- Hypertoniás sürgősségi állapotok (pl. kritikus vérnyomásemelkedés), a hypertonia súlyos, ill. nagyon súlyos formái, terápia-rezisztens hypertonia. - Kontrollált vérnyomáscsökkentés műtét alatt és/vagy után hypertoniás betegekben.

- A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. - Aorta-isthmus stenosis. Arterio-venosus shunt (kivéve a haemodinamikailag nem jelentős dialízis shunt esetét). - Szoptatás.

Ajánlott adagolás Hypertoniás sürgősségi állapotokban, a hypertonia súlyos, ill. nagyon súlyos formáiban, terápia-rezisztens hypertonia esetén: Intravénás injekció iv. injekcióban 10-50 mg urapidilt lassan - állandó vérnyomás ellenőrzés mellett - kell beadni. A vérnyomáscsökkenés az injekció beadását követő 5 percen belül várható. A vérnyomás-változás függvényében az adag ismételhető. Intravénás csepp, vagy folyamatos infúzió perfúzor alkalmazásával a./ Az injekció beadásával elért vérnyomásérték fenntartására a cseppinfúziós oldatot a következőképpen kell elkészíteni: Cseppinfúzió céljára 250 mg urapidilnek megfelelő 10 db ampulla Ebrantil 25 mg oldatos injekciót, vagy 5 db ampulla Ebrantil 50 mg oldatos injekciót kell 500 ml kompatibilis infúziós oldathoz elegyíteni. Ehhez az alábbiakban felsorolt infúziós oldatok használhatók: - fiziológiás nátrium-klorid oldat; - 5 - 10 %-os glukóz oldat. b./ Perfúzor alkalmazása esetében fenntartó adagként 100 mg urapidilnek megfelelő 20 ml (2 ampulla) Ebrantil 50 mg oldatos injekciót kell a perfúzor fecskendőjébe felszívni, majd felhígítani 50 ml térfogatra valamely kompatibilis infúziós oldattal (lásd feljebb). A maximális kompatibilis mennyiség: 4 mg urapidil/ml infúziós oldat. A beadás sebessége: Az adagolás sebességét a vérnyomásértékek határozzák meg. Az ajánlott maximális kezdeti sebesség: 2 mg/perc. A fenntartó adag általában: 9 mg/óra. (250 mg urapidilnek megfelelő Ebrantil oldatos injekció + 500 ml infúziós oldat alkalmazásakor: 1 mg = 2,2 ml = 44 csepp). Vérnyomáscsökkentés műtét alatt és/vagy után hypertoniás betegek esetében: Az injekció beadásával elért vérnyomás fenntartására perfúzorral való folyamatos infúziót vagy tartós cseppinfúziót kell alkalmazni. Adagolási séma: 5 ml Ebrantil 2 perc után 25 mg oldatos injekció ---------------------> A vérnyomás vérnyomáscsökkenés stabilizálása infúzióval: 2 perc után nincs hatás 5 ml Ebrantil 2 perc után Kezdeti adag: Max. 6 mg 25 mg oldatos injekció ---------------------> 1-2 perc alatt, utána vérnyomáscsökkenés dóziscsökkentés 2 perc után nincs hatás Lassan 2 perc után 10 ml Ebrantil ---------------------> 50 mg oldatos injekció vérnyomáscsökkenés Általános útmutató: Mind az injekció, mind az infúzió adagolása esetén a betegnek vízszintes pozícióban kell lennie. Mind egyszeri, mind többszöri injekció, valamint tartós iv. infúziós kezelés is alkalmazható, ill. az injekciós kezelés kombinálható (folytatható) infúziós kezeléssel. Iv. alkalmazás akut esetekben szükséges. A hatás elérése után tartós kezelés céljából Ebrantil retard kapszulára (javasolt kezdeti adag: 2-szer 60 mg) vagy egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerre lehet áttérni. Intravénás alkalmazás 1 héten túl nem ajánlott, ismételt parenterális kezelés azonban ismételten fellépő vérnyomás-emelkedés esetén alkalmazható. A magasvérnyomás ezzel a gyógyszerrel történő kezelése rendszeres orvosi ellenőrzést igényel. Különleges betegcsoport: Időskorú betegeknek megfelelő gondossággal szabad csak adni a készítmény. A kezelést csak kis adagokkal lehet elkezdeni, mivel az időskorú betegek érzékenysége az ilyen készítményekkel szemben eltérő lehet. Vese- és/vagy májelégtelenségben szenvedő betegeknél szükséges lehet az Ebrantil 25 mg oldatos injekció vagy az Ebrantil 50 mg oldatos injekció adagjának csökkentése. Gyermekek esetében az alkalmazásról nincs elegendő tapasztalat, ezért adása gyermekeknek nem javasolt.

Nagyon gyakori (>=1/10), Gyakori (>=1/100 - <1/10), Nem gyakori (>=1/1000 -<1/100), Ritka (>=1/10 000 -<1/1000), Nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az alábbi mellékhatások többsége a gyors vérnyomásesésnek tulajdonítható, és - a tapasztalatok szerint - perceken belül megszűnik az infúzió folytatása mellett is. Azonban a mellékhatások súlyosságától függően a kezelés megszakítását is mérlegelni kell. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Nem gyakori: palpitatio, tachycardia vagy bradycardia, mellkasi nyomás- vagy fájdalomérzet, és dyspnoea. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: hányinger. Nem gyakori: hányás. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Nem gyakori: fáradtságérzet. Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Nem gyakori: szabálytalan szívverés. Nagyon ritka: a thrombocyta-szám csökkenése. Ezt az urapidil per os (Ebrantil 30/60/90) adásával időbeli összefüggésben szórványos esetekben észlelték, azonban az urapidil-kezeléssel való ok-okozati összefüggése - pl. immunhaematológiai vizsgálatokkal - nem volt bizonyítható. Idegrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: szédülés és fejfájás. Pszichiátriai kórképek Nagyon ritka: nyugtalanság. A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Ritka: priapismus. Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Ritka: orrdugulás. A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem gyakori: verejtékezés. Ritka: allergiás tünetek, pl. viszketés, bőrpír, bőrkiütés.

Az Ebrantil oldatos injekció vérnyomáscsökkentő hatása fokozódik egyéb alfa adrenerg receptor blokkoló, vazodilatátorok és egyéb vérnyomáscsökkentő szerek egyidejű alkalmazásakor, volumenhiányos állapotokban (hasmenés, hányás) és alkohol hatására. Cimetidin egyidejű alkalmazásakor az urapidil maximális szérumszintje 15%-kal emelkedhet. ACE-gátlókkal való egyidejű alkalmazása nem ajánlott, elegendő tapasztalat hiányában.

Csak különös körültekintéssel szabad alkalmazni a készítményt, abban az esetben, ha • mechanikus funkciózavar okozta szívelégtelenségben, pl. aorta-billentyű- vagy mitralis billentyű-stenosis, tüdőembolia vagy a szívműködés pericardium megbetegedés miatti csökkenése esetén; • májfunkciós zavarok fennállásakor; • közepesen súlyos vagy súlyos veseműködési zavarok esetén; • idősek esetében (lásd 4.2 pont); • cimetidin egyidejű alkalmazásakor (lásd 4.5 pont). Amennyiben előzőleg egyéb vérnyomáscsökkentőt már alkalmaztunk a betegnél, az Ebrantil oldatos injekció alkalmazása előtt megfelelő ideig várni kell az esetleges vérnyomáscsökkentő hatása beálltáig, és az Ebrantil-t kisebb dózisban kell adagolni. A túl gyors vérnyomáscsökkenés bradycardiát vagy szívmegállást okozhat. Gyermekkorban ritkán fordulnak elő az Ebrantil oldatos injekcióval kapcsolatos indikációk, így tapasztalat nem áll rendelkezésre. Volumenhiányos állapotokban ( pl. hányás, hasmenés esetén ) az Ebrantil 25 mg oldatos injekció vagy az Ebrantil 50 mg oldatos injekció csak fokozott óvatossággal adható, mivel ezen állapotok erősíthetik az Ebrantil oldatos injekció antihypertensiv hatását. A készítmények lúgos kémhatású injekciókkal vagy infúziós oldatokkal nem keverhetők, mert zavarosodás, kicsapódás léphet fel.

Farmakoterápiás csoport: alfa-adrenerg receptorblokkolók Az urapidil a szisztolés és diasztolés vérnyomás együttes csökkentését a perifériás érellenállás csökkenésével éri el anélkül, hogy reflex tachycardia következne be. Csökkent perctérfogat esetén az urapidil az elő- és utóterhelés csökkentésével konstans frekvencia mellett a perctérfogat növekedését éri el, ami a szívmunka gazdaságosabbá válásához vezet. Hatásmechanizmus Az urapidil centrális és perifériás támadásponttal rendelkezik. Perifériásan elsősorban a postszinaptikus alfa-1-receptorokat blokkolja és ezáltal gátolja a katekolaminok vasoconstriktív hatását. Centrálisan az urapidil módosítja a keringés-centrum aktivitását, ezáltal kivédi vagy csökkenti a szimpatikus tónus reflektórikus fokozódását.

Általános farmakokinetika 25 mg urapidil iv. kétfázisú (kezdeti megoszlási fázis, terminális eliminációs fázis) kinetikát mutat. A megoszlási fázis felezési ideje kb. 35 perc. Az eloszlási volumen 0,8 l/kg (0,6-1,2 l/kg). Az i.v bolus-injekció szérum-felezési ideje 2,7 óra (1,8-3,9 óra). Az urapidil plazma-protein (human szérum) kötődése in vitro kb. 80%. Az urapidilnek e viszonylag alacsony plazma-protein kötődése magyarázatot adhat arra, hogy mindez idáig miért nincsen az urapidil és a plazma-proteinekhez erősen kötődő gyógyszerek között ismert interakció. A hatóanyag átjut a vér-agy gáton és a placentán. Metabolizáció Az urapidil metabolizációja elsősorban a májban történik. A fő metabolit a fenil-gyök 4-es helyén hidroxilált urapidil, aminek említésre méltó vérnyomáscsökkentő hatása nincs. Az O-demetilált urapidil kb. ugyanolyan biológiai aktivitással rendelkezik, mint maga az urapidil, azonban ez csak kis mennyiségben keletkezik. Emberben az urapidil és metabolitjai 50-70 %-ban a vesén át eliminálódnak, ebből az alkalmazott adag kb. 15 %-a a farmakológialag aktiv urapidil, a maradék pedig a faeces-szel ürül ki. Előrehaladott máj- és/vagy veseelégtelenségben, valamint idős korban az urapidil megoszlási térfogata és clearance-e csökken, az eliminációs felezési idő megnyúlik.