HATÓANYAGOK |
|
Javallatok: Hypertoniás dehydratio (vízhiányos hypernatraemiás exsiccosis). A Na+-, K+-, Ca++-, Cl--ion egyensúlyának helyreállítása. Elektrolitkoncentrátumok és kompatibilis gyógyszerek infundálásához vivőoldat.
Ellenjavallatok: Hyperhydratiós állapotok (ödéma), hypotoniás dehydratio.
Adagolás: Adagolás
Általában 25-40 ml/ttkg/nap. Az infundálás sebességét a folyadékhiánytól, valamint a keringés állapotától függően egyénileg kell meghatározni.
Gyermekek és serdülők
Az infúzió mennyisége a kortól és szükséglettől függ, a napi adag 30-100 ml/ttkg/nap. Csecsemőknél a magasabb nátriumtartalmat figyelembe kell venni az adag meghatározásánál.
Az alkalmazás módja
Intravénás cseppinfúzióban. A teljes adag és az infundálás sebessége a folyadékhiány mértékétől, illetve a beteg klinikai állapotától függ.
Mellékhatások: A beteg klinikai állapotának megfelelő adagolás és ellenőrzés mellett nem várható.
Potenciális mellékhatások (hidegrázás, émelygés, hányás) előfordulhatnak a nem előírás szerinti alkalmazási körülmények között, vagy az infúzió túl gyors adása miatt.
Interakciók: Egyéb gyógyszer az oldatba csak olyan esetben tehető, ha a gyógyszer alkalmazási előírása 1/2 Ringer oldattal való hígítást javasol.
Elektrolitkoncentrátum vagy kompatibilis gyógyszerrel történő elegyítéskor figyelemmel kell lenni a pH és izotónia változására.
A nátriumtartalomhoz kapcsolódó kölcsönhatások:
· Kortikoszteroidok és karbenoxolon, melyek alkalmazása nátrium- és vízretencióval jár együtt (ödémával és hypertoniával)
A káliumtartalomhoz kapcsolódó kölcsönhatások:
· Káliummegtakarító diuretikumok (amilorid, spironolakton, triamteren önmagukban, vagy kombinációban)
· Angiotenzin-konvertáló enzimgátlók (ACEI) és angiotenzin II-receptor-gátlók
· Takrolimusz, ciklosporin
Ezek a szerek a plazma káliumszintet emelik. Ez fatális kimenetelű lehet például veseelégtelenség esetén, mely állapot a káliumszint további emelkedésével jár.
A kalciumtartalomhoz kapcsolódó kölcsönhatások:
· Szívglikozidok (digitálisz-készítmények), melyek hatása kalcium jelenlétében fokozódik, mely halálos kimenetelű arrhythmia kialakulásához vezethet.
· Tiazid diuretikumok illetve D-vitamin-készítmények, melyek kalcium együttes adása esetén hyperkalcaemiát okozhatnak.
Figyelmeztetések: Kizárólag intravénásan alkalmazható, a paravénás beadás lokális szövetkárosodást okozhat.
Dekompenzált szívelégtelenség, oligo-anuriás állapotok esetén csak a folyadékegyensúly gondos ellenőrzése mellett, fokozott óvatossággal adható. Fennállhat a cardiovascularis rendszer túlterhelésének veszélye a tüdőödéma következtében, különösen arra hajlamos betegekben.
Az infúzió adása közben a folyadékegyensúly és szérumionogram ellenőrzése szükséges, amint lehet, célszerű áttérni egy teljes elektrolittartalmú infúzióra.
A nátrium-kloridot tartalmazó oldatok alkalmazása magas vérnyomásban, szívelégtelenségben, perifériás illetve tüdőödémában, vesebetegségben, preeclampsiában, hyperaldosteronismusban, vagy más, nátriumretencióval járó állapotokban illetve terápiák esetén (pl . kortikoszteroid) óvatosságot igényel.
A káliumsókat tartalmazó oldatok alkalmazása szívbetegségben vagy hyperkalaemiával gyakran társuló állapotokban, mint pl. vese- vagy mellékvese-elégtelenség, akut dehydratio, vagy kiterjedt szöveti károsodás, mint pl. súlyos égés esetében, körültekintően alkalmazandó.
A kalciumtartalom miatt:
· a paravénás adás kerülendő (l. fentebb),
· vesebetegségben szenvedő, illetve magas D-vitamin-szinttel járó betegségek esetében, mint pl. a sarcoidosis, óvatosan adandó,
· egyidejű vérátömlesztés esetén, a fokozott alvadásveszély miatt, nem adható ugyanazon szereléken keresztül
Egyéb gyógyszer az oldatba csak olyan esetben tehető, ha a gyógyszer alkalmazási előírása 1/2 Ringer oldattal való hígítást javasol.
Kizárólag sértetlen infúziós zsákban lévő, tiszta oldat használható. A megbontott oldatot félretenni és később felhasználni tilos!
Terhesség és szoptatás: A 1/2 Ringer oldat reproduktív működésekre kifejtett hatásait nem tanulmányozták állatkísérletekben. Nem ismert, hogy előidéz-e magzatkárosodást, ill. károsítja-e a szaporodóképességet. A terhesség ideje alatt csak a terápiás előny/kockázat mérlegelésével adható.
Túladagolás: Túladagolás, vagy túlságosan gyors adás víz- és nátrium-túltelítődéshez vezethet, mely az ödémaképződés veszélyével jár, különösen akkor, ha a vese nátrium-kiválasztása csökkent. Ez esetben dialízis válhat szükségessé.
A kálium túladagolása, kiváltképp vesekárosodás esetén, hyperkalaemia kialakulásához vezethet. Ennek tünetei, többek között, a végtagok érzészavara, izomgyengeség, paralysis, arrhythmia, vezetéses blokk, szívmegállás, zavartság. A hyperkalaemia kezelésére kalcium, inzulin (glükózzal együtt), nátrium-bikarbonát és nátrium-edetát adása javasolt.
A kalciumsók túladagolása hypercalcaemia kialakulásához vezet. A hypercalcaemia tünetei lehetnek a következők: anorexia, émelygés, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, izomgyengeség, pszichés zavarok, polydypsia, nephrocalcinosis, vesekő, illetve súlyos esetben szívritmuszavarok és coma. Kalciumsók túlságosan gyors iv. adása szintén kiválthatja a hypercalcaemia tüneteit, továbbá krétaíz érzését, hőhullámot és perifériás vazodilatációt.
Az enyhe hypercalcaemia tünetei a kalcium adásának felfüggesztésével, illetve a rendeződést elősegítő készítmények, mint pl. D-vitamin adásával általában elmúlnak.
Amennyiben a hypercalcaemia súlyos, sürgős beavatkozás szükséges (kacsdiuretikumok adása, hemodialízis alkalmazása, kalcitonin, biszfoszfonátok, nátrium-edetát adása).
Kloridsók túlzott alkalmazása bikarbonát-veszteséget eredményezhet, mely acidózis irányába tolja el a pH-t.
Amennyiben a túladagolás az infúziós oldathoz adott gyógyszerekre vonatkozik, az infúzió adása alatt fellépő nemkívánatos események a túladagolt gyógyszer mellékhatásaitól függnek.
Az infúzió véletlen túladagolása esetén a kezelést le kell állítani, s a beteget meg kell figyelni, nem jelentkeznek-e nála a túladagolt gyógyszerre jellemző mellékhatások. A további ellátást szükség szerint, a jelentkező tünetekhez igazodva kell elvégezni.
Farmakodinámia: A 1/2 Ringer infúzió elektrolitok félizotóniás oldata. Az oldat farmakodinámiás tulajdonságai az összetevők jellemzőit (víz, nátrium, kálium, kalcium és klorid) tükrözik A 1/2 Ringer infúzió fő hatása az extracelluláris kompartment megnövelése, beleértve mind az interstitialis, mind az intravascularis folyadékmennyiséget.
Az ionok, mint pl. a nátrium, a sejtmembránon különböző transzportmechanizmusok segítségével jutnak át, melyek egyike a nátriumpumpa (Na+/K+-ATP-áz). A nátriumnak fontos szerepe van a neurotranszmisszióban, a szív ingerületvezetésében, illetve a veseműködésben.
A kálium nélkülözhetetlen számos metabolikus és fiziológiai folyamatban, mint pl. az ingerületvezetés, az izomkontrakció, a sav-bázis-egyensúly szabályozása. A kálium normál plazmakoncentrációja 3,5–5,0 mmol/liter. A kálium elsősorban intracelluláris kation, főként az izomsejtekben található; mindössze 2%-a van az extracelluláris folyadékban. A kálium sejtbe juttatása illetve sejtben tartása a koncentrációgádiens ellenében aktív transzporttal történik, a Na+/K+-ATP-áz enzim segítségével.
A szervezet a kalcium tartalmának hozzávetőleg 99%-a a csontvázba beépülve van jelen. A fennmaradó 1% a szövetnedvekben található és jelenléte elengedhetetlen a normál ingerületvezetés, izomműködés és véralvadás biztosításához.
A klorid főleg extracelluláris anion, alacsony koncentrációban a csontokban, magas koncentrációban egyes kötőszöveti elemekben, mint pl. a kollagénben található.
Magas intracelluláris kloridkoncentráció mérhető a vörösvértestekben és a gyomor mucosajában. Az anion és kation egyensúlyt a vese szabályozza. A klorid visszaszívását általában a nátrium visszaszívása követi.
Farmakokinetika: Az oldat összetevői a szervezet természetes alkotóelemei, ezért infundálás után azonnal és tökéletesen eloszlanak a szervezetben. Metabolizmusuk élettani anyagcsereutakon zajlik, fenntartják a szervezet elektrolit-egyensúlyát és a plazmatérfogatot. A májban és a vesében eliminálódnak. |
|