Vérzés kezelése és megelőzése B típusú haemophiliás (congenitális IX-es faktor hiányos) betegekben. A BeneFIX minden korcsoportban alkalmazható.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Hörcsögből származó fehérjékkel szembeni ismert allergiás reakció.

A kezelést a haemophilia kezelésében jártas orvos felügyeletével kell végezni. A kezelés monitorozása A beadandó mennyiség és az infúziók gyakoriságának meghatározásához javasolt a kezelés folyamán a IX-es faktorszint megfelelő vizsgálata. A betegek között egyéni különbségek lehetnek a IX-es faktorra adott válaszreakciót illetően, ez a felezési idők és az értékek normalizálódásának különbségében nyilvánul meg. A testtömegen alapuló adagolás módosításra szorulhat alacsony testtömegű, illetve túlsúlyos betegek esetében. Különösen nagy műtéti beavatkozások esetén nélkülözhetetlen a szubsztitúciós kezelés pontos monitorozása a koagulációs paraméterek (IX-es faktor plazma aktivitása) alapján. Ha in vitro thromboplastin időn (aPTI) alapuló egyszakaszos alvadási vizsgálattal határozzák meg a betegek vérmintáiban a IX-es faktor aktivitását, a IX-es faktor plazma aktivitásának eredményeit jelentősen befolyásolhatja mind az aPTI-reagens típusa, mind a vizsgálatban használt referencia standard. Ennek különösen akkor lehet jelentősége, ha időközben laboratóriumot váltanak és/vagy másik reagens használatára térnek át. Adagolás Az adag és a szubsztitúciós kezelés tartama a IX-es faktor hiányának mértékétől, a vérzés helyétől és kiterjedésétől, valamint a beteg klinikai állapotától függ. A beadott IX-es faktor egységek számát a WHO IX-es faktor termékekre vonatkozó aktuális standardjai szerinti Nemzetközi Egységben (NE) fejezik ki. A plazma IX-es faktor aktivitását vagy (a normál humán plazmához viszonyított) százalékban, vagy (a plazma IX-es faktor szintjére vonatkozó nemzetközi standardhoz viszonyított) Nemzetközi Egységben fejezik ki. A IX-es faktor aktivitás egy Nemzetközi Egysége (NE) megfelel a normál humán plazma egy milliliterében lévő IX-es faktor mennyiség aktivitásának. Szükség szerinti kezelés A BeneFIX szükséges adagja az alapján számítható ki, hogy testtömeg-kilogrammonként egy egységnyi IX-es faktor aktivitás a keringő IX-es faktor szintet ³ 12 éves betegeknél várhatóan átlagosan 0,8 NE/dl-rel (0,4-1,4 NE/dl-rel) emeli (további információkat lásd az 5.2 pontban). A szükséges adagot az alábbi képlet segítségével lehet meghatározni:

A szükséges	=	testtömeg (kg)	X	az elérni kívánt IX-es	X	a megfigyelt
IX-es faktor				faktorszint növekedés		normalizálódás
NE				(%), vagy (NE/dl)		reciproka
mennyisége

Például: 0,8 NE/dl-es normalizálódáshoz a képlet a következő:

A szükséges	=	testtömeg (kg)	X	az elérni kívánt IX-es	X	1,3 NE/kg
IX-es faktor				faktorszint növekedés
NE				(%), vagy (NE/dl)
mennyisége

A beadandó mennyiséget és az adagolás gyakoriságát mindig egyénileg, a klinikai hatásosság alapján kell meghatározni. Az alábbi vérzéses események esetén a IX-es faktor aktivitás szintje az adott időszakban nem eshet a megadott plazma aktivitási szint alá (a normális érték százalékában vagy NE/dl-ben). Vérzéses esemény vagy műtéti beavatkozás esetén az alábbi táblázat ad útmutatást az adagoláshoz:

A vérzés mértéke / A műtéti	A szükséges IX-es	Az adagolás gyakorisága (óra) / A
beavatkozás típusa	faktorszint (%), vagy	kezelés tartama (nap)
	(NE/dl)
Vérzés
Korai haemarthrosis,	20-40	24 óránként. Legalább 1 napig, amíg a
izomvérzés vagy szájüregi		vérzéses epizód a fájdalom alapján ítélve
vérzés		elmúlik vagy meggyógyul.
Kiterjedtebb haemarthrosis,	30-60	Infúzió 24 óránként, 3-4 napig, vagy
izomvérzés vagy haematoma		tovább, amíg a fájdalom vagy az akut
		funkciókárosodás megszűnik.
Életveszélyes vérzések	60-100	Infúzió 8-24 óránként, amíg a veszély
		meg nem szűnik.
Műtéti beavatkozások	30-60	24 óránként, legalább 1 napig, amíg a
Kisműtét:
ideértve a foghúzást		gyógyulás be nem következik.
Nagyműtét	80-100	Infúzió 8-24 óránként, az adekvát
	(pre- és posztoperatív)	sebgyógyulásig, majd további kezelés
		legalább további 7 napig, hogy a IX-es
		faktor aktivitási szint 30-60% (NE/dl)
		között legyen.

Profilaxis Haemophilia B-ben szenvedő betegeknél a BeneFIX hosszú távú profilaxis céljára is alkalmazható. Egy, a rutinszerű szekunder profilaxist értékelő klinikai vizsgálatban az átlagos adag korábban már kezelt (ún. PTP) betegeknél 40 NE/kg volt (13-78 NE/kg), 3-4 napos időközönként adva. Néhány esetben, különösen fiatalabb betegek esetében, gyakoribb adagolásra vagy nagyobb dózisokra lehet szükség. Gyermekek és serdülők Hat évesnél fiatalabb, BeneFIX-szel kezelt gyermekgyógyászati betegek esetében a szükség szerinti kezelésre és a műtéti beavatkozásokra vonatkozóan korlátozottan állnak rendelkezésre adatok. Az átlagos adagolás (± standard deviáció) profilaxis céljára 63,7 (± 19,1) NE/kg, 3-7 napos időközönként. Fiatalabb betegeknél gyakoribb adagolásra vagy magasabb dózisokra lehet szükség. A FIX-felhasználás rutin profilaxis esetében 22 értékelt betegnél 4607 (± 1849) NE/kg/év és 378 (± 152) NE/kg/hónap volt. A dózis megfelelő módosítása érdekében, ahogy az klinikailag indokolt, a plazma IX-es faktor aktivitásának szoros monitorozása, ugyanígy a farmakokinetikai paraméterek, mint pl. a faktorszint normalizálódása és a felezési idő kiszámítása szükséges. Idősek A BeneFIX klinikai vizsgálataiban még nem vett részt elegendő 65 éves és ennél idősebb alany ahhoz, hogy meg lehessen határozni, másképpen reagálnak-e, mint a fiatalabb vizsgálati alanyok. Mint minden BeneFIX-et kapó betegnél, az adagolást az idős betegeknél is egyénileg kell meghatározni. Az alkalmazás módja A BeneFIX-et a liofilizált por steril injekcióhoz való 0,234%-os nátrium klorid oldattal történő feloldása után, intravénás infúzió formájában kell beadni (lásd 6.6 pont). A BeneFIX-et lassú infúziós sebességgel kell beadni. Az esetek többségében a percenként 4 ml-t nem meghaladó infúziós sebességet használtak. A beadás sebességét a beteg komfortérzése kell, hogy meghatározza. Ha bármilyen olyan gyanított túlérzékenységi reakció jelentkezik, amely feltételezhetően a BeneFIX alkalmazásával áll összefüggésben, az infúzió sebességét csökkenteni kell, vagy fel kell függeszteni az infúzió adását (lásd 4.4 és 4.8 pont). A vörösvértestek agglutinációja a szerelékben, illetve a fecskendőben Irodalmi adatok vannak arról, hogy a vörösvértestek a fecskendőben, ill. a szerelékben a BeneFIX kezelés során agglutinálódhatnak. Nem számoltak be ezzel a megfigyeléssel kapcsolatos nemkívánatos eseményről. Az agglutináció lehetőségének minimalizálása érdekében fontos, hogy minél kevesebb vér kerüljön a szerelékbe. A fecskendőbe nem kerülhet vér. Ha a fecskendőben, ill. a szerelékben a vörösvértestek agglutinációja következne be, úgy minden anyagot (csöveket, fecskendőt és a BeneFIX oldatot) meg kell semmisíteni, és egy új csomagolást kell bontani, és azt kell beadni. Folyamatos infúzió A folyamatos infúzióban történő beadás nem megalapozott, ezért nem javasolt (lásd még 4.4 és 6.6 pont). A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

A biztonságossági profil összefoglalása Megfigyeltek túlérzékenységi vagy allergiás reakciókat [ideértve a következőket: angioödéma, égő és szúró érzés az infúzió helyén, hidegrázás, kipirulás, generalizált urticaria, fejfájás, csalánkiütés, alacsony vérnyomás, levertség, émelygés, izgatottság, tachycardia, mellkasi szorító érzés, zsibbadás, hányás, ziháló (sípoló) légzés], amelyek egyes esetekben súlyos anaphylaxiává (beleértve a shockot) progrediálhatnak. Egyes esetekben az ilyen reakciók súlyos anaphylaxiává progrediáltak, és a IX-es faktor inhibitor kialakulásával szoros időbeni összefüggésben jelentek meg (lásd 4.4 pont is). Olyan haemophilia B-ben szenvedő, IX-es faktor inhibitorral rendelkező betegeknél, akiknek az anamnézisében allergiás reakció szerepel, és akiknél immuntolerancia inductióra tettek kísérletet, nephrosis szindróma kialakulásáról számoltak be. Nagyon ritkán megfigyelték a hörcsögfehérje elleni antitestek kifejlődését, ehhez társuló túlérzékenységi reakciókkal együtt. A haemophilia B-ben szenvedő betegeknél IX-es faktort semlegesítő antitestek (inhibitorok) alakulhatnak ki. Ilyen inhibitorok jelenléte elégtelen klinikai válasz formájában mutatkozhat meg. Ilyen esetekben javasolt a specializált haemophilia-centrumokkal való kapcsolatfelvétel. A IX-es faktor készítmények beadása után fennáll a thrombemboliás epizódok potenciális kockázata, lásd 4.4 pont. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az alábbi táblázat a MedDRA szervrendszer-osztályozás (szervrendszer és preferált megnevezési szint) szerint kerül bemutatásra. Az előfordulási gyakoriságok a következők szerint lettek megállapítva: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), nem ismert (a gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A táblázatban a korábban már kezelt betegek részvételével végzett klinikai vizsgálatokból származó, valamint a forgalomba hozatal utáni használat során azonosított mellékhatások szerepelnek. A gyakoriságok a kezelés során bármely okból előforduló mellékhatásokon alapulnak, 224 alany összesített klinikai vizsgálati adatai alapján. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Szervrendszer	Nagyon	Gyakori	Nem gyakori	A gyakoriság nem
	gyakori	≥1/100	≥1/1000 –	ismert
	≥1/10	– <1/10	<1/100	(a rendelkezésre
				álló adatokból nem
				állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések			Cellulitis az infúzió helyéna
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek			IX-es faktor inhibitorok kialakulásab
Immunrendszeri betegségek és tünetek		Túlérzékenységc		Anaphylaxiás reakció*
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Fejfájásd	Szédülés; dysgeusia	Somnolentia; tremor
Szembetegségek és szemészeti tünetek			Látáskárosodáse
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek			Tachycardiaf
Érbetegségek és tünetek		Phlebitis; kipirulásg	Hypotoniah	Felső vena cava szindrómai,* ; mélyvénás thrombosis*; thrombosis*; thrombophlebitis*
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Köhögésj
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek		Hányás; émelygés
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		Bőrkiütésk; urticaria
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek			Veseinfarctusl
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Pyrexia	Mellkasi kellemetlenség, panaszo; reakció az infúzió helyénn; fájdalom az infúzió helyénm		Nem kielégítő terápiás válasz*

Szervrendszer	Nagyon gyakori ≥1/10	Gyakori ≥1/100 – <1/10	Nem gyakori ≥1/1000 – <1/100	A gyakoriság nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei				A IX-es faktorszint nem kielégítő normalizálódásap, *
* Forgalomba hozatal után azonosított mellékhatás a beleértve: cellulitis b alacsony titerű átmeneti inhibitor-képződés c beleértve: gyógyszer-túlérzékenység, angioödéma, bronchospasmus, ziháló (sípoló) légzés, dyspnoe és laryngospasmus d beleértve: migrén, sinus fejfájás e beleértve: scotoma scintillans és homályos látás f beleértve: emelkedett szívfrekvencia, sinus tachycardia g beleértve: hőhullámok, melegség érzés, meleg bőr h beleértve: csökkent vérnyomás i felső vena cava (SVC) szindróma kritikusan beteg újszülötteknél, centrális vénakanülön adott folyamatos BeneFIX-infúzió alatt j beleértve: productiv köhögés k beleértve: maculosus kiütés, papulosus kiütés, maculopapulosus kiütés l egy hepatitis C antitest-pozitív betegben alakult ki 12 nappal egy vérzési epizódra alkalmazott BeneFIX beadása után. m beleértve: fájdalom az injekciós helyén, diszkomfort az infúzió helyén n beleértve: pruritus az infúzió helyén, erythema az infúzió helyén o beleértve: mellkasi fájdalom és mellkasi szorító érzés p Ez szó szerinti megnevezés. Nincs MedDRA 17.1 szerinti preferált megnevezés.

Kiválasztott mellékhatások leírása Túlérzékenységi/allergiás reakciók Ha bármilyen olyan gyanított túlérzékenységi reakció jelentkezik, amely feltételezhetően a BeneFIX alkalmazásával áll összefüggésben, lásd 4.2 és 4.4 pont. Inhibitor kialakulása 65 olyan, BeneFIX-szel kezelt beteg közül, akiket korában már kezeltek plazmából kivont készítménnyel (beleértve azt a 9 beteget is, akik csak a sebészeti vizsgálatban vettek részt), 1 esetben volt kimutatható klinikailag jelentős gyengén reagáló inhibitor. Ennél a betegnél folytatható volt a BeneFIX-szel történő kezelés anélkül, hogy anamnesticusan növekedett volna az inhibitor szint vagy az anaphylaxia (lásd 4.4 pont). Gyermekek és serdülők Allergiás reakciók gyakrabban fordulhatnak elő gyermekeknél, mint felnőtteknél. Nincs elég adat, melynek alapján a PUP betegekben fennálló inhibitor incidenciára vonatkozóan információt lehetne nyerni (lásd még 5.1 pont). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Nem érkezett jelentés humán IX-es koagulációs faktor (rDNS) készítmény és más gyógyszerek közötti kölcsönhatásról.

Nyomonkövethetőség A biológiai készítmények nyomonkövethetőségének javítása érdekében, az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni. A betegek az injekciós üvegen található egyik lehúzható cimkét használhatják arra, hogy naplójukban rögzítsék a gyártási tétel számát, illetve bejelentsenek valamely mellékhatást. Túlérzékenység A BeneFIX használatakor előfordulhatnak allergiás típusú túlérzékenységi reakciók. A készítmény nyomokban tartalmaz hörcsögből származó fehérjéket. IX-es faktor készítmények esetén, ideértve a BeneFIX-et is, előfordultak potenciálisan életveszélyes anaphylacticus vagy anaphylactoid reakciók. Ha túlérzékenység tünetei jelentkeznek, a betegeknek tanácsolni kell, hogy azonnal függesszék fel a gyógyszer alkalmazását, és lépjenek kapcsolatba kezelőorvosukkal. A betegeket fel kell világosítani a túlérzékenység korai jeleiről, mint pl. a nehézlégzésről, légszomjról, ödémás duzzanatokról, csalánkiütésről, generalizált urticariáról, viszketésről, mellkasi szorító érzésről, bronchospasmusról, laryngospasmusról, ziháló (asztmás) légzésről, alacsony vérnyomásról, homályos látásról és anaphylaxiáról. Bizonyos esetekben az allergiás, vagy anaphylacticus típusú reakció súlyos anaphylaxiává progrediált. Shock esetén a shock ellátására vonatkozó aktuális orvosi irányelveket kell betartani. Súlyos allergiás reakció esetén más vérzéscsillapítási eljárás alkalmazását kell mérlegelni. Inhibitorok Inhibitorok előfordulása nem gyakori korábban már kezelt (ún. PTP) betegek IX-es faktort tartalmazó készítménnyel való terápiája során. Mivel a klinikai vizsgálatok során egy korábban már kezelt (PTP) betegnél a BeneFIX-szel történő kezelés kapcsán klinikai szempontból releváns, alacsony titerben jelentkező inhibitor alakult ki, és a rekombináns IX-es faktor antigenitásával kapcsolatos tapasztalatok még mindig korlátozottak, ezért a BeneFIX-szel kezelt betegeknél gondosan ellenőrizni kell a IX-es faktor inhibitorok kialakulását, és ezek mértékét a megfelelő biológiai vizsgálóeljárással Bethesda Egységben kell meghatározni. Vannak olyan irodalmi adatok, melyek összefüggést mutatnak a IX-es faktor inhibitor megjelenése és az allergiás reakciók kialakulása között. Ezért az allergiás reakciót mutató betegeknél meg kell vizsgálni az inhibitor jelenlétét. Figyelembe kell venni, hogy a IX-es faktor inhibitorral rendelkező betegeknél fokozottabb lehet az anaphylaxia kialakulásának veszélye az esetben, ha ismét találkoznak IX-es faktorral. Az előzetes információk szerint összefüggés állhat fenn a beteg IX-es faktor génjében létrejövő jelentős deléciós mutációk megléte, valamint az inhibitorok képződésének és az akut túlérzékenységi reakciók megnövekedett kockázata között. Azon betegeknél, akikről ismeretes, hogy IX-es faktor génjükben jelentős deléciós mutációk vannak, gondosan figyelni kell az akut túlérzékenységi reakció jeleit és tüneteit, főként a termék első alkalmazását követő korai fázisban. A IX-es faktor koncentrátumok esetén fennálló allergiás reakció veszélye miatt a IX-es faktor első adagját – a kezelő orvos megítélése szerint – olyan orvosi felügyelet mellett kell beadni, amely során biztosított az esetlegesen fellépő allergiás reakció megfelelő orvosi ellátása. Thrombosis Bár a BeneFIX csak IX-es faktort tartalmaz, figyelemmel kell lenni a thrombosis és a disseminált intravascularis coagulatio (DIC) veszélyére. Mivel a IX-es faktor komplex koncentrátumok használatát korábban összefüggésbe hozták thrombemboliás szövődmények kialakulásával, a IX-es faktort tartalmazó készítmények használata potenciális veszélyt jelenthet fibrinolysis jeleit mutató, vagy disseminált intravascularis coagulatióban szenvedő betegeknél. Minden olyan esetben, amikor a készítményt májbetegségben szenvedőknek, posztoperatív időszakban, újszülötteknek vagy olyan betegeknek adják, akiknél fennáll a thromboticus phenomen vagy a DIC veszélye, a thrombotikus szövődmények potenciális veszélye miatt figyelni kell a thrombotikus és consumptiós coagulopathia korai klinikai jeleit, és a szükséges biológiai vizsgálatokat is el kell végezni. Ilyenkor mindig gondosan mérlegelni kell a BeneFIX-szel történő kezelés előnyeit a fenti lehetséges szövődmények kockázatával szemben. A BeneFIX folyamatos infúzióban történő beadásának biztonságosságát és hatásosságát nem állapították meg (lásd még 4.2 és 4.8 pont). A posztmarketing időszak során thromboticus eseményekről, köztük életveszélyes vena cava superior (SVC) szindrómáról számoltak be olyan kritikus betegségben szenvedő újszülötteknél, akik a BeneFIX-et centrális vénakanülön keresztül folyamatos infúzióban kapták (lásd még 4.8 pont). Cardiovascularis események Azoknál a betegeknél, akiknél már eleve cardiovascularis rizikótényezők állnak fenn, a FIX-szel végzett szubsztitúciós kezelés fokozhatja a cardiovascularis kockázatot. Nephrosis szindróma Olyan haemophilia B-ben szenvedő, IX-es faktor inhibitorral rendelkező betegeknél, akiknek az anamnézisében allergiás reakció szerepel, és akiknél immuntolerancia inductióra tettek kísérletet, nephrosis szindróma kialakulásáról számoltak be. A BeneFIX immuntolerancia inductióra való használatának biztonságosságát és hatásosságát nem állapították meg. Speciális populációk A klinikai vizsgálatokból még nem nyertek megfelelő mennyiségű adatot a korábban még nem kezelt (ún. PUP) betegek BeneFIX-szel történő kezelésével kapcsolatban. Nátriumtartalom A BeneFIX készítmény feloldást követően 0,2 mmol (4,6 mg) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”. A betegek testtömegétől és a BeneFIX adagolásától függően a betegek több injekciós üvegnyi adagot is kaphatnak. Ezt figyelembe kell venni, ha a beteg alacsony nátriumtartalmú étrendet követ.

A IX-es faktorral nem végeztek reprodukciós állatkísérleteket. Mivel a haemophilia B nőkben csak ritkán fordul elő, a IX-es faktor terhességben, és szoptatás alatti alkalmazásával nincs tapasztalat. Ezért a IX-es faktort terhesség és szoptatás alatt csak akkor szabad alkalmazni, ha az egyértelműen indikált. A BeneFIX termékenységre gyakorolt hatását nem állapították meg.

Rekombináns IX-es koagulációs faktor készítmények túladagolásának tüneteiről nem számoltak be.

Farmakoterápiás csoport: vérzésellenes szerek, IX-es véralvadási faktor; ATC kód: B02BD04 Hatásmechanizmus A BeneFIX rekombináns IX-es alvadási faktort (alfa-nonakogot) tartalmaz. A rekombináns IX-es alvadási faktor egy közelítőleg 55 000 dalton súlyú, egyláncú glikoprotein, amely a K-vitamin-függő alvadási faktorok szerin proteáz csoportjába tartozik. A rekombináns IX-es alvadási faktor egy DNS- alapú, rekombináns terápiás fehérje, melynek strukturális és funkcionális jellemzői az endogén IX-es faktoréihoz hasonlóak. A IX-es faktort extrinsic úton a VII-es faktor – szöveti faktor komplex, intrinsic úton pedig a XIa faktor aktiválja. Az aktivált IX-es faktor az aktivált VIII-as faktorral együtt aktiválja a X-es faktort. Ez végül a prothrombin thrombinná alakulását eredményezi. A thrombin ezután a fibrinogént fibrinné alakítja, és létrejön a véralvadék. Haemophilia B-ben szenvedő betegekben nincs vagy nagyon alacsony a IX-es faktor aktivitás, és szükség lehet szubsztitúciós kezelésre. Farmakodinámiás hatások A haemophilia B a IX-es faktor csökkent szintje miatt kialakuló, nemhez kötötten öröklődő véralvadási betegség, mely profúz ízületi, izom- és belszervi vérzéseket okoz spontán, vagy baleseti sérülés, illetve sebészeti beavatkozás következtében. Szubsztitúciós kezelés révén növekszik a IX-es faktor plazmaszintje, s ezáltal lehetővé válik a faktorhiány átmeneti korrekciója, és a vérzéshajlam csökkentése. Gyermekek és serdülők A hatásossági analízis a 3090A1-301-WW vizsgálatban 22, értékelhető gyermekgyógyászati beteg alapján történt, akik profilaxis szerinti adagolásra voltak beállítva, beleértve 4, szükség szerinti kezelésben részesült beteget, akiket hamarosan átállítottak profilaxis szerinti adagolásra. Két beteg esett át sebészi kezelésen (circumcisio és port katéter-beültetés). Huszonöt értékelhető beteg biztonságossági analízise a várt biztonságossági profilt tükrözte. Egyetlen dokumentált, BeneFIX-szel összefüggő súlyos nemkívánatos eseményt jelentettek a vizsgálatban részt vevő, egyedüli PUP betegnél, akinél túlérzékenység és inhibitor kialakulása jelentkezett. Két nyílt elrendezésű vizsgálatban a BeneFIX-ről azt mutatták ki, hogy a hetente egyszeri 100 NE/kg dózis mellett biztonságos volt az alkalmazása. Azonban a készítmény felezési ideje (lásd 5.2 pont) és a hetente egyszeri alkalmazást előíró adagolási rendről rendelkezésre álló farmakokinetikai vizsgálati adatok korlátozott mértéke általánosságban nem teszik lehetővé ennek az adagolási rendnek az ajánlását a súlyos haemophilia B-ben szenvedő betegek hosszú távú profilaktikus kezelésére.

Egy randomizált, keresztezett elrendezésű farmakokinetikai vizsgálatban a BeneFIX 0,234%-os nátrium-klorid hígítószerben elkészített oldatáról bebizonyosodott, hogy farmakokinetikai szempontból egyenértékű a korábban már forgalmazott BeneFIX-szel (amelyet steril vízzel készítettek el) 24, korábban már kezelt (≥12 éves) betegnél, 75 NE/kg-os adagolás mellett. Ezen felül a farmakokinetikai paramétereket utánkövették ugyanazon betegek közül 23-on a BeneFIX hat hónapig tartó ismételt adagolása mellett, és azt találták, hogy azok az első értékeléshez képest nem változtak. A farmakokinetikai adatok összefoglalását az 1. táblázat mutatja.

1. táblázat A BeneFIX (75 NE/kg) farmakokinetikai paramétereinek becsült értékei kiinduláskor és a 6. hónapnál haemophilia B-ben szenvedő, korábban már kezelt betegeknél
Paraméter	Kiindulás, n = 24 Átlag ± SD	6. hónap, n = 23 Átlag ± SD
Cmax (NE/dl)	54,5 ± 15,0	57,3 ± 13,2
AUC∞ (NE∙h/dl)	940 ± 237	923 ± 205
t1/2 (h)	22,4 ± 5,3	23,8 ± 6,5
CL (ml/h/kg)	8,47 ± 2,12	8,54 ± 2,04
Normalizálódás NE/dl NE/kg	0,73 ± 0,20	0,76 ± 0,18
Rövidítések: AUC∞ = a plazmakoncentráció-idő görbe alatti terület a nulla időponttól a végtelenig; Cmax = csúcskoncentráció; t1/2 = a plazmából való elimináció felezési ideje; CL = clearance; SD = standard deviáció.

73 betegtől gyűjtött adatok alapján, akiknek az életkora 7 hónapostól 60 éves korig terjedt, egy populációs farmakokinetikai modellt dolgoztak ki. A végső, két kompartmentes modell alapján számított paraméterek a 2. táblázatban találhatók. Csecsemőknél és gyermekeknél nagyobb a clearence, nagyobb az eloszlási térfogat, rövidebb a felezési idő és rövidebb a normalizálódás, mint serdülőknél és felnőtteknél. A terminális fázis a < 6 éves gyermekgyógyászati betegek 24 óra utáni adatainak hiánya miatt nem volt egyértelműen lefedve.

2. táblázat A farmakokinetikai paraméterek átlagértékei ± SD egyéni Bayes-becslések szerint a populáció farmakokinetikai analízise alapján
Korcsoport (évek)	Csecsemők < 2	Gyermekek 2-től < 6-ig	Gyermekek 6-tól < 12-ig	Serdülők 12-től < 18-ig	Felnőttek 18-tól 60-ig
Betegek száma	7	16	1	19	30
Clearance (ml/óra/kg)	13,1 ± 2,1	13,1 ± 2,9	15,5	9,2 ± 2,3	8,0 ± 0,6
Vss (ml/kg)	252 ± 35	257 ± 25	303	234 ± 49	225 ± 59
Eliminációs felezési idő (óra)	15,6 ± 1,2	16,7 ± 1,9	16,3	21,5 ± 5,0	23,9 ± 4,5
Normalizálódás NE/dl NE/kg	0,61 ± 0,10	0,60 ± 0,08	0,47	0,69 ± 0,16	0,74 ± 0,20