténetben szereplő súlyos asztmát, ekcémát vagy más atópiás allergiát. A parenteralis vaskomplexekkel szembeni túlérzékenységi reakciók kialakulásának fokozottabb a kockázata olyan betegek esetében is, akik immunrendszeri vagy gyulladásos megbetegedésben szenvednek (pl. szisztémás lupus erithematosus, rheumatoid arthritis.) A Ferinject csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben az anaphylaxiás reakciókat felismerni és kezelni képes képzett szakszemélyzet azonnal rendelkezésre áll olyan környezetben, ahol az újraélesztéshez szükséges minden eszköz biztosítva van. A beteget a Ferinject minden egyes alkalmazása után legalább 30 percig monitorozni kell a mellékhatások kialakulása szempontjából. Amennyiben az injekció beadása során túlérzékenységi reakciók vagy intolerábilitás jelei mutatkoznak, az alkalmazást azonnal abba kell hagyni. Az akut anaphylaxiás/anaphylactoid reakciók kezelésére alkalmas keringési és légzési újraélesztéshez szükséges berendezéseknek rendelkezésre kell állniuk, beleértve egy injektálható, 1:1000 arányú adrenalin oldatot is. Amennyiben megfelelő, antihisztaminokkal/kortikoszteroidokkal történő kiegészítő kezelés is alkalmazható. Hypophosphataemiás osteomalacia A forgalomba hozatalt követő időszakban jelentettek olyan, tünetekkel járó hypophosphataemiát, amely osteomalaciához és klinikai beavatkozást (beleértve a műtétet) igénylő csonttörésekhez vezetett. A betegeket meg kell kérni, hogy forduljanak orvoshoz, ha fokozódó, myalgiával vagy csontfájdalommal kísért fáradtságot tapasztalnak. A szérum foszfátszintjét ellenőrizni kell azon betegeknél, akiket többszöri alkalmazás során nagyobb dózisokkal kezelnek vagy hosszú távú kezelésben részesülnek, valamint azon betegeknél, akiknél fennállnak a hypophosphataemia kockázati tényezői. Tartósan fennálló hypophosphataemia esetén a vas(III)-karboximaltózzal történő kezelést újra kell értékelni. Máj- vagy veseműködési zavar Májműködési zavarban szenvedő betegeknek parenteralis vas csak a kockázat/előny alapos felmérése után adható. Olyan májműködési zavar esetén, amelyben a vastúlterhelés precipitációs tényező – főként porphyria cutanea tarda (PCT) esetén – a parenteralis vaskészítmények alkalmazását kerülni kell. A vastúlterhelés elkerülése érdekében javasolt a vasháztartás gondos monitorozása. A 200 mg vasat meghaladó egyszeri adagokban részesülő, hemodialízis alatt álló krónikus vesebetegekről nem állnak rendelkezésre biztonságossági adatok. Fertőzés A parenteralis vaskészítmények körültekintéssel alkalmazandók akut vagy krónikus fertőzés, asztma, ekcéma vagy atópiás allergia fennállása esetén. Bacteriaemia fennállása esetén javasolt a Ferinject‑kezelés leállítása. Ezért a krónikus fertőzésben szenvedő betegek esetében előny/kockázat értékelést kell végezni az erythropoesis gátlásának figyelembe vételével. Extravasatio A Ferinject alkalmazása során körültekintéssel kell eljárni a készítmény véna mellé történő szivárgásának elkerülése érdekében. Esetenként bőrirritációhoz és hosszan tartó barnás elszíneződéshez vezethet, ha a Ferinject a beadás helyén a véna mellé szivárog. Amennyiben a Ferinject a véna mellé szivárog, akkor a beadást haladéktalanul le kell állítani. Segédanyagok A hígítatlan Ferinject ml-enként legfeljebb 5,5 mg (0,24 mmol) nátriumot tartalmaz, ami megfelel a WHO által felnőtteknek ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 0,3%-ának. Gyermekek és serdülők A Ferinject alkalmazását gyermekek körében nem vizsgálták.

Terhesség A Ferinject terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre (lásd az 5.1. pontot), ezért a terhességben történő alkalmazás előtt az előny/kockázat gondos mérlegelésére van szükség. A Ferinject terhességben nem alkalmazható, kivéve azt az esetet, ha arra feltétlenül szükség van (lásd 4.4 pont). A terhesség első trimeszterében kialakuló vashiányos anaemia a legtöbb esetben oralis vaskészítménnyel kezelhető. A Ferinjecttel történő kezelést a terhesség második és harmadik trimeszterében történő alkalmazására kell korlátozni, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az alkalmazás előnye felülmúlja a potenciális kockázatot az anyára és a magzatra nézve. Parenteralis vaskészítmények beadása után magzati bradycardia alakulhat ki. Ez rendszerint átmeneti, és az anyánál jelentkező túlérzékenységi reakció következménye. A születendő gyermeket szoros monitorozás alatt kell tartani az alatt az idő alatt, amíg a terhes nőnek intravénásan beadják a parenteralis vaskészítményt. Állatkísérletekből származó adatok arra utalnak, hogy a Ferinject készítményből felszabaduló vas átjut a placentán, és terhesség alatti alkalmazása befolyásolhatja a magzati csontfejlődést (lásd 5.3 pont). Szoptatás Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a Ferinject készítményből származó vas anyatejbe való átjutása elhanyagolható mértékű (≤ 1%). Szoptató nőkkel kapcsolatos korlátozott számú adat alapján nem valószínű, hogy a Ferinject kockázatot jelentene a szoptatott csecsemőre nézve. Termékenység Nincsenek adatok a Ferinject humán termékenységre gyakorolt hatásáról. Állatkísérletek során a Ferinject‑kezelést követően nem mutatkozott változás az állatok termékenységében (lásd 5.3 pont).

Az alkalmazás időpontjában fennálló vashiány korrekciójához szükséges mennyiséget meghaladó Ferinject beadása vasfelhalmozódást okozhat a vasraktárakban, ami végül haemosiderosishoz vezet. A vasháztartás paramétereinek (például a szérum ferritin és a transzferrin-szaturáció) ellenőrzése segíthet a vasfelhalmozódás felismerésében. Ha vasfelhalmozódás történik, alkalmazzon a szokványos orvosi gyakorlatnak megfelelő kezelést, pl. vegye fontolóra vaskelátor alkalmazását.

Farmakoterápiás csoport: Háromértékű vas, parenteralis készítmény ATC‑kód: B03AC Az injekció/infúzió alkalmazásakor használt Ferinject-oldat a vas-karboximaltóz vaskomplex kolloid oldata. A komplex a hasznosítható vasnak a vasat a szervezeten belül szállító és tároló fehérjék számára történő biztosítására szolgál (transzferrin, illetve ferritin). A vörösvértestek részéről a radioaktív jelzéssel ellátott Ferinjectből származó ⁵⁹Fe-nek a felhasználása 91%-tól 99%-ig terjedt vashiányos (ID = Iron Deficiency) alanyoknál és 61%-tól 84%-ig terjedt a vesét érintő vérszegénységben szenvedő alanyoknál, az adag alkalmazását követő 24. napon. A Ferinjecttel-kezelés hatására a normális tartományon belüli értékre emelkedik a reticulocytaszám, a szérum ferritinszint és a transzferrin szaturáció (TSAT) szintje. Klinikai hatásosság és biztonságosság A Ferinject hatásosságát és biztonságosságát olyan, különböző terápiás területeken vizsgálták, amelyek intravénás úton bevitt vas alkalmazását teszik szükségessé a vashiány korrigálása érdekében. A fő vizsgálatok részletes ismertetése lentebb található. Kardiológia Krónikus szívelégtelenség A CONFIRM­HF egy kettős-vak, randomizált, kétkarú vizsgálat volt, amely a Ferinjectet (n = 150) hasonlította össze placebóval (n = 151) krónikus szívelégtelenségben és vashiányban szenvedő alanyoknál egy 52 hetes kezelési időszakon át. Az első napon, valamint a 6. héten (korrekciós fázis) az alanyok vagy a szűréskor mért kiindulási Hb-szintet és testtömeget alapul vevő, egyszerűsített adagolási mátrix szerinti adagolásban Ferinjectet (lásd a 4.2. pontot), vagy placebót kaptak, vagy egyik készítményt sem kapták. A 12., a 24. és a 36. héten (fenntartó fázis) az alanyok, amennyiben a szérum ferritinszintjük < 100 ng/ml, vagy 100‑300 ng/ml volt < 20% transzferrin-szaturáció (TSAT) mellett, Ferinjectet (500 mg vasat), vagy placebót kaptak. A Ferinject placebóval szembeni terápiás előnyét az elsődleges hatásossági végponttal, a 6 perces járásteszt (6MWT) kiinduláskori és 24. héten mért eredménye közötti változással igazolták (33±11 méter, p = 0,002). Ez a hatás a vizsgálat teljes időtartama alatt, egészen az 52. hétig kitartott (36±11 méter, p < 0,001). Az EFFECT-HF vizsgálat egy nyílt elrendezésű (vak végpontértékeléssel zajló), randomizált, kétágú vizsgálat volt, amely a Ferinjectet (n = 86) hasonlította össze a szokásos kezeléssel (n = 86) krónikus szívelégtelenségben és vashiányban szenvedő alanyoknál egy 24 hetes kezelési időszakon át. Az 1. napon, valamint a 6. héten (korrekciós fázis) az alanyok vagy a szűréskor mért kiindulási Hb-szintet és testtömeget alapul vevő, egyszerűsített adagolási mátrix szerinti adagolásban Ferinjectet (lásd a 4.2 pontot), vagy a szokásos ellátás szerinti kezelést kapták. A 12. héten (fenntartó fázis) az alanyok, amennyiben a szérum ferritinszintjük < 100 ng/ml volt, vagy 100–300 ng/ml volt 20% alatti TSAT mellett, Ferinjectet (500 mg vasat) vagy a szokásos ellátás szerinti kezelést kaptak. A Ferinject szokásos ellátás szerinti kezeléssel szembeni terápiás előnyét az elsődleges hatásossági végponttal, a testtömeggel korrigált VO2 kiinduláskori és 24. héten mért eredménye közötti változással igazolták (legkisebb négyzetek átlaga: 1,04±0,44, p = 0,02). Nefrológia Hemodialízis-függő, krónikus vesebetegség A VIT-IV-CL-015 vizsgálat egy nyílt elrendezésű, randomizált, párhuzamos csoportos vizsgálat, amely a Ferinjectet (n = 97) hasonlítja össze vas-szacharózzal (n = 86) a hemodialízist igénybe vevő, vashiányos vérszegénységben szenvedő alanyoknál. Az alanyok hetente 2-3 alkalommal addig kaptak egy adag 200 mg Ferinjectet vagy vas-szacharózt közvetlenül a dializátorba, amíg az egyénileg kumulálódó vasdózis mennyiségét (Ferinject esetében az átlagos kumulálódó vasdózis: 1700 mg) el nem érték. Az elsődleges hatásossági végpont azon alanyok azon százaléka volt, akiknél ≥ 1,0 g/dl emelkedést értek el a Hb tekintetében a kiindulást követő 4. héten. A kiindulást követő 4. héten 44,1% reagált a Ferinjecttel történt kezelésre (azaz a Hb tekintetében az emelkedés ≥ 1,0 g/dl volt), szemben a vas-szacharóz esetében elért 35,3%-kal (p = 0,2254). Nem dialízisfüggő, krónikus vesebetegség Az 1VIT04004 vizsgálat egy nyílt elrendezésű, randomizált, aktív kontrollos vizsgálat, amely a Ferinjectet (n = 147) hasonlítja össze oralisan alkalmazott vassal (n = 103). A Ferinject-csoportba tartozó alanyok kiinduláskor 1000 mg vasat, a 14. és 28. napon pedig 500 mg vasat kaptak, ha a TSAT < 30% volt, a szérum ferritin pedig < 500 ng/ml volt a vizit alkalmával. A vasat oralisan kapó karhoz tartozó alanyok 65 mg vasat kaptak naponta háromszor, vas-szulfát formájában, a kiindulástól az 56. napig. Az alanyok utánkövetése az 56. napig történt. Az elsődleges hatásossági végpont a kiindulás és a vizsgálat vége vagy a beavatkozás időpontja között a Hb tekintetében bármikor ≥ 1,0 g/dl értéket elért alanyok százaléka volt. Ezt a Ferinjectet kapó alanyok 60,54%-a, illetve az oralisan vasat kapó csoporthoz tartozó alanyok 34,7%-a érte el (p < 0,001). Az átlagos hemoglobinváltozás az 56. napig/a vizsgálat végéig 1,0 g/dl volt a Ferinject-csoportnál, illetve 0,7 g/dl a vasat oralisan kapó csoportnál (p= 0,034, 95% CI: 0,0‑0,7). Gasztroenterológia Gyulladásos bélbetegség A VIT-IV-CL-008 vizsgálat egy randomizált, nyílt elrendezésű vizsgálat volt, amely a Ferinject, illetve az oralisan kapott vas-szulfát hatásosságát hasonlította össze vashiányos vérszegénység esetén a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő alanyoknál. Az alanyok vagy hetente egyszer Ferinjectet (n = 111) kaptak legfeljebb 1000 mg vasat tartalmazó egyszeri adagokban, amíg az egyénileg kiszámított (a Ganzoni-képlet szerinti) vasdózist el nem érték (átlagos kumulatív vasdózis: 1490 mg) vagy 100 mg vasat kaptak naponta kétszer, vas-szulfát formájában (n = 49), 12 héten át. A Ferinjectet kapó alanyok esetében, a Hb tekintetében, az átlagos emelkedés 3,83 g/dl volt a 12. héten a kiinduláshoz képest, ami nem rosszabb a vas-szulfáttal történő, napi kétszeri, 12 hetes terápiánál (3,75 g/dl, p= 0,8016). A FER-IBD-07-COR vizsgálat egy randomizált, nyílt elrendezésű vizsgálat volt, amely a Ferinject, illetve a vas-szacharóz hatásosságát hasonlította össze remittáló vagy enyhe IBD-ben szenvedő alanyoknál. A Ferinjectet kapó alanyoknál az adagolás, a kiindulási Hb-t és a testsúlyt felhasználó, egyszerűsített adagolási mátrix szerint, legfeljebb 1000 mg vasat tartalmazó egyszeri adagok formájában történt (lásd a 4.2 pontot), míg a vas-szacharózt kapó alanyoknál az adagolás 200 mg vasat tartalmazó adagok formájában és a Ganzoni-képlet felhasználásával, egyénileg kiszámított vasdózisok szerint történt egészen addig, amíg a kumulatív vasdózist el nem érték. Az alanyok utánkövetése 12 hétig történt. A Ferinjectet kapó alanyok 65,8%-a (n = 240; átlagos kumulatív vasdózis: 1414 mg), illetve a vas-szacharózt kapók 53,6%-a (n = 235; átlagos kumulatív adag: 1207 mg; p = 0,004) reagált a 12. héten (ami a Hb tekintetében ≥ 2 g/dl emelkedésként határozható meg). A Ferinjecttel kezelt alanyok 83,8%-ánál, illetve a vas-szacharózzal kezelt alanyok 75,9%-ánál értek el a Hb tekintetében ≥ 2 g/dl emelkedést, illetve volt a Hb szempontjából is emelkedés a normális határértékeken belül a 12. héten (p = 0,019). Nők egészsége Post partum A VIT-IV-CL-009 vizsgálat egy randomizált, nyílt elrendezésű, non-inferioritási vizsgálat volt, amely a Ferinject (n = 227), illetve a vas-szulfát (n = 117) hatásosságát hasonlította össze a szülés utáni vérszegénységben szenvedő nőknél. Az alanyok vagy Ferinjectet kaptak legfeljebb 1000 mg vasat tartalmazó egyszeri adagokban addig, amíg a (Ganzoni-képlettel) egyénileg kiszámított kumulatív vasdózisukat el nem érték, vagy 100 mg vasat kaptak naponta kétszer, oralisan alkalmazott vas-szulfát formájában, 12 héten át. Az alanyok utánkövetése 12 hétig történt. A Hb tekintetében az átlagos változás a kiindulástól a 12. hétig 3,37 g/dl volt a Ferinject-csoportnál (n = 179; átlagos kumulatív vasdózis: 1347 mg), illetve 3,29 g/dl a vas-szulfátot kapó csoportnál (n = 89), ami azt jelenti, hogy nem volt inferioritás a kezelések között. Terhesség Intravénás vastartalmú gyógyszerek terhességben nem alkalmazhatók, hacsak nem feltétlenül szükséges. A Ferinjecttel történő kezelést a terhesség második és harmadik trimeszterére kell korlátozni, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az alkalmazás előnye felülmúlja a potenciális kockázatot az anyára és a magzatra nézve egyaránt, lásd 4.6 pont. A terhes nőknél történő alkalmazás tekintetében korlátozottan állnak rendelkezésre biztonságossági adatok a randomizált, nyílt FER­ASAP­2009­01 vizsgálatból, mely a Ferinject- (n = 121) és az oralisan alkalmazott vasszulfát-kezelést (n = 115) hasonlította össze második és harmadik trimeszterben lévő, vashiányos anémiában szenvedő várandós nőknél egy 12 héten át tartó kezelési időszakban. Az alanyok vagy Ferinjectet kaptak 1000 mg-os vagy 1500 mg-os kumulatív vas dózisban (átlagos kumulatív dózis: 1,029 mg vas) a szűréskor mért Hb-szint és testtömeg alapján, vagy 100 mg oralis vasat naponta kétszer, 12 héten át. A kezeléssel összefüggő nemkívánatos események előfordulási aránya hasonló volt a Ferinjectet kapó nőknél, mint az oralis vaskezelésben részesülők esetében (11,4% a Ferinject-csoportban; 15,3% az oralis vaskezeléses csoportban). A kezeléssel összefüggő leggyakoribb nemkívánatos esemény a hányinger, a felső hasi fájdalom és a fejfájás volt. Az újszülöttek Apgar-értékei és vas-paraméterei is hasonlóak voltak a két kezelési csoportban. Ferritin‑monitorozás vaspótló terápia után A VIT-IV-CL-008 vizsgálat alapján csak korlátozott számú adat igazolja, hogy a vaspótló terápiát követő 2‑4. héten a ferritinszint gyorsan, azt követően pedig lassabban csökken. A vizsgálat 12 hetes utánkövetése során az átlagos ferritinszint nem csökkent annyira, hogy újbóli kezelésre lett volna szükség. Vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján, nem teljesen egyértelműen határozható meg a ferritinszint ismételt ellenőrzésének optimális időpontja, de a vaspótló terápiát követő 4 héten belül végzett ellenőrzés korainak mondható. Ezért azt ajánljuk, hogy a kezelőorvos az adott beteg állapota alapján döntsön a ferritinszint további ellenőrzéséről.

Eloszlás Pozitron emissziós tomográfia (PET) segítségével kimutatták, hogy a Ferinjectből származó ⁵⁹Fe és ⁵²Fe gyorsan kiürül a vérből és a csontvelőbe kerül, illetve lerakódik a májban és a lépben. 100‑1000 mg vasat tartalmazó Ferinject egyszeri dózisának vashiányos alanynak történő beadása után 15 perccel 37 mcg/ml, 1,21 óra elteltével pedig 333 mcg/ml volt a maximális teljes szérum vasszint. A központi kompartment térfogata jól korrelál a plazma térfogatával (körülbelül 3 liter). Elimináció A befecskendezett vagy infundált vas gyorsan kiürült a plazmából, a terminális felezési idő 7–12 óra volt, és a készítmény átlagosan 11‑18 órán keresztül maradt a plazmában. A vas vesén keresztül történő ürülése elhanyagolható volt.