A TAKHZYRO visszatérő herediter angioödémás (HAE) rohamok rutinszerű megelőzésére javallott 12 éves és idősebb betegeknél.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

A gyógyszer alkalmazását a herediter angioödémában (HAE-ben) szenvedő betegek kezelésében tapasztalattal rendelkező orvos felügyelete mellett kell elkezdeni. Adagolás Az ajánlott kezdő adag 2 hetente 300 mg lanadelumab. Olyan betegeknél, akik stabilan rohammentesek a kezelés mellett, megfontolható a lanadelumab adagjának 4 hetente 300 mg-ra történő csökkentése, különösen alacsony testtömegű betegek esetén. A TAKHZYRO nem az akut HAE-rohamok kezelésére szolgál (lásd 4.4 pont). Kihagyott adagok Ha a TAKHZYRO egy adagja kimarad, akkor a beteget arra kell utasítani, hogy minél hamarabb alkalmazza az adagot, legalább 10 napot biztosítva az adagok között. Különleges betegcsoportok Idősek Az életkor várhatóan nem befolyásolja a lanadelumab-expozíciót. 65 évesnél idősebb betegeknél nincs szükség az adag módosítására (lásd 5.2 pont). Májkárosodás Nem végeztek vizsgálatokat májkárosodásban szenvedő betegeknél. A májkárosodás várhatóan nem befolyásolja a lanadelumab-expozíciót vagy a biztonságossági profilt. Májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására (lásd 5.2 pont). Vesekárosodás Nem végeztek vizsgálatokat vesekárosodásban szenvedő betegeknél. A vesekárosodás várhatóan nem befolyásolja a lanadelumab-expozíciót. Vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására (lásd 5.2 pont). Gyermekek és serdülők A TAKHZYRO biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja A TAKHZYRO kizárólag subcutan (sc.) alkalmazásra szolgál. Minden TAKHZYRO egység (injekciós üveg vagy előretöltött fecskendő) kizárólag egyszer használható fel (lásd 6.6 pont). Az injekció beadását az ajánlott injekciós helyekre kell korlátozni: hasra, combra, valamint a felkar külső részére (lásd 5.2 pont). Az injekciós helyek váltogatása javasolt. A TAKHZYRO-t beadhatja magának a beteg, illetve beadhatja neki a gondozója is, de kizárólag azt követően, hogy egy egészségügyi szakember oktatásban részesítette a subcutan injekciós technikát illetően.

A biztonságossági profil összefoglalása A TAKHZYRO-val összefüggésben a leggyakrabban (52,4%) megfigyelt mellékhatás az injekció beadásának helyén fellépő reakció volt, ideértve az injekció beadásának helyén fellépő fájdalmat, az injekció beadásának helyén fellépő erythemát és az injekció beadásának helyén fellépő véraláfutást is. Ezeknek a helyi reakcióknak a 97%-a enyhe volt, és 90%-a a kialakulást követően 1 napon belül, medián 6 perc alatt elmúlt. Túlérzékenységi reakciót (enyhe és közepes fokú viszketést, kellemetlen érzést és nyelvbizsergést) figyeltek meg (1,2%), lásd 4.4 pont. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az 1. táblázat a HELP-vizsgálatban megfigyelt mellékhatásokat foglalja össze, amelyben 84 HAE-ben szenvedő vizsgálati alany kapott legalább egy adag TAKHZYRO-t. Az 1. táblázatban felsorolt mellékhatások gyakorisága a következő egyezményes kifejezésekkel kerültek megadásra: Nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000). 1. táblázat: Lanadelumab esetén jelentett mellékhatások

Szervrendszer	Mellékhatás	Gyakoriság
Immunrendszeri betegségek és tünetek	túlérzékenység*	gyakori
Idegrendszeri betegségek és tünetek	szédülés	gyakori
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	maculopapularis kiütés	gyakori
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	izomfájdalom	gyakori
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	az injekció beadásának helyén fellépő reakciók**	nagyon gyakori
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	emelkedett alanin-aminotranszferáz-szint	gyakori
	emelkedett aszpartát-aminotranszferáz-szint	gyakori

*Túlérzékenység alatt a következők értendők: viszketés, kellemetlen érzés és nyelvbizsergés. **Injekció beadásának helyén fellépő reakciók alatt a következők értendők: fájdalom, erythema, véraláfutás, kellemetlen érzés, haematoma, vérzés, viszketés, duzzanat, induratio, paraesthesia, reakció, melegség, oedema és bőrkiütés. A HELP vizsgálat kiterjesztéséből elérhető biztonságossági adatok egybehangzóak a HELP alapvizsgálat biztonságossági adataival (lásd 1. táblázat). Gyermekek és serdülők A TAKHZYRO biztonságosságát 23, legalább 12 éves, de 18 évesnél fiatalabb gyermek alcsoportjában értékelték. Az alcsoportelemzés eredményei megfeleltek az összes vizsgálati alanyra vonatkozó összesített vizsgálati eredményeknek. Immunogenitás A lanadelumab-kezelés a vizsgálati alanyok 11,9%-ánál (10/84) kezelés során jelentkező, gyógyszer elleni antitestek (ADA-k) képződésével járt. Minden antitesttiter alacsony volt. Az ADA-válasz az ADA-pozitív vizsgálati alanyok 20%-ánál (2/10) átmeneti volt. A lanadelumabbal kezelt vizsgálati alanyok 2,4%-ánál (2/84) mutattak ki neutralizáló antitestet. Úgy tűnt, hogy a TAKHZYRO elleni ADA-k, köztük a neutralizáló antitestek képződése nem befolyásolta hátrányosan a farmakokinetikai és a farmakodinamikai profilt, illetve a klinikai választ. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A lanadelumab tulajdonságai alapján nem várhatók farmakokinetikai kölcsönhatások az együttesen alkalmazott gyógyszerekkel. A lanadelumab és a C1-észteráz-gátló hatásmechanizmusa alapján a rohamoldó C1-észteráz-gátló együttes alkalmazása várhatóan additív hatású a lanadelumab által kiváltott cHMWK válaszra (lásd 5.1 pont).

Nyomonkövethetőség A biológiai gyógyszerek nyomonkövethetőségének javítása érdekében, az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni. Túlérzékenységi reakciók Megfigyeltek túlérzékenységi reakciókat. Súlyos túlérzékenységi reakció esetén a TAKHZYRO alkalmazását azonnal le kell állítani, és megfelelő kezelést kell kezdeni. Általános tudnivalók A TAKHZYRO nem az akut HAE-rohamok kezelésére szolgál. A kezelés ellenére bekövetkező áttöréses herediter angioödémás roham esetén jóváhagyott sürgősségi gyógyszerrel történő, egyénre szabott kezelést kell indítani. Nincsenek rendelkezésre álló klinikai adatok a lanadelumab használatára vonatkozóan normális C1-INH aktivitással jelentkező herediter angioödémában (HAE-ben) szenvedő betegeknél. A véralvadási vizsgálat befolyásolása A lanadelumab megnövelheti az aktivált parciális tromboplasztinidőt (aPTI) a lanadelumab és az aPTI-vizsgálat közötti kölcsönhatás miatt. Az aPTI laboratóriumi vizsgálatakor alkalmazott reagensek intrinsic véralvadást indíthatnak be a kontaktrendszer plazmakallikreinjének aktiválásával. A plazmakallikrein lanadelumab általi gátlása ebben a vizsgálatban megnövelheti az aPTI-t. A TAKHZYRO-val kezelt betegeknél az aPTI megnövekedése egyetlen esetben sem járt kóros vérzéses nemkívánatos eseményekkel. Az INR (international normalised ratio) szempontjából nem volt különbség a kezelési csoportok között. Nátriumtartalom Ez a gyógyszer injekciós üvegenként kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

Terhesség A lanadelumab terhes nőknél történő alkalmazásáról nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre adatok. Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat reproduktív vagy fejlődési toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont). A lanadelumab alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt. Szoptatás Nem ismert, hogy a lanadelumab kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Ismert, hogy a humán IgG-k kiválasztódnak az anyatejbe a születést követő néhány napon, majd koncentrációjuk rövid időn belül lecsökken. Ennek következtében ebben a rövid időszakban nem kizárható, hogy a szoptatott gyermek kockázatnak van kitéve. Ezt követően a lanadelumab alkalmazható szoptatás alatt, ha klinikailag szükséges. Termékenység A lanadelumab termékenységre kifejtett hatását embereknél nem vizsgálták. A lanadelumab közönséges makákóknál nem hatott sem a hímek, sem a nőstények termékenységére (lásd 5.3 pont).

Nem számoltak be túladagolással járó esetről. A túladagolás okozta potenciális panaszok és tünetek azonosítására vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ. Tünetek jelentkezése esetén tüneti kezelés javasolt. Ellenszer nem áll rendelkezésre.

Farmakoterápiás csoport: Egyéb haematologiai anyagok, örökletes angiooedema gyógyszerei, ATC kód: B06AC05 Hatásmechanizmus A lanadelumab teljes mértékben humán monoklonális antitest (IgG1/κ-könnyűlánc). A lanadelumab gátolja az aktív plazmakallikrein proteolitikus hatását. A fokozott plazmakallikrein-aktivitás a nagy molekulatömegű kininogén (HMWK) proteolízisén keresztül, hasított HMWK (cHMWK) és bradikinin képződése révén vezet angioödémás rohamhoz a HAE-ben szenvedő betegeknél. A lanadelumab tartós kontroll alatt tartja a plazmakallikrein-aktivitást, és így korlátozza a bradikinin képződését a HAE-ben szenvedő betegeknél. Farmakodinámiás hatások 4 hetente 150 mg, 4 hetente 300 mg, illetve 2 hetente 300 mg TAKHZYRO sc. alkalmazása után a plazmakallikrein koncentrációfüggő gátlását igazolták – a cHMWK-szint csökkenése alapján – HAE-ben szenvedő vizsgálati alanyoknál. A TAKHZYRO és a cHMWK közötti farmakokinetikai–farmakodinámiás kapcsolatot indirekt expozíció–válasz farmakológiai modell írja le. A cHMWK-képződés sebessége maximálisan 53,7%-kal csökkent, 5705 ng/ml-es IC50 mellett. Klinikai hatásosság és biztonságosság HELP vizsgálat A HELP vizsgálat multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos, párhuzamos csoportos vizsgálat volt, amelybe 125 (115 felnőtt és 10 serdülő), tüneteket mutató, I-es vagy II-es típusú HAE-ben szenvedő vizsgálati alanyt választottak be. A vizsgálati alanyokat 3:2:2:2 arányban randomizálták, a kiindulási rohamgyakoriság szerint rétegezve, a 4 párhuzamos kezelési karra (placebo, 4 hetente 150 mg lanadelumab, 4 hetente 300 mg lanadelumab, illetve 2 hetente 300 mg lanadelumab), a 26 hetes kezelési szakaszra. A vizsgálati populáció medián (tartomány) életkora 42 (12–73) év volt, és a vizsgálati alanyok közül 88 (70%) volt nő. A vizsgálati alanyok 65%-ának (81/125) anamnesisében szerepelt laryngealis angiooedemás roham, és 56%-a (70/125) kapott korábban hosszú távú prophylaxist (LTP-t). A vizsgálat bevezető szakaszában az átlagos rohamgyakoriság 3,7 roham/hónap volt, és a vizsgálati alanyok 52%-a (65/125) tapasztalt havonta 3 vagy több rohamot. A beválasztás szerinti (ITT) populációban minden TAKHZYRO-kezeléses karon statisztikailag szignifikánsan csökkent az átlagos HAE-rohamgyakoriság a placebokarhoz képest, minden elsődleges és másodlagos végpont szempontjából (2. táblázat). 2. táblázat: Az elsődleges és másodlagos hatásossági mutatók eredményei – ITT-populáció

Végpontmutatóa	Placebo (N = 41)	Lanadelumab
		4 hetente 150 mg (N = 28)	4 hetente 300 mg (N = 29)	2 hetente 300 mg (N = 27)
Elsődleges végpont – HAE-rohamok száma a 0. naptól a 182. napig
A havi rohamgyakoriság LS-átlaga	1,97 (1,64,	0,48 (0,31,	0,53 (0,36,	0,26 (0,14,
(95%-os CI)b	2,36)	0,73)	0,77)	0,46)
%-os csökkenés a placebóhoz viszonyítva (95%-os CI)c		76 (61, 85)	73 (59, 82)	87 (76, 93)
Korrigált p-értékd		< 0,001	< 0,001	< 0,001
Másodlagos végpont – az akut kezelést igénylő HAE-rohamok száma a 0. naptól a 182. napig
A havi rohamgyakoriság LS-átlaga	1,64 (1,34,	0,31 (0,18,	0,42 (0,28,	0,21 (0,11,
(95%-os CI)b	2,00)	0,53)	0,65)	0,40)
%-os csökkenés a placebóhoz viszonyítva (95%-os CI)c		81 (66, 89)	74 (59, 84)	87 (75, 93)
Korrigált p-értékd		< 0,001	< 0,001	< 0,001
Másodlagos végpont – a közepes vagy súlyos fokú HAE-rohamok száma a 0. naptól a 182. napig
A havi rohamgyakoriság LS-átlaga	1,22 (0,97,	0,36 (0,22,	0,32 (0,20,	0,20 (0,11,
(95%-os CI)b	1,52)	0,58)	0,53)	0,39)
%-os csökkenés a placebóhoz viszonyítva (95%-os CI)c		70 (50, 83)	73 (54, 84)	83 (67, 92)
Korrigált p-értékd		< 0,001	< 0,001	< 0,001

Megjegyzés: CI = konfidencia-intervallum; LS = legkisebb négyzetek. a Az eredmények olyan Poisson-regressziós modellből származnak, amely figyelembe vette a túlszóródást, és amelyben a kezelési csoport (kategorikus) és a normalizált kiindulási rohamgyakoriság (folytonos) szerepelt rögzített hatásként, együttható nélküli kiegyensúlyozó (offset) változóként pedig azt az időtartamot vették figyelembe (a napok számának logaritmusában megadva), ameddig az egyes vizsgálati alanyokat a kezelési szakasz során megfigyelték. b A kezelési szakaszban megfigyelt, modell alapján számított HAE-rohamgyakoriság (roham/4 hét). c A placebóhoz viszonyított százalékos csökkenés = 100% × (1 − gyakorisági hányados). A gyakorisági hányados a kezelési idő alatt az összehasonlított csoportokban megfigyelt, modell alapján számított HAE-rohamgyakoriságok hányadosa. d Többszörös próbára korrigált p-érték. A HAE-rohamgyakoriság átlagos csökkenése következetesen nagyobb volt a TAKHZYRO-kezeléses karokon a placebokarhoz képest, függetlenül a kiinduláskor az anamnesisben szereplő LTP-től és laryngealis rohamoktól, illetve a bevezető szakaszban megfigyelt rohamgyakoriságtól. A rohammentes vizsgálati alanyok százalékos arányát lásd a 3. táblázatban. 3. táblázat: Azon vizsgálati alanyok százalékos aránya, akik rohammentesek voltak a kezelési szakaszban*

Kritériumok	Placebo	Lanadelumab
		4 hetente 150 mg	4 hetente 300 mg	2 hetente 300 mg
Kezelési szakasz (0–182. nap, 26 hét)
n	41	28	29	27
Rohammentes	2%	39%	31%	44%

Azoknak a betegeknek az aránya, akik a vizsgálat utolsó 16 hetében (a 70. naptól a 182. napig) rohammentesek voltak, 77% volt a 2 hetente 300 mg-ot kapó csoportban, míg a placebocsoport betegeinél ez az érték 3% volt. A 2 hetente, illetve 4 hetente 300 mg-ot kapó vizsgálati alanyok 100%-ánál, míg a 4 hetente 150 mg-ot kapók 89%-ánál legalább 50%-kal csökkent a HAE-rohamok gyakorisága a bevezető szakaszhoz képest. Egészséggel kapcsolatos életminőség Minden TAKHZYRO-val kezelt csoportban javulást figyeltek meg a placebocsoporthoz képest az angiooedemás életminőségi kérdőív (AE-QoL) összpontszámában és doménpontszámaiban (fizikai és szociális funkciók, kimerültség/hangulat, félelem/szégyen és táplálkozás). A legnagyobb mértékű javulást a fizikai és szociális funkciók pontszámban észlelték, lásd a 4. táblázatot. Hat (6) pontos csökkenés minősül klinikailag jelentős javulásnak. Az AE-QoL összpontszámának klinikailag jelentős javulását elérő betegek százalékos aránya 65% (esélyhányados a placebóval szemben, [95%-os CI] = 3,2 [1,1, 9,2]), 63% (2,9 [1,1, 8,1]), illetve 81% (7,2 [2,2, 23,4]) volt a 4 hetente 150 mg, 4 hetente 300 mg, illetve 2 hetente 300 mg TAKHZYRO-val kezelt csoportokban, míg a placebocsoport betegeinél ugyanez az arány 37% volt. 4. táblázat: Az AE-QoL pontszámánaka változása placebo, illetve TAKHZYRO esetén a HELP vizsgálat 26. hetén.

LS-átlagos változás (SD) a kiindulástól a 26. hétig	Placebo	TAKHZYRO összes
AE-QoL összpontszám	-4,7 (18,8)	-19,5 (18,6)
Fizikai és szociális funkciók pontszám	-5,4 (22,7)	-29,3 (22,9)
Kimerültség/hangulat pontszám	-1,8 (23,3)	-13,0 (23,1)
Félelem-/szégyen pontszám	-9,0 (24,0)	-18,8 (23,7)
Táplálkozási pontszám	0,5 (22,5)	-17,0 (22,3)

Megjegyzés: AE-QoL = angioödémás életminőség; LS = legkisebb négyzetekkel számított; SD = szórás. a A kisebb pontszám kisebb károsodást (vagy jobb egészséggel kapcsolatos életminőséget) jelez. A HELP vizsgálat meghosszabbítása A HAE-rohamok megelőzésére alkalmazott TAKHZYRO hosszú távú biztonságosságát, hatásosságát, farmakokinetikáját (PK) és az egészséggel kapcsolatos életminőségre (health-related quality of life - HRQoL) gyakorolt hatását a HELP vizsgálat nyílt elrendezésű, nem kontrollos meghosszabbításában tanulmányozták. Ebben a vizsgálatban összesen 212 felnőtt vagy serdülő (≥ 12 éves), tünetekkel járó I-es vagy II-es típusú herediter angioödémában (HAE-ben) szenvedő vizsgálati alany kapott legalább egy adag lanadelumabot (kéthetente 300 mg), köztük 109 olyan vizsgálati alany, aki a HELP vizsgálatból érkezett. A HELP vizsgálatból átvett alanyok - függetlenül attól, hogy ott melyik csoportba randomizálták őket – egy 300 mg-os lanadelumab-dózist kaptak a vizsgálatba való belépéskor, és addig nem kaptak további kezelést, amíg egy HAE-roham be nem következett. Az első HAE-roham után minden alany kéthetente 300 mg lanadelumabot kapott nyílt elrendezésben. A vizsgálatba bevontak 103 új, nem a HELP vizsgálatból átvett vizsgálati alanyt (köztük az I.b fázisú vizsgálatból érkező 19 vizsgálati alanyt), akiknek az anamnézise szerinti kiindulási roham gyakorisága legalább 1 roham/12 hét volt. Az újonnan bevont alanyok a vizsgálat kezdetétől kéthetente 300 mg lanadelumabot kaptak. A vizsgálati alanyok saját maguknak is beadhatták a gyógyszert, miután az első 2 adagot egy egészségügyi szakember adta be, és megfelelő oktatásban részesültek. A vizsgálatban kezelt alanyok többsége (173/212; 81,6%) legalább 30 hónapos kezelést kapott (az újonnan bevont és az alapvizsgálatból átvett alanyok egyaránt). A HELP-vizsgálat meghosszabbításában töltött átlagos idő 29,6 (8,20) hónap volt. Az alanyok többsége saját magának adta be a lanadelumabot (a 8018 injekció 60,6%-át). A kiinduláshoz képest a HELP vizsgálat meghosszabbításában tartósan csökkent a rohamok gyakorisága a kiindulási értékhez képest, és a TAKHZYRO-ra adott válasz hasonló volt az átvett (92,4%-os csökkenés) és az újonnan bevont alanyoknál (82,0%-os csökkenés), így összességében 87,4%-kal csökkent a rohamok gyakorisága. Annak ellenére, hogy a HELP vizsgálatban elért rohamgyakoriság-csökkenés mértéke korlátozta a további csökkenés lehetőségét a meghosszabbításban, az eredeti vizsgálatból átvett alanyoknál az átlagos rohamgyakoriság tovább csökkent a végső elemzés idejére: havi 0,08–0,26 rohamra. Emellett a rohammentes napok átlagos aránya 97,7% (6,0) volt, a rohammentes időszakok átlagos hossza pedig elérte a 415,0 (346,1) napot. A lehosszabb rohammentes időszak a betegek 81,8%-ánál 6 hónap vagy hosszabb, a betegek 68,9%-ánál pedig 12 hónap vagy hosszabb volt. Gyermekek és serdülők Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a TAKHZYRO vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően herediter angioödémás rohamok megelőzésében.

A lanadelumab egyszeri- és ismételt adagolásának farmakokinetikáját tanulmányozták HAE-ben szenvedő betegeknél. A lanadelumab farmakokinetikája lineáris dózis–expozíció választ mutatott 400 mg-os adagokig, valamint reprodukálható expozíciót az akár 12 hónapos subcutan alkalmazás után. A subcutan beadott lanadelumab abszolút biohasznosulását nem határozták meg. A HELP vizsgálatban a 2 hetente 300 mg-mal kezelt betegeknél az átlagos (SD) görbe alatti terület az adagolási intervallumban, dinamikus egyensúlyi állapotban (AUCtau,ss) 408 µg×nap/ml (138), az átlagos (SD) maximális koncentráció dinamikus egyensúlyi állapotban (Cmax,ss) 34,4 µg/ml (11,2), az átlagos (SD) minimális koncentráció egyensúlyi állapotban (Cmin,ss) pedig 25,4 µg/ml (9,18) volt. A dinamikus egyensúlyi állapotú koncentráció eléréséig várhatóan mintegy 70 napnak kellett eltelnie. Felszívódás Subcutan alkalmazást követően a maximális koncentráció eléréséig körülbelül 5 nap telik el. A sc. injekció helye (comb, kar vagy has) és az önbeadás nem befolyásolta a lanadelumab felszívódását. Eloszlás A lanadelumab átlagos (SD) eloszlási térfogata HAE-ben szenvedő betegeknél 14,5 liter (4,53). A lanadelumab terápiás monoklonális antitest, és várhatóan nem kötődik plazmafehérjékhez. Elimináció A lanadelumab átlagos (SD) teljes test clearance-e 0,0297 l/h (0,0124), terminális eliminációs felezési ideje pedig körülbelül 14 nap. Különleges betegcsoportok Nem végeztek vizsgálatokat a lanadelumab farmakokinetikájának értékelésére speciális betegpopulációkban, ideértve a nemek vagy életkor szerinti csoportokat, terhes nőket, vese- vagy májkárosodásban szenvedőket. Egy populáció-farmakokinetikai elemzésben a testtömegre korrigálás után sem a nemnek, sem az életkornak (12 és 75 év között) nem volt észlelhető hatása a lanadelumab clearance-ére vagy eloszlási térfogatára. Bár a testtömeget a clearance variabilitását leíró fontos kovariánsként azonosították, a 2 hetente 300 mg-os adag elegendő expozíciót biztosított a javallathoz (lásd 5.1 pont). Vese- és májkárosodás Mivel az IgG monoklonális antitestek eliminációja főleg intracellularis katabolizmussal történik, a vese-, illetve májkárosodás várhatóan nem befolyásolja a lanadelumab clearance-ét. Ennek megfelelően egy populáció-farmakokinetikai elemzésben a vesekárosodás (becsült GFR: 60– 89 ml/perc/1,73 m2 [enyhe, N = 98] és 30–59 ml/perc/1,73 m2 [közepesen súlyos, N = 9]) nem befolyásolta a lanadelumab clearance-ét, illetve eloszlási térfogatát.