A morbus haemorrhagicus neonatorum megelőzése és terápiája.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Újszülöttek és csecsemők részére. Orális, intravénás (iv.) vagy intramuszkuláris (im.) alkalmazásra. Adagolás Profilaxis 36 hetes vagy idősebb gesztációs korú, egészséges újszülöttek: - vagy 1 mg intramuszkuláris (im.) injekció születéskor vagy a születést követően rövid időn belül, - vagy 2 mg szájon át születéskor vagy a születést követően rövid időn belül. Az első szájon át adott dózis után egy újabb 2 mg-os dózist kell adni 4‑7 napos korban, majd egy további 2 mg-os orális dózis adandó születés után 1 hónappal. Kizárólag tápszerrel táplált csecsemőknél a harmadik orális dózis kihagyható. 36 gesztációs hétnél fiatalabb, 2,5 kg-os vagy ennél nagyobb testtömegű koraszülöttek és különösen veszélyeztetett, időre született újszülöttek (pl. éretlenség, szülési asphyxia, obstruktív sárgaság, nyelési képtelenség, antikoagulánsok vagy antiepileptikumok anyai alkalmazása): 1 mg im. vagy intravénás (iv.) injekció születéskor vagy a születést követően rövid időn belül. A további dózisok nagyságát és gyakoriságát a koagulációs státusz alapján kell meghatározni. 36 gesztációs hétnél fiatalabb, 2,5 kg-nál kisebb testtömegű koraszülöttek: 0,4 mg/kg (megfelel 0,04 ml/kg-nak) im. vagy iv., születéskor vagy a születést követően rövid időn belül. Ez a parenterális dózis nem léphető túl. A további adagok nagyságát és gyakoriságát a koagulációs státusz alapján kell meghatározni. Cholestaticus májbetegség és malabszorpció fennállása esetén a szájon át adott profilaxis elégtelennek bizonyult (lásd 5.1 pont). Figyelmeztetés: körültekintően kell eljárni a dózis testtömeg alapján történő kiszámításakor és a dózis kimérésekor (gyakori a 10-szeres adagolási hiba). Adagolási útmutató - koraszülötteknek születéskor adandó profilaktikus dózis a K‑vitamin‑hiány által okozott vérzés megelőzésére

Újszülött testtömege	Születéskor adandó K-vitamin dózis	Injekció térfogata
1 kg	0,4 mg	0,04 ml
1,5 kg	0,6 mg	0,06 ml
2 kg	0,8 mg	0,08 ml
2,5 kg	1 mg	0,1 ml
több mint 2,5 kg	1 mg	0,1 ml

Alternatív megoldásként, 5%‑os glükózoldattal – 1:5 vagy 1:10 arányban – hígítva, megfelelő térfogatra történő beállítás után is beadható. Szoptatott csecsemők számára további orális dózisok adása javasolt, azonban a további adagok biztonságosságára és hatásosságára vonatkozó adatok korlátozottan állnak rendelkezésre (lásd 5.1 pont). Kezelés A kezdő dózis 1 mg iv. A további dózisok a klinikai képtől és az alvadási státustól függnek. Szükséges lehet a Konakion‑terápia azonnal hatásos kezeléssel történő kiegészítése, pl. a teljes vér vagy alvadási faktorok transzfúziója a súlyos vérvesztés és a késedelmes K₁‑vitamin‑válasz kompenzálására. Az alkalmazás módja Orális alkalmazás Per os adagoláshoz a doboz szájfecskendőt tartalmaz. Az ampulla felnyitását követően az ampullából fel kell szívni a szájfecskendőbe 0,2 ml oldatot a szájfecskendő oldalán található jelölésig (2 mg). A tolórúd benyomásával közvetlenül a gyermek szájába kell csepegtetni a szájfecskendőbe felszívott oldatot. Parenterális alkalmazás A Konakion paediatric nem keverhető egyéb parenterális gyógyszerekkel, de adott esetben beadható az infúziós szerelék alsó szakaszába injektálva.

Ritkán közölték anaphylactoid reakció jelentkezését a Konakion paediatric injekció iv. adása után. Az injekció beadási helyén lokális irritáció léphet fel, ez azonban nem valószínű az injekció kis mennyisége miatt. Ritkán előfordulhat az injekció helyén kifejezett reakció, mely súlyos lehet, beleértve a gyulladást, az atrophiát és a necrosist is. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

A kumarin antikoagulánsok antagonizálásán kívül más kölcsönhatás nem ismert.

Felhasználáskor az oldatnak tisztának kell lennie. Nem megfelelő tárolás esetén az oldat megzavarosodhat, és a fázisok szétválhatnak. Az ilyen oldatot nem szabad használni. Parenterális alkalmazás A 2,5 kg‑nál kisebb súlyú éretlen csecsemőknek parenterálisan adva, a Kern‑icterus kifejlődésének veszélye fokozódik (bilirubin encephalopathia).

Nem értelmezhető.

K₁‑hypervitaminosis nem ismert. A következő tüneteket jelentették a Konakion újszülötteknek és csecsemőknek történő túladagolásával kapcsolatban: sárgaság, hyperbilirubinaemia, emelkedett GOT- és gamma‑GT‑szint, hasi fájdalom, székrekedés, lágy széklet, rossz közérzet, nyugtalanság és bőrkiütés. Az okozati összefüggést nem állapították meg. Ezeknek a mellékhatásoknak a többsége nem volt súlyosnak tekinthető, és további kezelés nélkül megszűntek. Túladagolás gyanúja esetén a tünetek csillapítása a cél.

Farmakoterápiás csoport: K‑vitamin és egyéb vérzéscsillapító szerek, K‑vitaminATC kód: B02B A01 A Konakion szintetikus K₁‑vitamin készítmény. A K‑vitamin jelenléte (vagyis K₁‑vitamin vagy K‑vitamin hatású anyag) elengedhetetlen a szervezetben a prothrombin, a VII. faktor, IX. faktor és X. faktor képződéséhez. A K₁‑vitamin alig jut át a placenta‑barrieren az anyából a gyermekbe, és alig választódik ki az anyatejbe. A K₁‑vitamin‑hiány fokozza a vérzés kialakulását az újszülötteknél. A K₁‑vitamin adása, ami elősegíti a fenti koagulációs faktorok szintézisét a májban, normalizálni tudja a K₁‑vitamin‑hiány által kiváltott kóros koagulációs státuszt. A kevert micellás oldatban a K₁‑vitamint a lecitin és epesav‑tartalmú fiziológiás kolloidális rendszer szolubilizálja. Gyermekek Egy prospektív, randomizált, kontrollos vizsgálatban 44 konjugált hyperbilirubinaemiában szenvedő csecsemő (életkor: 1‑26 hét) vett részt (idiopathiás neonatalis hepatitis: n= 17; biliaris atresia: n= 13; teljes parenterális táplálás okozta cholestasis: n= 3; Alagille‑szindróma: n= 2; alfa‑1‑antitripszin‑deficientia: n= 2, besűrűsödött epe szindróma: n= 2; 5 esetben egyéb diagnózis: fructosaemia, galactosaemia, choledochus-cysta, nekrotizáló enterocolitis, cytomegalovirus hepatitis). Az orális és a „kevert micelláris” intravénás K‑vitamin farmakokinetikáját és hatásosságát hasonlították össze a cholestaticus májbetegségben szenvedő csecsemőknél, profilaktikus alkalmazás során. Fő kimenetelként a K₁‑vitamin és a nem‑karboxilált prothrombin (PIVKA-II) szérumkoncentrációját mérték a kevert micelláris K₁‑vitamin egyszeri 1 mg‑os intravénás vagy 2 mg‑os orális dózisát megelőzően, ill. a beadást követő 4 napon keresztül. A K₁‑vitamin szájon át történő beadása után 24 órával mért K₁‑vitamin‑szinteket 14 egészséges, a vitamin azonos dózisát kapó újszülött K₁‑vitamin szintjeivel is összehasonlították. Eredmények: Felvételkor szubklinikai K‑vitamin‑hiányra utaló, emelkedett szérum PIVKA‑II‑szintet 18 csecsemőnél (41%), alacsony K₁‑vitamin‑koncentrációt 8 csecsemőnél (18%) mértek. A K₁‑vitamin‑szérumkoncentrációk középértéke (medián) kiinduláskor hasonló volt az orális és az intravénás csoportban (0,92 vs. 1,15 ng/ml); a K₁‑vitamin beadását követő 6 óra alatt ez azonban körülbelül 100-szor magasabb szintre, 139 ng/ml-re emelkedett az intravénás, míg csupán 1,4 ng/ml-re a szájon át történő alkalmazás esetén. A K₁‑vitamin‑szintek tekintetében az utóbbi, a per os‑csoportban mért alacsony mediánérték (0,95 ng/ml), valamint széles értéktartomány (< 0,15–111 ng/ml) elmaradt az azonos orális dózist kapott egészséges újszülötteknél megfigyelt jóval magasabb értékektől (medián: 77, értéktartomány: 11–263 ng/ml), ami arra utal, hogy cholestaticus csecsemőknél a vitamin belekből történő felszívódása károsodott és kiszámíthatatlan. A felszívódási zavar olyannyira súlyos volt, hogy a 24 csecsemő közül mindössze 4‑nél (17%) tapasztaltak 10 ng/ml-t meghaladó emelkedést a K₁‑vitamin‑szintben. Egy retrospektív vizsgálatból származó adatok arra utalnak, hogy a hetente adott per os profilaxis hatásos a K‑vitamin‑hiány okozta vérzés megelőzésében. A vizsgálat időtartama alatt (1992. novembere és 2000. júniusa között) összesen 507 850 élő újszülött született. Az újszülöttek 78%-a részesült per os, 22%‑a intramuszkuláris profilaxisban, azaz körülbelül 396 000 újszülött kapott születésekor per os profilaxist. Valamennyi csecsemő számára heti orális profilaxist javasoltak mindaddig, amíg túlnyomórészt anyatejet kaptak. Per os K‑vitamin‑profilaxisként az újszülöttek 2 mg fitomenadiont kaptak születéskor, melyet hetenkénti per os K‑vitamin‑profilaxis követett (a szülők a csecsemők 3 hónapos koráig heti 1 mg-ot adtak gyermeküknek). Egyetlen K‑vitamin‑hiány által okozott vérzéses esetről sem számoltak be, azaz az incidencia 0–0,9:100 000 (95% CI) volt.

Felszívódás A K₁‑vitamin a vékonybélből szívódik fel. Epe hiánya limitálja a felszívódást. Eloszlás és biotranszformáció A K₁‑vitamin főleg a májban kumulálódik, a plazmában 90%-ban kötődik a lipoproteinekhez, a szervezetben csak rövid ideig raktározódik. A K₁‑vitamin több poláros metabolittá, pl. fitomenadion 2, 3‑epoxiddá alakul. Elimináció A K₁‑vitamin plazma eliminációs felezési ideje kb. 70 óra. A K₁‑vitamin glükuronid- és szulfát‑konjugátum formájában választódik ki az epébe és a vizeletbe.