A Gelofusine kolloidális plazmapótszer a következő célokra: · relatív vagy abszolút hypovolaemia és shock kezelése · hypotonia prophylaxisa - epidurális vagy spinális anaesthesia bevezetése során kialakuló relatív hypovolaemia esetén - műtéti körülmények között kialakuló fenyegető jelentős vérveszteség esetén; · extrakorporális keringést magukba foglaló eljárások (pl. szív-tüdő gép) esetén fő komponensként krisztalloid oldattal kombinációban alkalmazva.

· Zselatinoldatokkal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység, · a galaktóz-alfa-1,3-galaktózzal (alfa-Gal) szembeni túlérzékenység, vagy vörös húsokkal (emlős hús) vagy belsőségekkel szembeni ismert allergia (lásd a 4.4 pont), · hypervolaemia, · hyperhydratio, · acut congestiv szívelégtelenség.

Ahogy minden kolloid, a Gelofusine is kizárólag akkor alkalmazható, ha a hypovolaemia nem kezelhető megfelelően kizárólag krisztalloid oldattal. Súlyos hypovolaemia esetén a kolloidok általában krisztalloid oldatokkal kombinációban alkalmazandók. Kerülni kell a túladagolás vagy túl gyorsan alkalmazott infúzió hatására kialakuló volumenterhelést. Az adagolást körültekintően kell beállítani, különösen pulmonáris vagy szív- és keringési zavarokban szenvedő betegek esetén. Adagolás Az adagolást és az infúzió sebességét a vérvesztés mennyiségének és a stabil hemodinamikai helyzet helyreállításához, majd a fenntartásához szükséges, egyéni szükségleteknek megfelelően kell módosítani. A kezdő adag átlagosan 500-1000 ml, súlyos vérvesztés esetén nagyobb dózisokat lehet alkalmazni. Felnőttek Felnőtteknek 500 ml-t kell adni, a beteg hemodinamikai állapotától függő sebességgel. Több mint 20%-os vérvesztés esetén a Gelofusine mellett rendszerint vért vagy véralkotókat kell adni (lásd 4.4 pont). Maximális adag A maximális napi adagot a hemodilúció mértéke határozza meg. A hemoglobin- vagy hematokritérték kritikus szint alá történő csökkenését gondosan kerülni kell. Ha szükséges, emellett vért vagy vörösvérsejt-koncentrátumot kell transzfundálni. A plazmafehérjék felhígulására is figyelni kell (pl. albumin és véralvadási faktorok), melyeket szükség esetén megfelelően pótolni kell. Az infúzió sebessége Az első 20 ml oldatot az anaphylaxiás / anaphylactoid reakció lehető legkorábbi felismerése érdekében lassan kell infundálni (lásd még 4.4 pont). Súlyos, akut állapotokban a Gelofusine túlnyomásos infúzióként, gyorsan is adható, 5–10 perc alatt 500 ml‑t lehet infundálni, amíg a hypovolaemia jelei meg nem szűnnek. Gyermekek és serdülők A Gelofusine biztonságosságát és hatásosságát gyermekek esetében még nem igazolták teljes mértékben, ezért nincs az adagolásra vonatkozó ajánlás. A Gelofusine kizárólag akkor adható ezeknek a betegeknek, ha a várt előnyök egyértelműen meghaladják a lehetséges kockázatokat. Ilyen esetekben a betegek tényleges klinikai állapotát kell figyelembe venni, és a kezelést különösen gondosan kell monitorozni. (Lásd még 4.4 pont). Idősek Óvatosan kell eljárni olyan betegeknél, akik olyan egyéb betegségekben szenvednek, mint a szívelégtelenség vagy a veseelégtelenség, amelyek gyakran összefüggenek az időskorral (lásd még 4.4 pont).

Az alkalmazás módja

A nemkívánatos hatások az alábbi gyakorisági kategóriák szerint vannak felsorolva: Nagyon gyakori: (≥1/10) Gyakori: (≥1/100 – <1/10) Nem gyakori: (≥1/1000 – <1/100) Ritka: (≥1/10 000 – <1/1000) Nagyon ritka: (1/10 000) Nem ismert: (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Biztonságossági profil összefoglalása A Gelofusine alkalmazásakor, ill. ezt követően mellékhatások léphetnek fel. Ezek magukban foglalhatják a változó súlyosságú anaphylactoid / anaphylaxiás reakciókat (lásd a 4.3 és 4.4 pontot, nevezetesen a galaktóz-alfa-1,3-galaktóz (alfa‑Gal) hiperszenzitivitást és vöröshús- ill. belsőség-allergiát). A mellékhatások táblázatos felsorolása Immunrendszeri betegségek és tünetek Ritka: Anaphylaxiás / anaphylactoid reakciók, akár shock (lásd 4.4 pont) Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Nagyon ritka: Tachycardia Érbetegségek és tünetek Nagyon ritka: Hypotonia Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Nagyon ritka: Láz, hidegrázás Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert: Hányinger, hányás, hasi fájdalom Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Nem ismert: Csökkent oxigénszaturáció Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori: Csökkent hematokritérték és alacsony fehérjeszint a vérplazmában Gyakori (az alkalmazott adagtól függően): A viszonylag nagy dózisú Gelofusine alkalmazása a véralvadási faktorok hígítását eredményezi, ezért befolyásolhatja a véralvadást. A protrombin idő növekedhet, és az aktivált parciális tromboplasztin idő (aPTI) megnyúlhat a Gelofusine nagy dózisainak alkalmazása után (lásd 4.4 pont). Egyes nemkívánatos hatásokkal kapcsolatos információk Az enyhe anaphylactoid reakciók közé tartoznak: Generalizált erythema, urticaria, periorbitalis oedema vagy angiooedema. A közepesen súlyos anaphylactoid reakciók közé tartoznak: Dyspnoe, stridor, sípoló légzés, hányinger, hányás, szédülés (ájulás előtti állapot), diaphoresis, szorító érzés a mellkasban vagy a torokban vagy hasi fájdalom. Súlyos anaphylactoid reakciók közé tartoznak: Cyanosis vagy az SaO₂ ≤92% bármilyen stádiumban, hypotonia (a szisztolés vérnyomás <90 Hgmm felnőtteknél), confusio, collapsus, tudatvesztés vagy inkontinencia. Anaphylactoid reakció esetén az infúziót azonnal fel kell függeszteni, és szokásos akut kezelést kell alkalmazni. Gyermekek és serdülők Nincsenek adatok arról, hogy gyermekek és serdülők esetében a mellékhatások profilja vagy előfordulási gyakoriságuk eltérő lenne. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Az nátriumretenciót okozó gyógyszereket (pl. kortikoszteroidok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők) egyidejűleg szedő vagy kapó betegeknél elővigyázatosság szükséges, mert ezek egyidejű szedése oedema kialakulásához vezethet.

Anaphylaxiás / Anaphylactoid reakciók A módosított folyékony zselatin oldatokat óvatosan kell adni az olyan betegeknek, akiknek az anamnézisében allergiás megbetegedés, pl. asztma szerepel. A módosított folyékony zselatin oldatok ritkán különböző súlyosságú allergiás (anaphylaxiás/anaphylactoid) reakciókat okozhatnak. Egy allergiás reakció jelentkezésének a lehető legkorábbi felismerése érdekében az első 20 ml-t lassan kell infundálni, és a beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani, különösen az infúzió elkezdésekor. Az anaphylactoid reakciók tüneteit lásd a 4.8 pontban. A lehetséges keresztreakciók – beleértve az galaktóz-alfa-1,3-galaktóz (alfa-Gal) allergént – miatt jelentősen megnövekedhet a zselatintartalmú oldatok okozta szenzitizáció és a következtében fellépő anaphylaxiás reakciók kockázata azoknál a betegeknél, akiknek ismert a vöröshús- (emlős hús) és belsőségallergiája és/vagy az anti-alfa-Gal IgE antitest-pozitivitása. Ezeknél a betegeknél a zselatintartalmú kolloid oldatok nem alkalmazhatók (lásd 4.3 pont). Allergiás reakció esetén az infúziót azonnal le kell állítani, és megfelelő kezelést kell alkalmazni. Oldatok és elektrolitok alkalmazásával kapcsolatos kockázatok A Gelofusine-t kizárólag óvatosan szabad adni az olyan betegeknek: · akiknél fennáll a keringés túlterhelésének kockázata, pl. jobb- vagy balkamrai elégtelenségben, hypertoniában, tüdőödemában, illetve oligo- vagy anuriával járó veseelégtelenségben szenvedő betegeknek, · akiknek súlyosan beszűkült a veseműködésük · akiknek súlyos hypernatraemiájuk van, · akiknek súlyos hyperchloraemiájuk van, · akiknek víz-/sóretencióval járó ödemájuk van, · akiknek súlyos véralvadási zavaruk van, · idős betegeknek, akiknél gyakoribb az olyan betegségek kialakulása, mint a szív- vagy veseelégtelenség. A klinikai monitorozás során a szérum elektrolitkoncentráció, a sav-bázis egyensúly és a vízháztartás egyensúlyának rendszeres ellenőrzése szükséges, különösen a hypernatraemiás, hyperchloraemiás vagy a károsodott vesefunkciójú betegeknél. A Gelofusine a fiziológiásnál nagyobb koncentrációban tartalmaz nátriumot (154 mmol/l) és kloridot (120 mmol/l). Különös figyelmet kell fordítani a hypocalcaemia tüneteinek megjelenésére (pl. a tetania, paraesthesia jelei), majd specifikus korrekciós intézkedéseket kell tenni. Az infúzió hatása a hemodilúcióra és a véralvadásra A hemodinamikai, hematológiai és a véralvadási rendszert monitorozni kell. A súlyos vérvesztés nagymennyiségű Gelofusine infúzióval történő kompenzációja során a hematokritértéket és az elektrolitok szintjét ellenőrizni kell. A hematokritérték nem csökkenhet 25% alá. Idős vagy kritikus állapotú betegeknél nem csökkenhet 30% alá. Ezekben a helyzetekben a véralvadási faktorokra gyakorolt dilúciós hatást hasonlóképpen figyelembe kell venni, különösen az olyan betegeknél, akiknek fennálló hemosztázis-zavaruk van. Mivel a készítmény nem pótolja az elveszített plazmafehérjéket, ezért a plazmafehérje-koncentráció ellenőrzése javasolt, lásd még 4.2 pont, „Maximális adag”. Gyermekek és serdülők A Gelofusine gyermekeknél történő alkalmazásával kapcsolatban nincs elegendő tapasztalat. Ezért a Gelofusine kizárólag akkor adható ezeknek a betegeknek, ha a várt előnyök egyértelműen meghaladják a lehetséges kockázatokat. (Lásd még 4.2 pont).

A laboratóriumi vizsgálatokra gyakorolt hatás

Terhesség A Gelofusine terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ vagy korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Az állatkísérletek során nyert eredmények elégtelenek a reproduktív toxicitás megítélésének tekintetében (lásd 5.3 pont). Mivel korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre, a lehetséges súlyos anaphylaxiás / anaphylactoid reakciók és az anyai hypotonia és az ezt követő foetalis és neonatalis distress miatt a módosított folyékony zselatin oldatok kizárólag vészhelyzetben alkalmazhatóak. Szoptatás Nem ismert vagy korlátozottan állnak rendelkezésre adatok arról, hogy a szukcinilált zselatin kiválasztódik-e az anyatejbe, azonban nagy molekulasúlya következtében nem várható, hogy az anyatej jelentős mennyiséget tartalmazzon. A nátrium- és kloridionok az emberi test és az élelmiszerek normál alkotó eleme. Az anyatejben nem várható ezen elektrolitok jelentős megnövekedése a Gelofusine alkalmazását követően. Termékenység A Gelofusine humán vagy állati fertilitásra gyakorolt hatásait illetően nincs adat. Összetevőinek sajátosságai miatt azonban nem tekinthető valószínűnek, hogy a Gelofusine befolyásolja a termékenységet.

Tünetek A Gelofusine túladagolása hypervolaemiát és a keringés túlterhelését okozhatja, a hematokritérték és a plazmafehérjék szintjének jelentős esésével, amely elektrolit- és sav-bázis egyensúly felborulásával járhat. Ez a szívműködés és a légzésfunkció következményes romlásával járhat (tüdőödéma). A keringés túlterhelésének tünetei például a fejfájás, a dyspnoe és a vena jugularisokban kialakuló pangás. Kezelés A keringés túlterhelése esetén az infúziót le kell állítani, és gyorsan ható vízhajtót kell adni. Túladagolás bekövetkezése esetén a beteget tüneti kezelésben kell részesíteni, az elektrolitértékeket monitorozni kell.

Farmakoterápiás csoport: Vérpótlók és plazmaprotein frakciók ATC kód: B05A A06, zselatin készítmények. Hatásmechanizmus A Gelofusine egy 40 mg/ml-es szukcinilált zselatinoldat (módosított folyékony zselatinként is ismert), melynek átlagos molekulatömege 26 500 Dalton (átlagos tömeg). A szukcinilációval a molekulába bejutó negatív töltések a molekula expanzióját idézik elő. A molekula térfogata ezért nagyobb, mint az azonos molekulatömegű, nem szukcinilált zselatiné. Egészséges önkénteseknél a Gelofusine volumenre gyakorolt kimutatott, kezdeti hatása az infundált térfogat 80–100%-a volt, és a volumenre gyakorolt hatás 4-5 órán keresztül fennmaradt. Az oldat kolloidozmotikus nyomása meghatározza annak a volumenre gyakorolt, kezdeti hatását. A hatás időtartama függ a kolloidnak elsődlegesen az excretión keresztül történő clearance-étől. Mivel a Gelofusine volumenre gyakorolt hatása megegyezik a beadott oldat mennyiségével, ezért a Gelofusine plazmapótszer, és nem plazmaexpander. Az oldat helyreállítja az extravaszkuláris kompartmentet is, és nem zavarja meg az extracelluláris tér elektrolitegyensúlyát. Farmakodinámiás hatások A Gelofusine a vér-, plazma- és interstitialis folyadékvesztés okozta intra- és extravaszkuláris volumenhiányt pótolja. Így az átlagos artériás nyomás, a balkamrai végdiasztolés nyomás, a szív lökettérfogata, a szívindex, az oxigénellátás, a mikrocirkuláció és a diurézis az extravascularis tér dehidrációja nélkül növekszik. Gyermekek és serdülők Gyermekek és serdülők esetében csak néhány klinikai vizsgálat áll rendelkezésre. 222, dengue-sokk-szindrómában szenvedő, 1–15 éves kor közötti gyermek és serdülő esetében a Gelofusine, a dextrán 70, a Ringer-laktát és a fiziológiás sóoldat alkalmazásával egyformán jó teljesítményt értek el a kezdeti pulzusnyomás helyreállításához szükséges idő, a későbbi sokkepizódok, illetve bármilyen szövődmény fellépése tekintetében. A Gelofusine-t kapott 56 gyermek és serdülő közül 5 (9%) esetben jelentkezett allergiás reakció, amely szövődmény nélkül múlt el (Ngo és társai 2001).

14, műtéten áteső, a műtét első órájában a normovolémia fenntartása céljából 15 ml/ttkg dózisban Gelofusine-t kapó gyermek (életkor átlaga 10 hónap) (Haas és társai, 2007), valamint 25, 0–12 éves, Gelofusine-t a műtétet követően volumenpótlás céljából kapó (10 ml/ttkg) gyermek esetében a koagulációs paraméterek mediánja a normál tartományban maradt (Osthaus és társai 2009). Ezen vizsgálatok során nem történt nemkívánatos esemény.

776, a születést követően 20 ml/ttkg dózisban, majd 24 óra elteltével további 10 ml/ttkg dózisban friss fagyasztott plazmát, Gelofusine-t vagy glükózoldatot kapott koraszülött csecsemő vizsgálata során nem találtak bizonyítékot a zselatin használatához kapcsolódó, bármilyen rövid távú nemkívánatos kimenetelre. Két év elteltével a gyermekek fejlettségi szintje a három csoportban hasonló volt (Northern Neonatal Nursing Initiative Trial Group 1996a, 1996b és Bailey és társai 2010).

100, kardiopulmonális bypass alkalmazásával végzett szívműtéten átesett, cianotikus gyermek (6 hónapos kortól 3 éves korig) esetében a 10–20 ml/ttkg (n = 50) dózisban a feltöltőoldatban alkalmazott Gelofusine biztonságos és hatásos volt. Nem jelentettek nemkívánatos eseményt (Miao és társai 2014).
Gyermekek és serdülők esetén a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a hatásosság és biztonságosság teljes értékeléséhez (lásd 4.2 és 4.4 pont).

Eloszlás: Az infúzió után a Gelofusine gyorsan eloszlik az intravaszkuláris kompartmentben. Biotranszformáció/elimináció: A módosított folyékony zselatin eliminációja két fázisra oszlik, az első fázis felezési ideje kb. 8 óra, míg a második fázisé több nap. Az infundált Gelofusine többsége a veséken keresztül választódik ki. Csak kis mennyiség választódik ki a székletben, és legfeljebb kb. 1% metabolizálódik. A kisebb molekulák közvetlenül glomerulus-filtrációval választódnak ki, míg a nagyobb molekulák először proteolitikus úton bomlanak le a májban, másodsorban a veséken keresztül is kiválasztódnak. Farmakokinetikai tulajdonságok speciális klinikai helyzetekben: A Gelofusine plazma felezési ideje hemodializált betegeknél (GFR <0,5 ml/perc) megnyúlhat, nem észlelték azonban a zselatin akkumulációját.