A NovoSeven vérzéses epizódok kezelésére és az alábbi csoportokba tartozó betegek műtétje vagy invazív beavatkozásai esetén a vérzések megelőzésére javallt: - öröklötten hemofíliás betegek, akiknek 5 BE feletti inhibitor szintjük van a VIII-as vagy IX-es alvadási faktorokkal szemben, - öröklötten hemofíliás betegek, akik anamnézisük alapján várhatóan erős válaszreakciót adnak a VIII-as vagy IX-es faktor alkalmazására, - szerzetten hemofíliás betegek, - veleszületett VII-es faktor hiányú betegek, - Glanzmann trombastheniás betegek GP IIb-IIIa és/vagy HLA antitestekkel, és vérlemezke transzfúzióra korábban vagy jelenleg refrakterek.

A hatóanyag, a segédanyagok, az egér, hörcsög vagy szarvasmarha fehérjével szembeni ismert túlérzékenység esetén ellenjavallt lehet a NovoSeven alkalmazása.

Inhibitoros A vagy B típusú hemofília, vagy szerzett hemofília. Adag: A NovoSeven injekciót a vérzéses epizód kezdete után a lehető leghamarabb be kell adni. A javasolt kezdő adag 90 mcg/ttkg, intravénás bolus injekcióban alkalmazva. A kezdeti NovoSeven adagot követően az injekciók ismételhetők. A kezelés időtartama és az egyes injekciók közötti időintervallum a vérzés súlyosságának és az alkalmazott invazív eljárásnak vagy műtétnek megfelelően módosul. Az adagolás gyakorisága: Kezdetben 2-3 óra, amíg sikerül a véralvadást rendezni. Amennyiben a kezelés folytatására van szükség, akkor az eredményes vérzéscsillapítás után az adagolási időköz fokozatosan 4, 6, 8 vagy 12 órára növelhető, ameddig a kezelést indokoltnak tartják. Enyhe-mérsékelt vérzéses epizódok (beleértve az ambuláns kezelést): Ambuláns körülmények között a testtömeg-kilogrammonként 90 mcg adaggal történő korai intervenció enyhe-mérsékelt fokú ízületi-, izom- és nyálkahártyavérzések esetén hatásosnak bizonyult. Egy-három adagot alkalmaztak három órás időközökben a vérzéscsillapítás elérésére, és további 1 adagot adtak a haemostasis fenntartásához. Az ambuláns kezelés időtartama nem haladhatja meg a 24 órát. Súlyos vérzéses epizódok: 90 mcg kezdő adag ajánlott testtömeg-kilogrammonként, ami beadható a beteg gondozását általában is végző kórházba történő szállítása közben. A további adag a vérzés fajtájától és súlyosságától függ. Az adagolást kezdetben kétóránként kell végezni, amíg klinikai javulás nem figyelhető meg. Ha további kezelésre van szükség, akkor az adagolási időköz ezután 3 órára növelhető, egy-két napon át. Ezt követően az adagolási időközt fokozatosan 4, 6, 8 vagy 12 órára lehet növelni, amíg a kezelést indokoltnak ítélik meg. Nagyobb vérzéses epizód 2-3 hétig kezelhető, de - amennyiben klinikailag indokolt - ennél tovább is meghosszabbítható. Invazív beavatkozás/műtét: Közvetlenül a beavatkozás előtt testtömeg-kilogrammonként 90 mcg kezdő adagot kell beadni. Az adagot 2 óra múlva, majd az első 24-48 órában - a beavatkozás jellegétől és a beteg klinikai állapotától függően - 2-3 óránként meg kell ismételni. Nagy műtét esetén az adagolást 2-4 órás időközökben 6-7 napig kell folytatni. Ezután az adagolási időköz 6-8 órára növekedhet a kezelés következő két hetében. A nagy műtéten átesett betegeket 2-3 hétig is lehet kezelni, amíg a gyógyulás be nem következik. VII-es faktor hiány Adag, adagolási tartomány és adagolási időköz: Műtétre vagy invazív beavatkozásra kerülő betegek vérzéses epizódjainak kezelésére az ajánlott adagolási tartomány 15-30 mcg testtömegkilogrammonként 4-6 óránként a haemostasis eléréséig. Az adagot és az adagolási időközt személyre szabottan kell meghatározni. Glanzmann thrombasthenia Adag, adagolási tartomány és adagolási időköz: Műtétre vagy invazív beavatkozásra kerülő betegek vérzéses epizódjainak kezelésére és vérzés megelőzésre az ajánlott adag 90 mcg (80-120 mcg tartományban) testtömegkilogrammonként, 2 (1,5-2,5 óra) óránként. A hatásos haemostasis biztosítására legalább 3 adagot kell adni. A bolus injekció az ajánlott alkalmazási mód, mert folyamatos infúzió esetén hatástalanság léphet fel. Nem refrakter betegnél a vérlemezkék jelentik a Glanzmann thrombasthenia első vonalbeli kezelését. Alkalmazás A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések pont alatt leírt módon oldja fel a készítményt (lásd - Figyelmeztetések), és 2-5 perc alatt beadva intravénás bolus injekcióként alkalmazza. A NovoSeven injekciót ne keverje infúziós oldatokhoz, illetve ne adja cseppinfúzióban. A kezelés monitorozása - laboratóriumi vizsgálatok A NovoSeven kezelést nem kell monitorozni. A vérzés súlyossága és a NovoSeven adagolásra adott klinikai válasz függvényében kell adagolni. A NovoSeven alkalmazása után a prothrombin idő (PT) és az aktivált parciális thromboplastin idő (aPTT) rövidül, de nem találtak korrelációt a PT és az aPTT és a NovoSeven klinikai hatékonysága között.

A gyógyszer forgalomba hozatala után szerzett tapasztalatok alapján a mellékhatások ritkák (< 1 eset 1 000 standard adagonként). Az alábbi táblázatban a forgalomba hozatal utáni időszakban jelentett súlyos és nem-súlyos mellékhatások jelentési rátái láthatók, szervrendszerek szerint csoportosítva: Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek: Nagyon ritka (<1/10 000): Néhány esetben coagulopathiás zavart, mint emelkedett D-dimerszintet és consumptiv coagulopathiát jelentettek. A disszeminált intravascularis coagulatio veszélyének fokozottan kitett betegeket gondosan monitorozni kell lásd - Figyelmeztetések szerint. Szívbetegségek: Nagyon ritka (<1/10 000): Myocardialis infarctus: A "forgalomba hozatal utáni időszakban észlelt súlyos trombotikus mellékhatás" alatt található. Emésztőrendszeri betegségek: Nagyon ritka (<1/10 000): Néhány esetben émelygést jelentettek. Általános tünetek, a beadást követő helyi reakciók: Ritka (> 1/10 000, <1/1000): Hatástalanságot (csökkent terápiás választ) jelentettek. Fontos, hogy az alkalmazott dózis megfeleljen az ajánlott dózisnak, mint az az "Adagolás" pont alatt szerepel. Nagyon ritka (<1/10 000): Láz előfordulhat. Ritkán, különösen az injekció beadásának helyén fájdalom jelentkezhet. Laboratóriumi vizsgálatok eredményei: Nagyon ritka (<1/10 000): Megnövekedett alanin-aminotranszferáz, alkalikus-foszfatáz, laktátdehidrogenáz- és prothrombinszinteket jelentettek. Idegrendszeri betegségek: Nagyon ritka (<1/10 000): Cerebrovascularis kórképeket jelentettek, beleértve az agyi infarctust és az agyi ischaemiát: Leírását ld. lejjebb "a forgalomba hozatal után észlelt súlyos trombotikus mellékhatások" részben. A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei: Nagyon ritka (<1/10 000): Bőrkiütés előfordulhat. Érrendszeri betegségek: Nagyon ritka (<1/10 000): Vénás trombotikus eseményt jelentettek: Leírását ld. lejjebb "a forgalomba hozatal utáni időszakban észlelt súlyos trombotikus mellékhatások" részben. Váratlan haemorrhagiát jelentettek. A NovoSeven injekciótól nem várható haemorrhagia, de elégtelen hatás vagy az optimálisnál kisebb dózis alkalmazása esetén a már fennálló vérzés folytatódhat. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. A gyógyszer forgalomba hozatala utáni időszakban a súlyos mellékhatások a következők voltak: - Artériás trombotikus események, úm. myocardialis infarctusok vagy ischaemia, cerebrovascularis kórképek és bélinfarctus. A betegek túlnyomó részben vagy egy már meglévő betegség, koruk, atheroscleroticus megbetegedés, vagy pillanatnyi egészségi állapotuk miatt hajlamosak voltak az artériás trombotikus megbetegedésekre, lásd Figyelmeztetések. - Vénás trombotikus események, mint thrombophlebitis, mélyvénás trombózis és ezzel összefüggő tüdőembolia. A betegek túlnyomó része az egyidejűleg fennálló több kockázati tényező miatt hajlamos volt a vénás trombotikus megbetegedésekre. Azokat a betegeket, akik az egyidejűleg fennálló több betegség, vagy a kórtörténetükben szereplő trombotikus események, műtéti beavatkozás utáni immobilizáció vagy vénakatéter miatt vénás trombotikus megbetegedés fokozott kockázatának vannak kitéve, fokozott megfigyelés alatt kell tartani. A forgalomba hozatal utáni időben spontán nem jelentettek anaphylaxiás reakciót, de azokat a betegeket, akiknek anamnézisében allergiás reakció szerepel, gondos megfigyelés alatt kell tartani. A vagy B típusú hemofíliás betegeknél nem jelentettek VII-es faktor elleni antitesteket. Elszigetelt eseteket jelentettek VII-es faktor hiányos betegek NovoSeven kezelése utáni antitest termelődésről. Korábban ezeket a betegeket humán plazmával és/vagy plazma eredetű VII-es faktorral kezelték. Két betegnél az antitestek in vitro gátló hatást mutattak. A VII-es faktor hiányos betegeket VII-es faktor elleni antitestekre monitorozni kell. Egy Glanzmann thrombastheniás beteg NovoSeven kezelése után jelentkező angioneurotikus ödémáról szóló spontán jelentés érkezett.

A NovoSeven és az alvadási faktor koncentrátumok közötti lehetséges kölcsönhatás kockázata nem ismeretes. Az aktivált vagy nem aktivált prothrombin komplex koncentrátumok egyidejű alkalmazását kerülni kell. Beszámoltak arról, hogy a fibrinolízis-gátlók csökkentik a hemofíliás betegek műtéti vérveszteségét, különösen az ortopédiai műtéteknél, illetve a magas fibrinolitikus aktivitással rendelkező területeken, mint a szájüreg, végzett műtéteknél. A fibrinolízis-gátlók és a NovoSeven egyidejű alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok korlátozottak.

Az olyan kóros állapotokban, ahol a szöveti faktor a normálisnak tekintett mértéknél jobban expresszálódik, a NovoSeven kezelés kapcsán trombózis kialakulásának, illetve disszeminált intravascularis coagulatio (DIC) előidézésének a veszélye állhat fenn. Ilyen állapot lehet, pl. az előrehaladott atherosclerosis, a zúzódással járó sérülés, a szepszis vagy a DIC. Mivel a rekombináns VIIa alvadási faktor NovoSeven nyomokban tartalmazhat egér IgG-t, szarvasmarha IgG-t és szövettenyészetből visszamaradt egyéb fehérjéket (hörcsög és szarvasmarha szérumfehérjék), ezért fennáll annak a csekély lehetősége, hogy a készítménnyel kezelt betegeknél túlérzékenység alakulhat ki e fehérjék iránt. Súlyos vérzések esetén a készítményt lehetőleg a VIII-as illetve IX-es faktor inhibitorral rendelkező hemofíliás betegek kezelésében járatos kórházakban, vagy ha erre nincs mód, akkor a hemofília kezelésére szakosodott orvossal szorosan együttműködve kell alkalmazni. Az ambuláns kezelés időtartama nem haladhatja meg a 24 órát. Ha a vérzést nem sikerül megfékezni, kötelező a kórházi ápolás. A beteg ill. gondozója az első adandó alkalommal tájékoztassa a kezelőorvost, ill. a beteg felügyeletét ellátó kórházat a NovoSeven minden egyes alkalmazásáról. A VII-es faktor hiányos betegeknél a NovoSeven alkalmazása előtt és után a prothrombin időt és a VII-es faktor koagulációs aktivitást monitorozni kell. Amennyiben a VIIa faktor aktivitás nem éri el a kívánt szintet vagy az ajánlott adagokkal a vérzés nem kontrollálható, antitest képződés valószínűsíthető, ezért antitest analízist kell végezni. A VII-es faktor hiányos betegek NovoSeven kezelésével kapcsolatos trombózis kockázat mértéke nem ismert. Terhesség és szoptatás: Állatkísérletes reprodukciós vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a NovoSeven intravénás alkalmazása nem befolyásolja a foetalis fejlődést, a termékenységet vagy a reprodukciót. Nem ismert, hogy a NovoSeven terhes nőnek adva okoz-e magzati ártalmat, illetve hátrányosan befolyásolhatja-e a reprodukciós képességet. A NovoSeven csak kifejezett szükség esetén adható terhes nőnek. Alkalmazás a szoptatás alatt: Nem ismeretes, hogy a NovoSeven kiválasztódik-e az anyatejbe, ezért a NovoSeven szoptató nőknél történő alkalmazásakor óvatosan kell eljárni. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre: A készítménynek a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Túladagolás: Egy idős (80 év feletti) VII-es faktor hiányban szenvedő férfi beteg - az ajánlott dózis 10-20-szorosával történt - kezelése során trombózist jelentettek. Más, túladagolás miatt szövődményként jelentkező trombózisról nem érkezett jelentés, még azzal a hatéves A típusú inhibitoros hemofíliás kisfiúval kapcsolatban sem, aki az ajánlott adag 8-10-szeresét kapta.

Farmakoterápiás csoport: Alvadási faktorok. A NovoSeven aktivált rekombináns VII-es alvadási faktort tartalmaz. A hatásmechanizmus magába foglalja a VIIa faktor kötődését a szabaddá vált szöveti faktorhoz. Ez a komplex aktiválja a IX-es faktort IXa-vá és a X-es faktort Xa-vá, amely a prothrombin kis mennyiségének thrombinná történő átalakulásához vezet. A thrombin a sérülés helyén a vérlemezkék, az V-ös és a VIII-as faktor aktiválásához és a fibrinogen fibrinné történő átalakulásával vérzéscsillapító alvadék kialakulásához vezet. A NovoSeven farmakológiai dózisai a X-es faktort közvetlenül az aktivált vérlemezkék felszínén, a sérülés helyén lokalizáltan, a szöveti faktortól függetlenül aktiválják. Ez a prothrombin szöveti faktortól független nagy mennyiségű thrombinná alakulását eredményezi. Ennek megfelelően a VIIa faktor farmakodinámiás hatása a Xa faktor, a thrombin és a fibrin fokozott helyi képződését váltja ki. A meglévő betegségek miatt DIC-re predisponált betegek esetén a koagulációs rendszer szisztémás aktiválásának elméleti kockázata nem zárható ki teljesen, bár a forgalomba hozatal utáni klinikai tapasztalatok eddig nem vezettek ennek jelentős gyógyszermellékhatásként történő jelentéséhez.

nhibitoros A és B típusú hemofília A NovoSeven farmakokinetikai tulajdonságait FVII alvadási próbával vizsgálták, 25 nem vérzéses és 5 vérzéses epizód tanulmányozása során. Elemezték a NovoSeven 24 órás alkalmazása előtt és alatt levett plazmában mért FVII alvadási aktivitást. A testtömeg-kilogrammonkénti 17,5, 35 és 70 mcg egyszeri adag NovoSeven farmakokinetikája lineáris viselkedést mutatott. A látszólagos megoszlási térfogat középértéke nem vérzéses epizódok esetén, egyensúlyi állapotban 106 ml/kg, az eliminációkor 122 ml/kg, a vérzéses epizódokban pedig 103 ml/kg, illetve 121 ml/kg volt. A clearance középértéke a nem vérzéses epizódokban 31,0 ml/óra x kg, a vérzéses epizódokban pedig 32,6 ml/óra x kg volt. A gyógyszer eliminációját az átlagos tartózkodási idő és a felezési idő segítségével is leírták. A nem vérzéses epizódokban az átlagos tartózkodási idő 3,44 óra, a felezési idő pedig 2,89 óra volt (középértékek). A vérzéses epizódokban az átlagos tartózkodási idő 2,97 óra, a felezési idő pedig 2,30 óra volt (középértékek). A plazmából való visszanyerés in vivo átlagértéke 45,6% volt a nem vérzéses epizódokban, és 43,5% a vérzéses epizódokban szenvedő betegeknél. VII-es faktor hiány A testtömegkilogrammonkénti 15 és 30 mcg NovoSeven egyszeri adag farmakokinetikája nem mutatott szignifikáns különbséget a két dózis között az adagtól független paraméterek tekintetében: teljes test clearance (70,8-79,1 ml/óra x kg), megoszlási térfogat az egyensúlyi állapotban (280-290 ml/kg), átlagos tartózkodási idő (3,75-3,80 óra) és felezési idő (2,82-3,11 óra). A plazmából való visszanyerés in vivo átlagértéke megközelítőleg 20% volt. Glanzmann thrombasthenia Glanzmann thrombastheniás betegeknél nem vizsgálták a NovoSeven farmakokinetikáját, de várható, hogy az A és B típusú hemofíliás betegeknél tapasztalthoz hasonló.